Gazdaság

Megállíthatatlanul terjeszkedik a dán robotikai cég a kelet-európai régióban

Az újonnan, három cég összeolvadásával alakult dán óriás többek közt magyar gyökerekkel is rendelkezik, és az innovatív megoldásaival új területeket nyitott meg tavaly az együttműködő robotika felhasználásában.

Az OnRobot – az együttműködő robot-kiegészítők vezető gyártóvállalata sikerekkel zárta a tavalyi évet a magyar piacon, és további, gyors fejlődést prognosztizál 2019-re!

enrico_krog_iversen_ceo_onrobot

Piaci jelenlét és a disztribútori hálózat megerősítése

Az OnRobot A/S 2018 júniusában jött lére három innovatív end-of-arm tooling vállalat (az amerikai Perception Robotics, a magyar OptoForce, és a dán On Robot) összeolvadásából, annak érdekében, hogy tovább gyorsítsa az együttműködő robotok folyamatos piaci térnyerését. A vállalat tavaly egy további robotikai céget is megvásárolt, a Purple Robotics-ot. Érdekesség, hogy a dániai központ ellenére az OnRobot fejlesztéseinek egy része a hazai vonatkozásoknak köszönhetően jelenleg is Magyarországon történik.

Üzleti modelljének, – a robot-kiegészítők disztribútori hálózaton keresztül történő értékesítésének –  köszönhetően  a hazai végfelhasználók is első kézből kaphatnak segítséget az end-of-arm toolok rendszerbe történő integrálásához. A vállalat már most 40 forgalmazóval és integrátorral rendelkezik a régióban, többek között Horvátországban, Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Oroszországban és Szlovéniában. Az OnRobot szakértőinek tapasztalata szerint a régióban sok kis- és középvállalat egyelőre még bizonytalan az automatizálással kapcsolatban, nem ismerik a a kobotok által nyújtott lehetőségeket, és segítséget. Az automatizáció azonban nem pusztán a versenyelőny megszerzésében segíti a vállalatokat, hanem a túlélés eszköze is a piacon. Azok, akik ezt már felismerték, egy újabb lépést tettek a sikeres működés felé és a termelésük hatékonyságának növelése érdekében.

„Az együttműködő robotok piaca kétszámjegyű növekedési mutatókkal halad előre, aminek köszönhetően az ipari automatizáció úttörő fejlődése egy új valóságot teremt, ahol a kobotkar egy alapvető tartozékká válik, és a valódi innováció már az end-of-arm tooling, azaz a végszerszámok körében történik. Annak érdekében, hogy támogatni tudjuk ezt a növekedést, csökkentenünk kell a kobotok telepítéséhez szükséges időt, hogy a gyártóvállalatok még több robotot tudjanak alkalmazni ugyanazzal a személyzettel. A jövőt illetően az intelligens és zökkenőmentesen integrálható end-of-arm tooling még nagyobb jelentőséggel fog bírni az együttműködő alkalmazások kapcsán.”

– mondta Enrico Krog Iversen, az OnRobot vezérigazgatója.

Itthon a két legnépszerűbb feladat, mint mondják, amiért a gyártóvállalatok end-of-arm tool-okba fektetnek, az ún. „pick & place” (felvétel és lerakás) illetve „machine tending” (gépkiszolgálás).

aleksander-marinkovic_cee_general_manager_onrobot

Nagyratörő célok 2019-ben is

A dán vállalat 2019-ben is folytatja intenzív terjeszkedését a kelet-európai piacon, amely a tavalyi évben a globális bevételek 10%-ért volt felelős. (Európa a globális bevétek 56%-áért.) Az OnRobot most is magabiztos célokat tűzött ki az idei évre vonatkozóan, és az értékesítési előrejelzéseket figyelembe véve a vállalat a forgalmát továbbra is konzekvensen növelni szeretné.  Terveik között szerepel további termékek bevezetése, fejlesztési és egyéb akvizíció is. A növekvő termékskála pedig különböző ismeretű rendszerintegrátorokat/partnereket kíván, így e téren is bővülés várható.

Új régiós központ Varsóban

Február elején a vállalat megnyitotta kelet-európai központját is Varsóban, Lengyelországban, amitől azt reméli, hogy megerősíti a cég tevékenységét az egész régióban. A régió vezetésének feladatát ezen túl egy új general manager, Aleksander Marinkovic látja majd el.

Aleksander Marinkovic 2019 februárjában csatlakozott az OnRobot-hoz és a teljes Közép- és Kelet-Európai régióban történő csapat-, értékesítési terület és forgalmazói hálózat fejlesztéséért fog felelni. Több mint 10 év szakmai tapasztalattal rendelkezik a Közép- és Kelet Európai ipar területén. Mielőtt csatlakozott volna az OnRobot-hoz, a Mettler-Toledo-nál az ipari tevékenységet felügyelő igazgató pozícióját töltötte be. Korábban az ABB teljesítményelektronika üzletágának értékesítési vezetőjeként dolgozott, ahova a Schneider Electric-től került. Aleksander Marinkovic a Varsói Műszaki Egyetem elektronikai szakán végzett, hobbijai között a töltőtollak, a fotózás és az utazás szerepel.

„Szeretnénk elérni azt, hogy a vásárlóinknak biztos hozzáférése legyen az együttműködő alkalmazásokhoz, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy olyan feladatokat robotizáljanak, amelyeket korábban nem lehetett volna robotizálni. Mint a Közép- és Kelet Európai régió új general manager-e, a feladatom az, hogy minden eszközt elérhetővé tegyek az OnRobot számára, amikkel annyi helyi vállalatot el tudnak érni, amennyit csak lehetséges, különös tekintettel a KKV szektorra, akik így a robotizációnak köszönhetően versenyelőnyre tehetnek szert”.

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss