Gazdaság

Jelenleg ilyen irányba tart a Machine to Machine technológia

Előrejelzés az M2M megoldások élvonalába tartozó TELL és a Telenor szakembereitől

2001-ben a GPRS technológia nyitotta meg a kaput a gépek közötti kommunikáció, azaz az Machine to Machine (M2M) megoldások értelmes alkalmazása előtt.

Mára milliós nagyságrendben kommunikálnak gépek egymás között a magyarországi mobilhálózatokon. Az M2M megoldásokra mind üzleti mind lakossági oldalon erősödik az igény, az ötödik generációs (5G) mobilhálózatok pedig a 2001-es induláshoz hasonló mérföldkövet jelenthetnek az M2M megoldások elterjedésében. A felhasználási trendeket a nagy gyártók – mint például a Google vagy az Amazon – platformjaival való kompatibilitás határozhatja meg.

Az 1996-ban alapított, mára milliárdos éves forgalommal és folyamatos fejlesztéssel az M2M megoldások élvonalát kínáló TELL Kft. és a Telenor szakemberei üzleti és lakossági területen is elemezték az M2M megoldások térhódítását, valamint az 5G mobilhálózatok érkezésével a technológia lehetséges fejlődési irányait.

Kezdjük az elején

2001-ben a GPRS technológia bevezetésével megnyílt az út a mobilhálózaton történő értelmes adatátviteli megoldások előtt, ami korábban elképzelhetetlen távlatokat nyitott a mobileszközök közötti kommunikációban. A Telenor első M2M-típusú megoldásait egy flottakövetési rendszert fejlesztő cégnek biztosította. Ez az iparág azóta is dinamikusan fejlődik, az akkor tesztkártyákkal kísérletező cég mára több mint 60 ezer Machine to Machine (M2M) SIM-kártyát használ végpontjai összeköttetéséhez. Ez nemcsak a kártyák számában hatalmas ugrás: a flottakövetési megoldások fejlődésével az alkalmazások által generált, egy SIM kártyára eső adatmennyiség is nőtt.

Magyarországon szumma aktivált M2M SIM kártyák számának alakulása.

Forrás: NMHH mobilpiaci jelentés 2015-2018

A Machine to Machine (M2M) fejlődési útja eleinte nem volt egyértelmű. Rendelkezésre állt egy technológia, a fejlesztéshez pedig fokozatosan nyíltak meg a lehetőségek: a piaci-felhasználói igények, ötletek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a szolgáltatók is finomhangolják az M2M-megoldások kiszolgálására nyújtott megoldásaikat. A Telenor kezdetben nemcsak kapcsolatot, „connectivity”-t nyújtott, hanem dotálta az M2M-fejlesztések piaci kidolgozását is. Az adatkapcsolattal szemben támasztott követelmények, elvárások a lakossági adathasználathoz képest az M2M esetében fordítottak: kevésbé számít az adatátviteli sebesség, a legfontosabb, hogy az adat biztosan megérkezzen. Az M2M-specifikus megoldások ezt biztosítják, amihez alapvetően a GPRS, azaz a második generációs mobilhálózati megoldások is kiváló alapot nyújtanak.

Aktuális helyzet és a közeljövő Magyarországon M2M szempontból

A TELL szakemberei szerint míg korábban az M2M-technológián alapuló üzleti megoldások kiválasztásakor a megtakarítási szempontok voltak fontosak, mára egyes iparágakban – mint például a fuvarozás –, el sem indítható a vállalkozás egy megbízható M2M flottamenedzsment-rendszer nélkül. A TELL tapasztalata szerint a lakossági M2M-szolgáltatások iránt is egyre nagyobb érdeklődés és nyitottság tapasztalható. A lakossági megrendelők egyértelmű célja, hogy saját okostelefonjukon, egy egyszerű app-on keresztül kezelhessék lakásuk, nyaralójuk, biztonsági rendszereit, vagy éppen folyamatos rálátásuk legyen idősebb szeretteik biztonságára. Álláspontjuk szerint az otthoni szolgáltatások esetében a globális nagyvállalatok okosotthonra fejlesztett platformjaival, például az Amazon Alexával, a Google Home-mal, vagy az Apple Home-mal kompatibilis megoldásokat érdemes fejleszteni, mivel a végfelhasználók saját okoseszközeikről ezeket, a várhatóan széles körben elterjedő technológiákat tudják majd a legkényelmesebben használni.

Az M2M-nek tekinthető eszközök és szolgáltatások piaca Magyarországon is dinamikusan bővül – mára milliós nagyságrendben kommunikálnak gépek egymás között a magyarországi mobilhálózatokon –, ami tovább növekvő adatforgalmat és növekvő számú végpontot jelent. A növekedés megfelelő kiszolgálásában várhatóan komoly szerepet töltenek be az 5G mobilhálózatok, amely technológia a korábbinál lényegesen nagyobb számú kliens egyidejű kiszolgálására képes, miközben a lakossági, sokszor átmenetileg hatalmas sávszélességi igényeket is képes lesz kielégíteni.

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss