Gazdaság

Ismét bivalyerős évet tudhat maga mögött a Huawei

A vállalat minden üzletága növekedni tudott 2018-ban

A Huawei Technologies közzétette 2018-as éves, auditált jelentését.

A beszámoló szerint a vállalat a tavalyi évben erős üzleti évet tudhat maga mögött: árbevétele 19,5 százalékkal 721,2 milliárd kínai jüanra nőtt, nettó eredménye pedig elérte az 59,3 milliárd jüant, ami 25 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A Huawei legsikeresebb üzletága tavaly a fogyasztói üzletág volt, amely az okoskészülék-értékesítés jelentős bővülésének köszönhetően 45 százalékos növekedést könyvelhetett el. A Huawei a legújabb technológiák fejlesztésében is élen járt elsősorban az 5G és IoT (Dolgok Internete), valamint a felhő-alapú megoldásaival, továbbá a második legtöbb európai szabadalmi bejelentést tette 2018-ban. A vállalat teljes árbevételének 14,1 százalékát mintegy 101,5 milliárd kínai jüant fordított tavaly kutatás-fejlesztésre.

Megjelent a Huawei Technologies 2018-as éves jelentése. A vállalat tavaly a kedvezőtlen nemzetközi politikai környezet ellenére is minden üzletágában növekedni tudott. Az éves jelentés kapcsán Guo Ping, a Huawei elnöki posztját rotációs alapon betöltő elnöke elmondta, az infokommunikációs technológia adja a digitális gazdaság hajtóerejét, ezért az a vállalat, amely ezen a területen jelentős eredményeket ér el, állandó növekedésre számíthat.

„A Huawei folyamatosan és nagymértékben fektet erőforrásokat az 5G innovációjába, valamint nagyszabású kereskedelmi telepítésébe, továbbá elkötelezett amellett, hogy a világ legjobb hálózati kapcsolatait építse ki. A folyamat során a vállalat továbbra is szigorúan betartja az összes vonatkozó szabványt, hogy biztonságos, megbízható és kiváló minőségű termékeket készíthessen. A fenti cél elérése érdekében kifejezetten egyértelművé tettük: a Huawei számára a kiberbiztonság és a felhasználói adatok védelme abszolút elsőbbséget élvez. Biztosak vagyunk abban, hogy a Huawei-jel együttműködő vállalatok lesznek a legversenyképesebbek az 5G korszakban és a közös munka által jelentős előnyt nyernek majd a digitális gazdaság következő növekedési hullámában. „

– tette hozzá Ping.

A vállalat elnöke hangsúlyozta:

„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a kizárjuk a külső zavaró tényezőket, javítsuk a menedzsmentet, és haladjunk a stratégiai céljaink felé. Továbbra is biztosítjuk az üzleti folytonosságot és a fenntarthatóságot, és egy olyan nyílt ökoszisztémát, ahol minden szereplő együttműködik, és együtt is gyarapodik.”

A Huawei Technologies mindegyik üzletága sikeresen zárta a tavalyi évet, amely során a vállalat számos technológiai innovációt és okos megoldást is bejelentett a piacon. A távközlési (Carrier) üzletág elindította legújabb 5G és SoftCOM AI megoldásait, amelyek a lehető legegyszerűbbé teszik az eszközök használatát és a karbantartását. A 2018-as év folyamán az innováció olyan területeken is folytatódott, mint a prémium otthoni szélessáv és a Dolgok Internete (IoT), amely segít a telekommunikációs szolgáltatóknak az új növekedési lehetőségek megragadásában. 2018-ban a Huawei Carrier üzletágának árbevétele elérte a 294 milliárd jüant, amely megközelítőleg egyezést mutat a 2017-es eredményekkel.

A Huawei Technologies vállalati üzletágában folytatta a felhő-alapú, a Big Data, a mesterséges intelligencia (MI) és az IoT megoldások fejlesztését, valamint az adatközpontok, a flash tárolók és a WiFi termékek választékának bővítését. Ezeknek a technológiáknak digitális platformba történő integrálásával a Huawei elősegítette az intelligens városok (Smart City), a biztonságos városok (Safe City) és az intelligens campusok építését, valamint előmozdította az ügyfelek digitális átállását a pénzügyi-, szállítási- és energiaágazatban egyaránt. 2018-ban a Huawei Vállalati Üzletágának árbevétele elérte a 74,4 milliárd kínai jüant, ami 23,8 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.

A 2017-ben létrehozott felhő (Cloud Business) üzletág tavaly 160 új felhőszolgáltatást és 140 különböző megoldást indított útjára, valamint partnereivel együttműködésben világszerte 40 szolgáltatási zónát szolgál ki 23 régióban. A Huawei több mint 6000-re bővítette partnereinek listáját, és aktívan vizsgálja MI szolgáltatásainak használatát 10 fő iparág több mint 200 projektjében.

A fogyasztói üzletág tavalyi teljesítményének köszönhetően a Huawei tovább növelte részesedését a globális okostelefon-piacon, és a prémium készülékek terén tovább erősítette pozícióját. A vállalat jelentős áttörést ért el az intelligens ökoszisztéma kiépítésében, ami szintén hozzájárult ahhoz, hogy 2018-ban az üzletág árbevétele elérte a 348,9 milliárd jüant, amely valamennyi részleg közül a legnagyobb, 45,1 százalékos növekedést produkálta.

A Huawei Technologies 2018-ban 101,5 milliárd jüant – teljes árbevételének 14,1%-át – fektetett kutatás-fejlesztési tevékenységbe, ezzel megszerezve az előkelő ötödik helyet az EU 2018-as ipari K + F beruházási rangsorában. Az elmúlt tíz évben a Huawei összes K+F ráfordítása elérte a 480 milliárd kínai jüant. A World Intellectual Property Organisation (WIPO) által idén márciusban kiadott hivatalos adatok szerint a Huawei Technologies 5.405 szabadalmi bejelentést nyújtott be a szervezethez, amely Európában a második legtöbb volt 2018-ban.

A 2018-as éves beszámolóban szereplő pénzügyi kimutatásokat a nemzetközi független KPMG ellenőrzi. A jelentést az alábbi linken tekintheti meg:

www.huawei.com/en/press-events/annual-report/2018

Az éves jelentésben szereplő összes érték kínai jüanban értendő, amely a 2018-as záró valutaárfolyam szerint dollárban kifejezve: 1,00 USD = 6,861 CNY

A növekedési rátákat szintén kínai jüan alapján számították ki.

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss