Gazdaság

Koronavírus: hasonló digitalizációs problémákkal küzdenek a magyar és az amerikai cégek

Az új típusú koronavírus sok szempontból teszi próbára a vállalkozásokat mind Magyarországon, mind az Egyesült Államokban. Sokaknak meglepő lehet, de a digitalizáció terén több szempontból ugyanazokkal a problémákkal kell megküzdenie a vállalatoknak mindkét országban – derül ki a magyar és amerikai piacon is aktív, magyar tulajdonú informatikai cégcsoport, a Stylers Group közelmúltbeli tapasztalataiból.

Az egyesült államokbeli vállalatokat általánosságban hagyományosan informatikaliag és digitalizáció szempontjából sokkal érettebbnek tekintjük, mint a magyar cégeket. Viszont a koronavírus helyzet rámutatott, hogy rengeteg szempontból mind a hazai, mind a tengerentúli vállalatok hasonló problémákkal küzdenek.

„Számos cégnek kellett megugrania digitalizációs akadályokat a tömeges távmunkára való átállás miatt az Egyesült Államokban. Alapvetően azt látjuk, hogy a legtöbb probléma, ami emiatt felmerült, nem magából az otthoni munkavégzésből fakad, hanem sokkal inkább már meglévő, strukturális jellegű hiányosságokat hozott felszínre a jelenlegi helyzet”

– hívja fel a figyelmet Tiszavölgyi Péter, aki 2011 óta vezeti a Stylers Group amerikai leányvállalatát, illetve a San Diego Tech Hub nevű IT szakmai közösség vezetőségének tagja is.

A magyar piacon is tapasztalható, hogy vannak vállalatok, amelyek a koronavírus helyzet miatt ébredtek rá, hogy belső rendszereiket, szoftvereiket alkalmassá kell tenniük a távoli elérésre. Sok esetben nem csak technológiai problémát kell megoldaniuk, hanem a biztonsági protokolljukat is alkalmassá kell tenniük erre.

„Bár a koronavírus helyzet felgyorsította a digitalizáció iránti igényeket, azt kell látni, hogy a nagy belső vállalati rendszerek átalakítását nem minden esetben lehet rövid idő alatt megvalósítani. Hiszen sok esetben ez nem csak technológiai kérdés, sokkal inkább jogi, hiszen a vállalati biztonsági protokollokat, szabályzatokat is frissíteni kell”

hangsúlyozta Gönczy Gábor, a Stylers Group CEO—ja.  

A távmunkára és távoli elérésre való átállás sok céget arra is ráébreszthet, hogy a digitalizáció költséghatékonyságot eredményez, ez pedig még inkább felgyorsíthatja, a most sok esetben kényszerűségből elvégzett technológiai fejlesztéseket.

Az amerikai és magyar piaci tapasztalatok is azt mutatják, hogy a vállalatok, cégek általánosságban öt nagyobb problémakörrel küzdenek a távoli munkavégzés kapcsán:

  1. Projektmenedzsment. Sok cég most szembesül vele, hogy a projektmenedzsment folyamataik nem voltak kellőképpen digitalizálva, hogy túlságosan a személyes kapcsolattartásra és nyomonkövetésre helyezték a hangsúlyt, ami a mostani helyzetben értelemszerűen nem működik. Számos kiváló szoftveres projektmenedzsment megoldás elérhető, ami nem csak az otthoni, de a „normál” irodai munkavégzés során is nagyban növeli a hatékonyságot.
  2. Termelékenység csökkenése. Általános probléma lehet távmunka során a termelékenység csökkenése is. Azonban ennek javítására is kiváló megoldást jelenthetnek a különböző digitális projektmenedzsment megoldások.
  3. Rendszerek, adatok elérhetősége. Számos vállalat most kezdi felfedezni magának a felhő megoldásokban rejlő lehetőségeket, ami az adat tárolásnak egy nagyon praktikus és biztonságos módja, hiszen sok esetben a fizikai adattárolók, adathordozók – melyeket távolról nem is lehet elérni – biztonsági és műszaki kockázatot is jelentenek.
  4. Felvételi interjúztatás. Bár most sajnos nem ez az általános, hiszen a hírek inkább a leépítésektől hangosak mind idehaza, mind az USA-ban, viszont bizonyos szegmensekben a tech szektorban, például az e-kereskedelem terén jelentős bővülés és munkaerőfelvétel zajlik. Személyes interjúztatásra viszont egyáltalán nincs, vagy csak kevés lehetőség van. Ezért marad az online videó interjú, amivel szintén sok cég még csak most ismerkedik. Pedig a karantén időszak lezárultával is hasznos lehet a vállalati HR kultúrába ezt beépíteni, hiszen a globalizáció egyre kevésbé követeli meg a helyhez kötöttséget, és lehet, hogy az adott munkára a világ másik felén talál a cég egy tehetséget.
  5. Visszajelzés, motiváció. Ez szintén egy olyan terület, amellyel kapcsolatban a cégek nehézségekről számolnak be. Hiszen a személyes jelenlét hiányában a visszajelzések és a motivációs képesség is csökken. Azonban már erre is kiváló digitális megoldások léteznek, amelyek vírushelyzettől függetlenül, munkahelyi környezetben is sokat tudnak lendíteni a munkavállalók motiváltságán, elkötelezettségén főleg az IT szektorban. A Stylers Group erre például saját fejlesztésű mobilalkalmazását használja, melyet már jóval korábban bevezetett a cég a „feedback kultúra” növelésére.

Az e-kereskedelem dübörög

Talán nem meglepő módon a kijárási korlátozások miatt a vásárlások jelentős része áttolódott az online térbe, és ez ugyanúgy jellemző hazánkra, mint az Egyesült Államokra. A Stylers Group ezen a területen speciális tudással rendelkezik, hiszen itthon is és Amerikában is részt vett már például előfizetés alapú online rendszer kifejlesztésében.

Izgalmas látni, hogy az Oprah Winfrey és Deepak Chopra cégei számára, az amerikai piacra fejlesztett online meditációs előfizetés alapú platformunk iránt például jelentősen megnőtt az érdeklődés. Hiszen az emberek az otthonaikba kényszerülve még inkább nyitottak az ilyen jellegű tartalmak iránt, ez a megnövekedett terhelés technológiai oldalról is kihívást jelentett. Emellett azt is látjuk, hogy itthon is sok hagyományos kereskedő mozdult el az online értékesítés irányába – a mi ilyen irányú megbízásaink is szaporodtak”

tette hozzá Gönczy Gábor.

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss