Gazdaság

Középiskolás lányokat tanít matematikára és programozásra a Morgan Stanley

SMARTIZ – másodjára indul el a Morgan Stanley és a NaTE közös tehetségfejlesztő programja, jelentették be a szervezők a NaTE Tanárok Napja elnevezésű rendezvényén

Míg a munkaerőpiacon egyre jobban felértékelődnek a technológiai és informatikai ismeretek, a nők közül még mindig lényegesen kevesebben választják ezeket a szakterületeket.

Ezen szeretne változtatni a Morgan Stanley és a NaTE (Nők a Tudományban Egyesület) SMARTIZ nevű tehetséggondozó programja. Az októberben immár másodjára elinduló programra középiskolás lányokat várnak, akik játékos formában tanulhatnak a matematika gyakorlati oldaláról, programozási alapokat kapnak, miközben kommunikációs és önbizalom-növelő tréningeken és karrier-tervezési tanácsadáson is fejleszthetik magukat. Az első év kimondottan pozitív tapasztalatai alapján döntöttek úgy a szervezők, hogy a 2019-2020-as tanévben újra megnyitják a SMARTIZ osztályt 10. évfolyamos középiskolás lányoknak. A jelentkezési határidő szeptember 16. (http://nokatud.hu/smartizgirls/)

„Bár az elmúlt években már tapasztaltunk változásokat, de úgy látjuk, hogy még mindig él egy erős tévhit a fiatal lányok, nők és sok esetben a szülők körében is a matematika és IT közeli tudományok, szakmák kapcsán. Sokan vannak akik, úgy gondolják ezek a területek nem nőknek valók, és mivel nem kapják meg a kezdő lökést, megerősítést, többnyire el sem indulnak ezen az úton. Pedig a matematikára épülő technológiai területek, az informatika éppen olyan karrierutat és biztos szakmai pályát kínálhat a lányok számára, mint a férfiaknak. A SMARTIZ programmal ezen szeretnénk változtatni és lehetőséget, kedvet adni a tehetséges fiatal lányoknak, hogy kibontakoztassák tehetségüket”

– összegezte Szigeti Fanni, a Nők a Tudományban Egyesület ügyvezetője. A programba bekapcsolódnak a Morgan Stanley pénzügyi és technológiai szakemberei is. A sikeres első évfolyam tapasztalatai alapján és a nagy érdeklődésre való tekintettel a szervezők idén az írásbeli jelentkezést követően egy személyes meghallgatás útján választják ki a 20 résztvevő diákot. Ők a Morgan Stanley budapesti központjában mélyíthetik el tudásukat a STEM (Science, Technology, Engineering, Mathematics) azaz a természettudományi, technológiai, mérnöki és matematikai tudományokban októbertől két féléven keresztül minden szerdán másfél órában.

Esély a tehetségeknek: tudás önbizalommal

„Büszkék vagyunk rá, hogy idén már másodszor indíthatjuk a NaTE-val közös programunkat. A 2018-as tanévben 28 középiskolás végzett a SMARTIZ első éves programjában. Ők heti rendszerességgel vehettek részt az ingyenes tehetséggondozó foglalkozásokon, majd a SMARTIZ csapatépítő és személyiségfejlesztő nyári táborában. Ahogy tavaly, úgy az idén is nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy elsősorban olyan tehetségeket vonjunk be a képzésbe, akiknek a családja önerőből nem lenne képes biztosítani a hasonló iskolán kívüli tanulás költségeit, mindezt azért, mert azt szeretnénk, hogy egyre több fiatal nő ismerje fel, hogy a matematika és az IT igen vonzó karrierutat kínál számukra”

– mondta el Fogarasi Norbert, a Morgan Stanley budapesti irodájának vezetője.

A SMARTIZ programról

Az ingyenes készségfejlesztő foglalkozások középpontjában a matematika áll. A tudomány gyakorlatias oldalát egymásra épülő, élmény- és projektalapú tananyag segítségével mutatják be a szervezők, fokozatosan vezetve rá a diákokat arra, hogy miként hasznosítható a matematika és az informatika a mindennapi életben. Annak érdekében, hogy egyre több lány tudjon sikeresen elindulni ezen a pályán, a tanárok olyan innovatív pedagógiai eszközöket alkalmaznak, mint az improvizáció és a drámapedagógia. A Morgan Stanley tapasztalt szakembereivel együtt ők nem csak szakmai tudást közvetítenek, hanem segítenek a középiskolás lányoknak tudatosságuk és magabiztosságuk fejlesztésében is.

Tudatos karrierépítés mentorok segítségével

A pedagógusok, oktatáskutatók és társadalomkutatók bevonásával kidolgozott oktatási program mentorokon keresztül segíti a résztvevőket a tananyag és a későbbi karrierépítés során is hasznos „soft skillek” elsajátításában. Annak érdekében, hogy még több lány tudjon sikeres karriert építeni akár az IT-területén is, az idei évben még nagyobb hangsúlyt kap a mentorok szerepe. Ők a 10. évfolyamon tanuló középiskolásoknak személyre szabva nyújtanak segítséget saját karrierjük megtervezéséhez. A tanulók erősségeinek és egyéb képességeinek felmérésével igyekeznek irányt mutatni, hogy még tudatosabban választhassák meg továbbtanulásuk irányát, és egy számukra megfelelő karrierutat.

További információk és jelentkezés: nokatud.hu/smartizgirls oldalon.

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss