Gazdaság
Az Oracle felmérése szerint még kevesen tudnak az adatból értéket kovácsolni
Az európai, közép-keleti és afrikai (EMEA) vállalatok átlagosan kevesebb mint 40 százaléka állítja magabiztosan, hogy jól bánik az adataival – ideértve azok kezelését, biztonságos tárolását, valamint az adatokból való információk kinyerését és felelős használatát.
Az Oracle legújabb felmérése szerint a vállalatok ezen képességei nem fognak javulni a következő három évben.
Ennek ellenére a válaszadók, akik felismerték ezen képességek értéknövelő erejét, a legfőbb előnyök között a magasabb ügyfélhűséget, a bevételek és a márkaérték növekedését említették legtöbben.
“Jól tudjuk, hogy az adatok feldolgozása révén kiugró üzleti növekedést érhet el egy vállalat, és ezt a növekedést más cégek nehezen tudják megállítani. A legújabb felmérési eredmények viszont azt mutatják, hogy a vállalatok továbbra sem tudnak mit kezdeni napjaink adatáradatával. Ezzel a problémával szembe kell nézniük, mégpedig hatékonyabb belső céges gyakorlatokkal, valamint megfelelő adatkezelési stratégiák és fejlett biztonsági ellenőrzőpontok kialakítása révén. Emellett kulcsfontosságú lesz a felhő és az olyan feltörekvő technológiák mint az AI és az automatizálás körültekintő alkalmazása is közeledvén ahhoz a ponthoz, amikor az emberi munkaerő már nem lesz képes az adatok feldolgozását és védelmét önmaga ellátni.”
– mondta Andrew Sutherland, az Oracle Technology and Systems APAC és EMEA régióbeli szenior alelnöke.
A ‘Rediscovering trust in your data and security’ felmérés főbb megállapításai:
- Átlagosan a válaszadók 42 százalékának nincs megfelelő adatkezelési stratégiája
- Tízből négy vállalat állította magabiztosan, hogy képes jól kezelni, biztonságosan tárolni és felelősen felhasználni az adatait
- A válaszadók 35 százaléka állította, hogy az adatok feldolgozásából értékes információkat tud kinyerni
- A kulcsfontosságú részlegek továbbra sem vállalnak felelősséget és elszámolhatóságot az adatkezelés terén
- Az adatbiztonsági szabályozásokat gyakran nem értik, vagy nem tartják be azokat
Közös erőfeszítés szükséges
Zavarodottság tapasztalható a vállalatoknál a téren, hogy kik felelősek elsősorban az adatok biztonságáért. A pénzügyi és IT döntéshozók közel fele például úgy gondolja, ők a felelősek az adatok biztonságos kezeléséért, míg azok, akik jellemzően használják az adatokat – marketing és HR osztályok – csupán harmaduk állította, hogy felelősséget vállal az adatokért.
Több figyelmet az adatvédelemre!
Az EMEA régióbeli vezetők 53 százaléka szerint a vállalat jó hírneve szempontjából kifejezetten fontos a biztonságos adatkezelés, ezzel szemben a felmérés eredményei azt mutatják, hogy számos belső céges szokás megtöri ezt a bizalmat.
A válaszadók negyede szerint az adatbiztonsággal kapcsolatos aggodalmak legfőbb oka, hogy kevés figyelem irányul a bizalmas adatokra a vállalaton belül. Ezt követte az adatokhoz való hozzáférések gyenge szabályozása (24%), a mobileszközökön és közösségi platformokon való adatkezelés (23%) és a nem megbízható eszközök és kapcsolatok használata (23%).
A felmérésben résztvevők mintegy ötöde (22%) azt is állította, hogy az adatkezelésbe vetett bizalmukat leginkább az alábbi hozzáállások törik meg: az adatok megfelelő kezelésének elhanyagolása, a kritikus adatokkal való visszaélések és az alkalmazandó adatvédelmi szabályozások figyelmen kívül hagyása.
Lépések a változásért
A fenti magatartási mintákkal szemben azoknál a vállalatoknál, amelyek megfelelő adatkezelési stratégiával rendelkeznek 8 százalékkal nagyobb eséllyel használnak jelszóval védett dokumentumokat, 10 százalékkal nagyobb eséllyel rendelkeznek hozzáféréssel biztonságos telephelyi adatbázisokhoz, és 9 százalékkal valószínűbb, hogy megbízható eszközökön kezelik az adatokat.
A kritikus adatok és a biztonsági prioritások vonatkozásában a vállalatoknak a következő évben fontos lesz lépéseket tenni a felelősségteljes adathasználat elősegítésében: az ellenőrzőpontok és -folyamatok megerősítése révén, illetve a különböző üzletágak dolgozóinak közös képzésével és adatbiztonsági workshopok szervezésével. A vállalatok egyre nagyobb számban számítanak a technológiai cégek segítségére az adatkezelés teljes spektrumát tekintve, beleértve a felhőbe való gyorsabb átállást a magasabb fokú biztonsági teljesítmény érdekében (30%), az AI és a gépi tanulás használatát, amelyek lehetővé teszik, hogy az adatokból kinyert információkat cselekvésekbe fordíthassák (26%), továbbá a gépi tanulási képességeket, amelyek elősegítik a biztonságos adatkezelést, illetve hogy a rendszer képes legyen önmagán javításokat végezni (25%).
Gazdaság
Már szupermarketben is vásárolhatunk itthon személyzet nélkül
A jubileumi XX. Coop Rally egyik állomásaként mutatkozott be Szeged második hibrid okosboltja: a Temesvári COOP Szuper Plusz Áruház az ország második olyan üzlete, amelynek teljes – 6000 termékes – árukészlete elérhető marad a normál nyitvatartási időn túl, személyzet nélkül. Az új egységben is a Laurel Kft. magyar fejlesztésű 247 Shop rendszere működik, melyet ezúttal már szupermarket-méretű környezetben kellett kialakítani.
A bevezetést valós, hazai működési tapasztalatok előzték meg. Magyarország első hibrid okosboltja 2025 májusában nyílt meg Szegeden, a júniusban nyilvánosságra hozott adatok szerint pedig a 150 négyzetméteres üzletben egy év alatt több mint 27 ezer vásárlás történt a személyzet nélküli időszakokban. Ezekben az órákban az átlagos kosárérték mintegy 22%-kal haladta meg a hagyományos nyitvatartás alatt mért értéket, a 0–24 órás működés pedig 23,61%-os többletbevételt hozott. Az AI-alapú gesztusfelismerő rendszer közben több lopási kísérletet is észlelt és riasztást küldött a távfelügyeletnek.
„Az első üzlet eredményei megmutatták, hogy a technológia révén 0-24-es kiterjesztett nyitvatartásra Magyarországon is van valós vásárlói igény, a modell pedig üzletileg is életképes. A mostani fejlemény szakmai szempontból azért fontos számunkra, mert a technológiát már egy jóval nagyobb üzletkategóriában alkalmaztuk. Egy ilyen környezetben nagyobb eladóteret, összetettebb vásárlói útvonalakat és több be- és kilépési helyzetet kell kezelni, miközben a komplex rendszernek könnyen kezelhetőnek, hatékonynak és biztonságosnak kell maradnia” – mondta Bessenyei Attila, a Laurel Kft. ügyvezetője.
A 247 Shop a hagyományos és az automata bolti működést kapcsolja össze. A személyzettel működő nyitvatartás után a regisztrált vásárlók a mobilalkalmazásban elérhető QR-kóddal léphetnek be, majd önkiszolgáló kasszánál fizethetnek. A rendszerhez kamerás felügyelet és távoli diszpécserszolgálat is kapcsolódik. A konstrukció így a meglévő infrastruktúrára építve teszi lehetővé a nyitvatartás meghosszabbítását anélkül, hogy az üzlet teljes működését át kellene alakítani kizárólag személyzet nélküli üzemre.
Bessenyei Attila hozzátette, a mostani projekt azt is mutatja, hogy a hibrid technológia nem kötődik egyetlen bolttípushoz: a rendszer kialakítása a kis alapterületű üzletektől a nagyáruházi környezetig az adott helyszín méretéhez, elrendezéséhez és működéséhez igazítható. A Laurel ügyvezetője elárulta, a megoldás iránt már a Coop-hálózaton kívülről is érdeklődnek, több kereskedelmi partnerükkel folyik előkészítés. Ez azt jelzi, hogy nem egyedi kísérletről, hanem egy most formálódó üzemeltetési modellről van szó.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Megnyílt a MediaMarkt 41. áruháza az Allee-ban
Műszaki innováció és élményalapú vásárlás Buda szívében
Személyes élményzónákkal, digitális integrációval és exkluzív nyitási programokkal erősíti budai jelenlétét a műszaki áruházlánc
A nyári bejelentést követően ma hivatalosan is megnyitotta kapuit a MediaMarkt legújabb, szám szerint 41. hazai áruháza az Allee bevásárlóközpont második emeletén. A műszaki áruházlánc az újbudai egységgel nem csupán a budai hálózatát bővíti, hanem omnichannel és élményalapú stratégiájára építve kifejezetten a személyes tapasztalásra és a komplex szolgáltatási élményre helyezi a hangsúlyt.
Az Allee kiválasztásában kulcsszerepet játszott a bevásárlóközpont forgalmas budai elhelyezkedése, magas látogatottsága és kiváló megközelíthetősége. A MediaMarkt ezzel egy olyan forgalmas kereskedelmi és közösségi helyszínen jelenik meg, amely a környéken élők mellett a város más részeiből érkezők számára is könnyen elérhető, így széles vásárlói réteget szolgál ki.
Az új áruházban a széles termékkínálat mellett hangsúlyos szerepet kap a személyes terméktapasztalat. A vásárlók nemcsak megnézhetik, hanem működés közben össze is hasonlíthatják, illetve ki is próbálhatják a készülékeket az interaktív tesztállomások egyikén vagy a TV experience zónában. Az új bolt emellett a teljes szolgáltatási paletta bázisaként szolgál: a kiterjesztett garanciától és biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig és az online rendelések átvételéig minden elérhető egy helyen.

Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója és Mihók György áruházigazgató Allee
A bővítés szervesen illeszkedik a MediaMarkt omnichannel stratégiájába. A vásárlási folyamat ma már sok esetben online kezdődik: a vásárlók előzetesen tájékozódnak, összehasonlítják a termékeket és az árakat, majd eldöntik, hogyan szeretnék folytatni a vásárlást. A MediaMarkt célja, hogy ebben ne kelljen választani a digitális és a személyes csatornák között: az online vásárlás kényelmét az áruházakban elérhető terméktapasztalat, szakértői segítség és szolgáltatások egészítik ki.
„A műszaki kereskedelemben a bizalom továbbra is meghatározó tényező. Minél összetettebb vagy nagyobb értékű egy vásárlás, annál fontosabb, hogy a vásárló ne csak információt kapjon, hanem személyesen is meggyőződhessen arról, hogy jó döntést hoz. Ebben a fizikai üzleteknek ma is nehezen helyettesíthető szerepük van: lehetőséget adnak a termékek kipróbálására, az összehasonlításra és arra, hogy a vásárló szakértőtől kérjen segítséget. Mi azt látjuk, hogy a technológia fejlődésével ez a személyes bizalom nem veszít az értékéből, sőt bizonyos termékkategóriákban még fontosabbá válik. Az Allee megnyitása számunkra ezért nem egyszerűen hálózatbővítés, hanem befektetés egy olyan vásárlási élménybe, ahol a választék, a szakértelem és a személyes kapcsolat együtt teremt értéket” – mondta Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója.

MediaMarkt Mihók György áruházigazgató Allee
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Gyakorlatorientált képzések: együttműködik a Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége
Együttműködési megállapodást írt alá a győri Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a napokban.
A partnerség célja, hogy tovább erősítse a logisztikai képzések gyakorlatorientáltságát és még szorosabb kapcsolatot teremtsen az egyetemi oktatás, valamint a szakterület piaci szereplői között.
„Hatékony logisztika – versenyképesség a gyakorlatban” címmel rendezett szakmai konferenciát és üzleti találkozót a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában. Az eseményen Bíró Koppány Ajtony, a szövetség főtitkára elmondta: céljuk, hogy az ágazatot érintő legfrissebb információk első kézből jussanak el a terület szakembereihez.
„Gyakorlati megoldásokat adunk ahhoz, hogy miként növelhetik versenyképességüket a kis-, közepes és nagyvállalatok, többek közt hatékonyabb logisztikával, zöld és fenntartható megoldásokkal, digitalizációval és adatvezérelt döntésekkel, valamint az elérhető támogatások és pályázatok bevonásával”
– sorolta. Hozzátette, a konferencia keretei közt a Széchenyi István Egyetemmel aláírt megállapodás ahhoz járul hozzá, hogy a naprakész ismeretek a hallgatók számára is elérhetővé váljanak.
Dr. Szép János, az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja kifejtette, a logisztika gyakorlatilag minden területen megjelenik. Nem véletlen, hogy ma már a műszaki menedzser szak keretében építőipari logisztika specializáción is képeznek szakembereket.
„Az együttműködés révén még gyorsabban tudjuk becsatornázni képzésünkbe azokat az információkat, amelyek az ipari szereplőktől jönnek. Hallgatóink így értékes és keresett tudással léphetnek ki a munkaerőpiacra”
– húzta alá.
Az eseményen dr. Földesi Péter professzor, a Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék vezetője üdvözölte a szövetséggel kialakított szoros kapcsolatot. Kiemelte, a logisztika ma már sokkal több mint rakodás-szállítás-tárolás, ezért nélkülözhetetlen, hogy a dinamikusan fejlődő tudományterületen folyamatosan a tananyag részévé váljanak a legújabb trendek és eredmények.
Az együttműködés értelmében a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége összegyűjti és az egyetem rendelkezésére bocsátja az aktuális piaci és szakmai elvárásokat, valamint tapasztalataival segíti a képzést. A szövetség folyamatos tájékoztatást ad a logisztikai ágazat legfrissebb trendjeiről, és lehetőséget biztosít az egyetem oktatóinak, valamint hallgatóinak arra is, hogy díjmentesen vegyenek részt saját szervezésű szakmai konferenciáin.
A Széchenyi István Egyetem a megfogalmazott szakmai és gyakorlati igényeket beépíti képzési programjaiba, emellett megosztja partnerével az oktatás területén megjelenő aktuális szakmai és módszertani irányokat. A partnerség közös szakmai rendezvények szervezésére is lehetőséget teremt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
A szőlő szereti a meleget, de a magyar borvidékeknek már túl sok jut belőle
-
Gazdaság2 hét ago
A szabálykövető vállalkozás ne versenyhátrányból, hanem versenyelőnyből induljon
-
Gazdaság2 hét ago
A Fenntarthatóbb mikrochipek, zöld gyógyszergyártás és személyre szabott rákterápiák
-
Gazdaság2 hét ago
Szintet lép a Waberer’s: Jelentősen bővül a szerbiai logisztikai kapacitás a cég leányvállalatánál
-
Gazdaság2 hét ago
Kijöttek a legfrissebb fizetési adatok: kiderült, mekkora hitelre elég a béred
-
Ipar2 hét ago
Megjelent a Siemens Designcenter
-
Gazdaság2 hét ago
Új szintre emeli az MI-t kiszolgáló adatközpontok áramellátását a Schneider Electric
-
Mozgásban2 hét ago
Mobilitás mindenkinek: a Hankook a jövő biztonságos és fenntartható közlekedésén dolgozik





