Gazdaság

Aki lemarad, az tényleg kimarad?

Kutatók négyszeres növekedést várnak az online kiskereskedelemben

A digitalizáció terjedésével exponenciálisan növekedő forgalmat várnak az e-kereskedelem szereplői.

Az egyik legjelentősebb kutató cég, a Nielsen legfrissebb kutatása szerint az online kiskereskedelem volumene négyszer olyan gyorsan növekszik, mint az offline kereskedelemé, 2022-re pedig a vizsgált országok e-kereskedelem forgalma várhatóan 400 milliárd dollárt tesz majd ki.

A 21. század online vásárlási szokásai olyannyira átalakultak, hogy a fogyasztók már nemcsak értékelik és összehasonlítják a termékeket, de kapcsolódó élményeik alapján választják ki, melyik számukra a legmegfelelőbb. A digitális világban az élmények mellett az időfaktor rövidülése is meghatározó tényező. Ha az online vásárlás folyamata túl lassú vagy túl körülményes, akkor csalódottságukban elfordulnak egy márkától. A kereskedelmi forgalom növekedését pedig a vásárlói igények teljes körű kiszolgálásával lehet elérni, ami nemcsak a mai modern fogyasztói társadalom elvárása, hanem komoly versenyelőnyt is jelent a többi vállalkozással szemben.

Az élményalapú, digitális platformoknak köszönhetően sokkal könnyebben összeállítható egy speciális ügyfélelégedettség-mérő rendszer, amely az ügyfelek objektív és szubjektív visszajelzéseiből adódik. Az összegyűjtött adatokból pedig egy olyan, a rejtett összefüggéseken alapuló ügyféltérképet állíthatunk össze, amelyből előre tervezhetővé válnak, az amúgy gyorsan változó, vásárlói szokások”

– támasztja alá Balogh Zsolt, a Liferay Hungary ügyvezetője. Az ügyfelek vásárlási élményeinek felméréséhez először létre kell hoznunk egy olyan részletes ún. vásárlói térképet, amelyből kiderül, hogy a vásárlóknak mik a valódi tapasztalataik a márkával kapcsolatban, kezdve az első kapcsolatfelvételtől egészen az értékesítés befejezéséig.

A fogyasztók ugyanis hamar lemondanak a márkahűségről, ha rossz élményeket szereztek, ezért érdemes a kiskereskedelem szereplőinek megvizsgálni, milyen kölcsönhatásban állnak a vevők a márkával”

-magyarázza Balogh Zsolt.

Ha már a kezdetekkor digitálisan rögzítjük a vásárlói interakciókat, akkor könnyebben beazonosíthatjuk az ügyféltípusokat és a vásárlók elvárásait. Például egy e-kereskedelmi webáruház webhelyén keresztül elemezhetjük, hogy egyes vásárlók mely termékekre kerestek rá, vagy melyeket vették meg. Így könnyen összehasonlítjuk az eredményeket a versenytársaink által kínált termék iránti érdeklődéssel. “Miután pontosan meghatároztuk a felsorolt mérőfaktorokat, általuk precízebb képet kaphatunk arról, hogyan hangolhatjuk össze az ügyféligényeket a szolgáltatásunkkal. Ha jól építettük fel a térképünket, akkor magasabb megtérülési rátával számolhatunk” – vélekedik Balogh Zsolt.

A digitális kiskereskedelmi fejlesztések már arra törekednek, hogy javítsák a forgalmazás menetét és élményét, illetve felmérjék a célközönség igényeit. Az élmény-alapú platformok mindezeken túl lehetővé teszik a reakció idő lerövidülését is. Erre azért van szükség, mert aki lemarad a digitalizációban, az könnyen jelentős nagyságú bevételtől is eleshet. Az elkövetkező öt évben tíz vállalat közül legalább négy el fog tűnni a piacról, ha nem tudják a digitalizáció hatásait beépíteni a szervezetükbe vagy az eladási folyamataikba.”

– hangsúlyozza Balogh Zsolt.

Néhány ötlet, hogyan fejlesszük digitálisan webáruházunkat:

  • Gyorsítsuk fel a kommunikációt– A modern digitális platformoknak köszönhetően egyre komplexebb szolgáltatások építhetők be egy weboldalra, például az integrált ERP és CRM megoldások is ehhez járulnak hozzá. A mobil platformok megléte hozzásegíti a vállalkozásokat ahhoz, hogy gyorsabban érjék el ügyfeleiket, függetlenül attól, hol vannak, vagy mit csinálnak.
  • Fejlesszük ki online platformra a raktárkészletünket – Ha a készleteinket online listázzuk, akkor pontos képet kapunk arról, hogy termékeink és szolgáltatásaink hogyan teljesítenek a vevőinknél. A digitalizálás ahhoz is hozzájárul, hogy kevesebb időt és pénzt fektessünk abba, amire már nincs igény.
  • Ügyfélszolgálat támogatása – Ha az ügyfélszolgálatunkat minél több információval látjuk el, azaz tájékoztatjuk a portálon keresztül végbement vásárlási előzményekről, akkor felkészültebben tudják kezelni a vevőket is, akár személyesen, telefonon vagy online chaten keresztül történik az ügyfélkezelés.

“A mai modern fogyasztói társadalomban az ügyfelek tájékozottabbak, felkészültebbek és gyorsabban képesek döntéseket is hozni. Ha élmény-alapú platformokon keresztül végezzük az értékesítést és a forgalmazást, hozzájárulunk ahhoz, hogy az ügyfeleink minél több kellemes élményben részesülhessenek, minél erősebben kapcsolódjanak a céghez és a márkához. Amennyiben ezt a fajta üzleti modellt és szemléletet építjük be az értékesítési folyamatainkba, akkor nagyobb az esélyünk arra, hogy növelni tudjuk forgalmunkat, illetve a versenytársaink előtt járjunk”

– emeli ki Balogh Zsolt.

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss