Így változtatja meg az LG otthonainkat a mesterséges intelligencia segítségével
Dr. I.P. Park, az LG Electronics elnöke és technológiai vezetője a 2019-es, berlini IFA szakkiállítást megnyitó Future Talk című kerekasztal-beszélgetésen osztotta meg a vállalat vízióját a mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence, AI) jövőbeli alkalmazásának lehetőségeiről.
Az LG AI-stratégiájának három pillére — fejlődés, összekapcsolhatóság és nyíltság — mentén Dr. Park és a meghívott iparági szakértők arról beszélgettek, hogyan fogják kiterjeszteni az otthon fogalmát a mesterséges intelligencia és összekapcsolhatóság terén megvalósuló innovációk.
A beszélgetés egyik központi témája az LG intelligens eszközeit jelölő ThinQ márka volt, amely a vállalat mesterséges intelligenciát kínáló termékeit és szolgáltatásait, valamint wifi-alapú és IoT-funkciókat kínáló eszközeit egy AI-alapú okosotthon-rendszerben fogja össze. Az LG ThinQ technológiájának fejlődését szemléltetve Dr. Park egy olyan intelligens tanulási koncepciót mutatott be, amellyel a robotporszívók képesek elkerülni a sarkokban és akadályokban való elakadást. Az LG új eszközei a vállalat saját — az emberi agy neurális hálózatának működését mintázó — Neural Engine technológiájával felszerelt AI-processzora révén beépítve, azaz hálózati kapcsolat nélkül kínálják ezeket az innovatív funkciókat.
Azért, hogy a felhasználók még kényelmesebben férjenek hozzá digitális eszközeikhez, az LG a hangfelismerésen túl is kutatja a felhasználó és eszköz közötti interakció lehetőségeit. Ez olyan újításokat eredményez, mint például a Vision Park nevű intelligens kiegészítő modul, amely gyakorlatilag egy felhőben tárolt adatbázist használó vizuális szenzor. Dr. Park előadásában bemutatta, hogy a Vision Pack kiegészítéssel ellátott LG Styler képes vizuális információk alapján megállapítani a gépbe helyezett ruhák típusát, hogy aztán ennek nyomán adjon javaslatot az ideális ruhaápolási programra. A vezető az okostükör koncepciójának továbbfejlesztésével megalkotott LG ThinQ Fit nevű megoldást is bemutatta, amelynek háromdimenziós kamerái képesek pontosan azonosítani a felhasználó testének méreteit, és ennek nyomán egy valósághű avatárt alkotni virtuális ruhapróbákhoz.
Dr. Park előadásában külön kihangsúlyozta a partneri együttműködések terén tanúsított nyitottság fontosságát. Az LG kiemelten fontosnak tartja saját fejlesztésű platformjainak megosztását, hiszen az innováció így válhat sokszínűvé és széles körben alkalmazhatóvá. Ennek jegyében a vállalat nemrégiben külső partnerek és fejlesztők számára is elérhetővé tette az LG ThinQ platformot (http://deepthinq.developer.lge.com), hogy ezzel is felgyorsítsa AI-technológiájának fejlődését.
Dr. Park panelbeszélgetésén az AI-technológia fejlesztése és életminőséget javító alkalmazási lehetőségeinek kutatása iránt elkötelezett tudósok vettek részt a technológiai szektor minden szegmenséből. A vendégelőadók között volt Dino Flora, a Qualcomm EMEA országok 5G stratégiájáért felelős technológiai alelnöke, Maurice Conti, elismert vizionárius és a Telefónica moonshot-szemléletben működő ötletgyára, az Alpha innovációs vezérigazgatója, valamint Ralph Wiegmann, az iF nemzetközi dizájnszervezet vezérigazgatója.
„Fejlődés, összekapcsolhatóság és nyíltság — számunkra ez a három szempont a mérvadó mesterségesintelligencia-megoldásaink fejlesztésekor”
— mondta Dr. I.P. Park.
„Ez a három pillér nem csak a jelenlegi tevékenységünk továbbfejlesztésének az alapja: alapvetően át fogja formálni azt, ahogyan élünk és gondolkodunk a mindennapjaink során.”
„Az LG idén is a fogyasztói technológia egyik legfontosabb fejlesztését járja körül előadásában”
— mondta Jens Heithecker, a Messe Berlin Group ügyvezető alelnöke, az IFA ügyvezető igazgatója.
„Az IFA közönsége rendkívül érdeklődő a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek iránt, ezért külön öröm számunkra, hogy a közeljövőben várható fejlesztési irányokat az AI-megoldások egyik legnagyobb úttörője mutatja be a kiállításon.”
A 2019-es IFA látogatói maguk is kipróbálhatják a mesterséges intelligencia LG által kínált alkalmazási módjait a vállalat standjának intelligens, összekapcsolt megoldásokkal berendezett ThinQ Home zónájában, a Messe Berlin 18-as csarnokában.
Protechtor Future Summit: Az AI exponenciálisan fejlődik, amire az emberi agy egyszerűen nincs felkészülve
Egy technológiai forradalomhoz nagyjából tíz év alatt tud alkalmazkodni a társadalom.
Két borzasztóan aktuális és forró témáról beszélgettek neves és elismert hazai gondolkodók a Protechtor Future Summit üzleti és tech vezetőknek szóló inspirációs eseménysorozat tavaszi alkalmán. A mások mellett Király Júlia, Dr. Oszkó Péter vagy Dr. Tilesch György MI-szakértő nevével fémjelzett panelbeszélgetéseken a szakértők egyrészt a mesterséges intelligencia társadalmi igazságoságra és kultúrára gyakorolt hatását, másrészt az örök élet és a biológiai óra visszafordíthatóságának kérdését vizsgálták.
A mesterséges intelligencia a piacra kerülő nagy nyelvi modelleknek köszönhetően alig több mint fél éve robbant be világszerte a köztudatba és a téma körül azóta is óriási a hájp a közbeszédben, médiában és szakmai körökben egyaránt. A Protechtor Future Summit szervezői tavaszi eseményük alkalmából egy eddig hazánkban talán kevésbé vizsgált aspektusból, a társadalmi igazságosság felől közelítették meg a témát, és olyan neves és elismert, különböző szakterületeket képviselő gondolkodókat ültettek egy asztalhoz, hogy osszák meg gondolataikat a témában, mint Király Júlia közgazdász, az MNB volt alelnöke; Megyeri Jonatán ortodox rabbi, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség kommunikációs vezetője; Dr. Oszkó Péter Magyarország volt pénzügyminisztere, az OXO Technologies Holding alapító vezérigazgatója, illetve Dr. Tilesch György Szilícium-völgyben dolgozó MI-szakértő és -tanácsadó, a PHI INSTITUTE alapító-elnöke.
Az AI fejlődése exponenciális, amire az emberi agy nincs felkészülve
A beszélgetést Dr. Tilesch György indította, aki kifejtette, hogy a technológiai és társadalmi fejlődésnek többféle mintázata lehet, a jelenleg zajló negyedik ipari forradalomról pedig sok szakértő azt véli, hogy ciklikus jellegű. Az USA-ban dolgozó MI tanácsadó szerint viszont a mesterséges intelligencia területén zajló fejlődés sokkal inkább exponenciális természetű, éppen azért lehet ijesztő és kelthet bizonytalanságot a társadalomban, mert az emberi agy huzalozása nincs felkészülve ilyen léptékű fejlődésre. Talán a legnagyobb kérdés ezzel kapcsolatban, hogy milyen gyorsan sikerül az emberiségnek alkalmazkodnia a szélsebesen fejlődő technológiához. A történelmi tapasztalatok eddig azt mutatták, hogy technológiai forradalom esetén nagyjából 10 évre van szükség, hogy a társadalom megfelelően adaptálódjon. Szerinte léteznek pozitív forgatókönyvek, és nem feltétlenül a legrosszabb szcenáriók fognak bekövetkezni (például, hogy rengeteg ember válik munkanélkülivé az MI miatt). Az AI az élet rengeteg területén tud optimalizáló, döntéstámogató eszközként működni. Viszont hatalmas a politikai vezetők felelőssége, hogy mit kezdenek a technológiával és a kapcsolódó szabályozással, illetve nagy szükség lenne arra, hogy a társadalom széles rétegeit felvilágosítsuk, edukáljuk, hogy minél inkább tudatában legyenek az MI okozta változásoknak és lehetőségeknek.
Király Júlia szerint jelenleg nagy a bizonytalanság a világban, és nemcsak az AI előretörése miatt, viszont az elmúlt 200 évben az emberiség egyértelműen fejlődött, előrelépett mind az általános életminőséget, mind a várható élettartamot, vagy az egészségi állapotunkat tekintve. Ami a társadalmi igazságosságot illeti, szerinte a méltányosság lehet a járható út, hiszen az egyenlőtlenségek óhatatlanul nőnek, a tőke koncentrálódik, viszont amíg a legalsó rétegek fejlődnek, és nem visszacsúsznak, addig van esély egy világszinten méltányos társadalomra.
Megyeri Jonatán egyetértett abban, hogy az emberiség fejlődik és az ipari forradalmaknak köszönhetően jobban élünk mint 200 éve, vagy a középkorban. Azonban ennek a fejlődésnek átmenetileg mindig volt ára, amit az emberiség megfizetett – elég csak a világháborúkra gondolni. A rabbi szerint is kulcskérdés, hogy olyan politikai vezetőink legyenek világszinten, akik tanultak a történelmi tapasztalatokból és kellő felelősséggel tudnak döntéseket hozni a technológia kapcsán. Ez kulcskérdés lesz, hiszen jelenleg a profitorientált techcégek vezetői „fújják a passzátszelet” a témában. A rabbi szerint a társadalmi igazságosságban nem mindenki egyformán érdekelt, viszont szerinte az ember eredendően jó és jóra törekszik, ezért sok múlik az egyéni felelősségen is.
Dr. Oszkó Péter úgy gondolja, a jelenlegi hatalmas érdeklődés az AI körül részben mesterséges, üzleti érdekből fakad. Az emberiség pedig általánosságban tényleg jobban él, mint 100-200 éve. A jövedelmi különbségek és a társadalmi egyenlőtlenség viszont ezzel együtt nő a világban, nem volt kellően inkluzív a gazdasági növekedés. Ugyanez igaz a technológiára is: szűkül az igazi nyertesek köre, az AI boom-nak is egyelőre a nagy globális techcégek az elsőszámú haszonélvezői. Az üzletember szerint is nagyon lényeges kérdés a széleskörű tájékoztatás és az edukáció (awareness növelése), mert a mesterséges intelligencia az eddigi technológiáknál is jobban teszteli az ember alkalmazkodóképességét. A szakember ezzel együtt optimista, hiszen a technológia nagyon jó dolgokra képes, csak megfelelő tudatossággal kell használni és szabályozni.
Akarunk-e 1000 évig élni?
A mesterséges intelligencia mellett az élettudományok terén is szélsebes fejlődés zajlik napjainkban, a Protechtor közösségi tudásmegosztó és a Stylers Group információtechnológiai cégcsoport által szervezett Protechtor Future Summit második felvonása is ezt vizsgálta. Az életmeghosszabításra és az örök élet lehetőségére fókuszáló beszélgetésen Rab Árpád jövőkutató aláhúzta, hogy az elmúlt száz évben sikerült a duplájára (90 évre) növelnünk az elérhető életkort, jelenleg pedig az a cél, hogy 100-120 évre toljuk ki. Sőt a kutatások valódi célja ma az, hogy az egyre hosszabb elérhető életkor során minél tovább legyünk egészségesek, tehát, hogy lassítsuk az öregedést. A szakértő szerint a tudomány már ma is sok mindenre képes: tűpontosan tudunk DNS láncot vágni és beilleszteni is, vannak gyógymódok, amik a sejtek erodálódását csökkentik, vagy őssejtkutatás és klónozás. Kérdés azonban, hogy a jövőben ezek mennyire széleskörűen lesznek elérhetőek. Rab Árpád szerint továbbá amellett, hogy a jövő kihívása az életkor nagyságrendi meghosszabbítása, a következő évtized fontos trendje ezeknek a kutatásoknak az élhető időslét, a már meghosszabbított élet egészségben, vitálisabb testben való leélése.
Kerepesi Csaba, AI szakértő és öregedéskutató kifejtette, hogy a jelenlegi cél az lenne, hogy az ember egészséges életszakaszát minél inkább toljuk ki. Viszont kétféle öregedéskutató létezik: az egyik azon dolgozik, hogy éljünk 120 évig, de egészégesen, míg a másik azon, hogy éljünk minél tovább, akár 1000 évig. A szakértő kifejtette, hogy a Szilícium-völgyben jelenleg óriási érdeklődés van a téma körül, rengeteg tőke áramlik a megfiatalodást kutató cégekbe. A kutató szerint a jövőben az élethosszító kezeléseket előbb-utóbb a kormányok is finanszírozni fogják, hiszen az elöregedő társadalmakban ez gazdasági érdek.
A két szakértő egyetértett abban, hogy a tudomány lehetőségeitől függetlenül a jövőben is meghatározó szerepe lesz a környezeti hatásoknak az életminőségre. Hiszen nem mindegy, hogy valaki milyen demográfiai és szociokulturális környezetben él, hogyan táplálkozik, milyen életmódot folytat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ősztől már okostelefonnal is igazolhatják magukat azok, akik csatlakoznak a Digitális állampolgárság programhoz.
Egyre közelebb a Digitális állampolgárság program megvalósulása, melynek célja, hogy az államigazgatási ügyintézést jóval egyszerűbbé tegye, emellett teljesen újfajta, mobilalapú azonosítási rendszert vezessen be, kiváltva ezzel a ma még kötelező plasztik személyi igazolványokat. Rogán Antal miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszter tavaly ősszel osztotta meg, hogy a program valamikor 2024 júliusa és szeptembere között indulhat majd, a rajtig pedig elérhetővé válik majd a Digitális állampolgár mobilalkalmazás is.
Május 10-én elérhetővé vált és már látogatható a Digitális Állampolgárság Programot (DÁP) és annak ütemezését, valamint a készülő mobilalkalmazást bemutató portál, a dap.gov.hu – számolt be a kormány.hu. A DÁP központi mobilapplikáció tesztüzeme idén nyáron indul, a honlapon olvasható tájékoztatás szerint május 18-tól tölthetik le az érdeklődők, míg szeptembertől pedig használatba is vehetők az első funkciók.
Az applikáció első alapfunkciói között a felhasználók megtekinthetik és továbbíthatják alapvető személyes adataikat, valamint a tulajdonukban vagy üzemeltetésükben lévő gépjárműveikét. A kiválasztott adatok másokkal megoszthatók és hitelesítve továbbküldhetők e-mailben, hogy a hivatalos iratokat többé ne kelljen szkennelni.
A digitális erkölcsi bizonyítvány lesz Magyarország első digitális okmánya, amelyet egy gombnyomással igényelhetnek az állampolgárok. A DÁP mobilalkalmazás ezek mellett biztosítja majd minden felhasználónak a minősített elektronikus aláírást.
Május közepétől a kormányablakokban elindulhat az előregisztráció a DÁP mobilalkalmazáshoz, így a felhasználóknak a szeptemberi éles induláskor már csak egy frissítésre lesz szükségük, hogy elsők között kezdhessék el használni a mobilalkalmazást.
Az alkalmazás letöltését első körben azoknak fogja felajánlani a rendszer, akik egyébként is rendelkeznek Ügyfélkapu-eléréssel – a projektet koordináló Digitális Magyarország Ügynökség azzal számol, hogy 2024-ben „kevesebb mint egymillió”, 2025-ben viszont már 3-5 millió felhasználója lehet majd a programnak – azaz effektíve minden felnőttkorú, okostelefonnal rendelkező állampolgárral számolnak a koordinátorok.
További várakozások szerint 2025-ben már minden 10 ezer feletti esetszámú ügy digitálisan intézhető lesz, ahogy az életesemények közül a születéssel és az autóátírással összefüggő ügyek is, illetve megkezdődik a piaci szereplők bevonását is megkezdik, így az alkalmazás a tervek alapján akár banki vagy biztosítási ügyintézésre is használható lesz majd.
Az EIT InnoEnergy a kritikus ásványkincseket mesterséges intelligenciával kutató Beholder befektetője lett
Közel 1 millió amerikai dollárral zárta az újabb befektetési körét a Beholder.
Ennek köszönhetően lett az AI-alapú, kritikus ásványkincsek feltárásában élenjáró ukrán startup finanszírozója az EIT InnoEnergy, a Rockstart Energy és az STRT. A friss források bevonásával a vállalat felgyorsíthatja a kutatómunkáját és a mesterséges intelligencia-eszközeire alapozva segítheti a zöld energiaátmenethez szükséges kritikus nyersanyagok kitermelését.
A Beholder a nagy koncentrációjú nyersanyaglelőhelyek előfordulási helyeit térképezi fel és ezekről üzleti szolgáltatási platformként globális geológiai adatbázist működtet. Elsősorban az európai, afrikai és amerikai piacokra összpontosítanak, de a szolgáltatásuk globálisan is elérhető.
„Az újabb sikeres, lezárt befektetési kör megerősíti a technológiánkban rejlő potenciált és a Beholder pozícióját a nemzetközi nyersanyagpiacon. A mostani tőkebevonással készen állunk rá, hogy kulcsszerepet játsszunk a folyamatban lévő energiapiaci átalakulásban, biztosítva a kritikus nyersanyagok stabil ellátását.”
– mondta Andrii Sevriukov, a Beholder vezérigazgatója.
A vállalatban új befektetőként megjelenő EIT InnoEnergy szintén úgy látja, hogy az új nyersanyaglelőhelyek felkutatása alapvető fontosságú lesz az energetikai átmenet sikerében, az akkumulátorágazat értéklánc megerősítésében.
„Célunk az európai akkumulátorpiac hatékonyságának, függetlenségének folyamatos fejlesztése a nyersanyag-ellátási források diverzifikálásával, ezek uniós elérhetőségének növelésével. A Beholder csapata rendelkezik minden szükséges eszközzel ahhoz, hogy globális sikereket érjen el ezen a területen”
– emelte ki Marcin Wasilewski, az EIT InnoEnergy közép-európai vezérigazgatója.
Hozzátette, hogy a Beholder által kifejlesztett, a geofizikai, geokémiai, szerkezeti és távérzékelési adatok elemzésére szolgáló egyedülálló megoldásokat az energiapiacon világszerte elismerik. Ugyanakkor ki kell emelni azt is, hogy rendkívül költséges területről van szó. A Világbank számításai szerint a nettó nulla kibocsátás elérése érdekében, 2050-ig 12 billió (ezer milliárd) dolláros ráfordítást igényel a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférések fejlesztése.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
