A hazai pénzforgalom 2025-ben látványosan digitalizálódik: az elektronikus fizetések aránya rekordokat dönt, az AFR és a qvik új fizetési élményt hoz, miközben a központi fraud-szűrés új védelmi szintet teremt.

Az azonnali fizetési rendszer egy negyedév alatt 53 millió tranzakciót bonyolított le, és a neobankok új irányokat jelölnek ki a pénzügyekben. Megjelent a PwC Digitális Pénzügyi Körkép 2025 című elemzése, mely részletesen feltárja a hazai pénzforgalom digitalizációjának legfrissebb trendjeit, adatait és a legújabb fejlesztéseket.

 Fejlett infrastruktúra támogatja a gyors digitalizációt

 A magyar pénzforgalmi infrastruktúra európai összevetésben is kiemelkedő. 2025 második negyedévére az ATM-hálózat elérte az 5 378 darabot (ami +166 db negyedéves növekedést jelent), a fizikai kártyaelfogadóhelyek száma meghaladta a 150 ezret és a POS-terminálok száma 275 559-re bővült. Az internetes elfogadóhelyek száma megközelítette a 45 ezret – ez több mint kétszerese a 2020-as szintnek.

A bankszámlák és kártyák állománya stabilan 10,3 millió darab körül mozog, miközben a használat minősége folyamatosan javul: nő a mobilbankon keresztül történő utalások száma, a kártyás vásárlások darabszáma és értéke is. A mobiltárcába regisztrált kártyák aránya már elérte a 25%-ot, az érintéses POS-tranzakciók részaránya tartósan 99%.

Ezzel párhuzamosan a készpénzfelvételek darabszáma 5,8%-kal, értéke 1,5%-kal csökkent. Az egy ATM-tranzakcióra jutó átlagos összeg 112 ezer forint. Budapest továbbra is élen jár: itt az elektronikus tranzakciók aránya 58% darabszámban és 68% értékben, míg Kelet-Magyarországon a legalacsonyabbak ezek az arányok.

Felfutóban az azonnali fizetés

 Magyarország 2020-ban egyedülállóan, kötelező jelleggel vezette be az Azonnali Fizetési Rendszert (AFR), amelyet 2024-ben az AFR 2.0 intézkedéscsomag és a qvik indítása egészített ki. A qvik valójában négy megoldást jelent – QR-kód, NFC, deeplink és fizetési kérelem –, amelyek egységes, kötelező szabványra építve terjesztik az azonnali fizetést online és bolti környezetben. 2025 második negyedévének végén már több mint 31 ezer helyszínen volt elérhető a qvik, a QR/NFC/Link tranzakciók száma negyedéves alapon 41,2%-kal nőtt.

Látványos a request-to-pay (fizetési kérelem) felfutása: 2025 második negyedévében 1 185 139 darab tranzakciót és 527,4 milliárd forint értéket ért el, ami 48,9%-os növekedés darabszám és 81,4%-os az érték tekintetében egyetlen negyedév alatt. A qvik a felhasználók számára mentes a tranzakciós illetéktől, így különösen nagy kosárértékeknél kínál alternatívát a kártyás fizetéshez képest.

„A qvik megoldások sikeréhez nemcsak a hagyományos és online fizetési rendszerek összehangolt fejlesztése szükséges, hanem a szolgáltatók aktív szerepvállalása a bizalomépítésben és az edukációban, hiszen a piaci várakozások szerint a digitális fizetés csak így válhat széles körben elfogadottá”

– mutatott rá Madar Norbert, a PwC Magyarország digitális kereskedelmi csapatának vezetője.

A PwC Digitális Pénzügyi Körkép 2025 kutatásában gyakorlati példák és piaci adatok is szerepelnek a legújabb fejlesztésekről.

A kiberbiztonság kulcskérdés

 A digitális csatornák térnyerésével párhuzamosan a kiberfenyegetések száma és komplexitása is nő: világszinten 2028-ra 14 000 milliárd dollárra emelkedhet a kiberbűnözés okozta kár; Magyarországon 2024-ben 220 ezer tranzakció során 41,9 milliárd forintnyi veszteség keletkezett. A kártyás visszaélések kibocsátói oldalon 2023 első negyedévétől 2025 második negyedévéig látványosan javultak: a sikeres visszaélések aránya 32%-ról 9,7%-ra esett, az egy esethez kapcsolódó átlagos kárérték pedig 38 756 forintra csökkent. Ezzel párhuzamosan viszont a kártyán kívüli elektronikus pénzforgalomban a sikeres visszaélések aránya 2025 második negyedévére 50%-ra emelkedett, közel 940 ezer forintos átlagos eseti kár mellett.

A támadások csatornái átrendeződtek: a mobil dominanciája 78%-ra nőtt, az internet aránya 20%, a végső célpont pedig jellemzően továbbra is ember (a támadások 46%-a emailen indul). Ebben a környezetben 2025. július 1-jén elindult a Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR), a GIRO által üzemeltetett hibrid fraud-monitoring megoldás, amely szabály- és MI-alapú kockázati scoringgal 500 milliszekundum alatti időszeletben támogatja a banki döntést.

Az ügyfélélmény új dimenziói a neobankoknál

 A nemzetközi fintechszereplők (Revolut, Wise) néhány év alatt új mércét állítottak az ügyfélélményben: egyszerű, gyors, költséghatékony és fejlett mobilappokkal vonzottak be 1,5–2 millió magyar ügyfelet. A neobankok ügyfélköre jellemzően fiatalabb, digitálisan affinis, városi lakosokból áll; a kártyahasználatban az online és külföldi vásárlások dominálnak, a készpénzfelvétel aránya alacsony.

2023-ban a külföldi fintech-kártyák 69%-át regisztrálták mobilfizetési tárcába (Apple Pay, Google Wallet), szemben a hazai kibocsátású kártyák 23%-ával. A hagyományos bankok válasza érzékelhető: fejlett mobilbankok (virtuális kártya, kedvező devizaváltás), többcsatornás digitális szolgáltatások és gyorsabb onboarding jelenik meg, miközben a bankváltás adminisztratív akadályai – például a számlaszám-hordozhatóság hiánya – továbbra is fékezik a versenyt.

„Az ügyfélélmény 2025-re stratégiai tényezővé vált: az intuitív UX/UI, a hangalapú interakciók, az előfizetéses modellek és az AI-alapú személyre szabás új normát teremt. A neobankok által diktált digitális szint ma már piacszabályozó hatású: a verseny a személyre szabott ajánlatokban, a zökkenőmentes ügyfélutakban és a transzparens díjstruktúrában zajlik. A nyertesek azok lesznek, akik a biztonság, a fogyasztói élmény és a szabályozói megfelelés hármasát egy platformon, adatvezérelt működési modellben integrálják”

– foglalta össze Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország vezető menedzsere, a kutatás vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A közepes méretű ipari vállalatoknál átlagosan a bevétel 7,5 százalékát is elérheti a zárt ipari automatizálási rendszerek miatt elszenvedett versenyhátrányból adódó veszteség, míg a kisebb gyártóknál ez az arány akár 25 százalék is lehet – mutat rá a Schneider Electric új, globális kutatása.

A megoldást a nyílt, szoftveralapú automatizálás jelenti, ami skálázható, jövőbiztos választ jelent erre a kihívásra, erősítve a cégek versenyképességét és ellenállóképességét a gyors piaci változásokkal szemben.

 Jelentős összegeket veszítenek az ipari vállalatok a zárt automatizálási rendszerek miatt – ez az egyik fő tanulsága a Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata új globális kutatásának. Az „Open vs. Closed: The $11.28M Question for Industrial Leaders.” című felmérés, amit az Omdia végzett el a Schneider Electric megbízásából rámutat, hogy a nagyvállalatok átlagosan éves szinten 45,18 millió dollárt veszítenek azért, mert a zárt automatizálási rendszerek csökkentik a versenyképességüket. A közepes méretű ipari cégek esetében a bevétel 7,5 százalékára tehető az ebből adódó veszteség, míg a kisebb gyártóknál jóval magasabb, akár 25 százalékos is lehet ez az érték. A veszteségek az alacsonyabb üzemeltetési hatékonyságból, a leállásokból, az előírásoknak történő megfelelés érdekében végrehajtott utólagos átalakításokból és a termelésben előforduló határidő-túllépésekből származnak. Ezeket a hatásokat ugyanakkor gyakran elfedi a régi automatizálási rendszerek látszólagos megbízhatósága.

A statikus környezetekre tervezett hagyományos, hardveralapú automatizálási rendszerek nehezen tudnak megfelelni a napjainkban dinamikusan változó ipari elvárásoknak. A rugalmasság hiánya miatt még a rutinszerű frissítések is költséges technikai projektekké válnak, míg a saját fejlesztésű architektúrák korlátozzák az adatokhoz való hozzáférést, csökkentve az átláthatóságot és a reagálóképességet.

A kihívás középpontjában a hardver komplexitása áll. A legtöbb vállalat 2–10 vagy akár ennél is több különböző platformot használ, amelyek mindegyike egyedi karbantartási igényekkel bír. Ez a fragmentáció azt eredményezi, hogy függővé válnak a beszállítóktól. A problémák 30 százalékának megoldása speciális támogatást igényel, ami jelentős kihívást okoz a munkaerő kapcsán, hiszen rendkívül speciális szaktudásra lenne szükség egy olyan helyzetben, amikor a vállalatok munkaerő- és szakértelemhiánnyal küzdenek. Az egymástól elszigetelt, silóként működő rendszerek emellett akadályozzák a prediktív karbantartást és a problémák gyors megoldását, ami költséges leállásokhoz és a termelékenység csökkenéséhez vezet. Ezek a hatékonysági hiányosságok az egész működésre kiterjednek, csökkentve ezáltal a vállalat alkalmazkodóképességét.

Sürgősen változtatni kell

A kutatás hangsúlyozza, hogy sürgős változtatásra van szükség. A nyílt, szoftveralapú automatizálás skálázható, jövőbiztos megoldást kínál, amely modernizálja a régi rendszereket, lehetővé teszi, hogy a befektetések gyorsabban megtérüljenek, és erősíti az ipari versenyképességet és az ellenállóképességet.

A szoftver és a hardver szétválasztásával az ipari cégek megkapják azt a rugalmasságot, ami ahhoz kell, hogy sikeresen integráljanak különböző gyártóktól származó rendszereket, gyorsan alkalmazkodjanak a piaci változásokhoz, képesek legyenek kisebb mennyiségeket is hatékonyan gyártani és kezeljék a mérnöki tudás hiányából adódó kihívásokat. Valós idejű adatok válnak elérhetővé, amelyekre támaszkodva jobb döntéseket tudnak hozni, ezáltal pedig javítják a termelékenységüket és jelentős mértékben csökkentik a költségeiket.

A Schneider Electric ügyfelei máris élvezik ezeket az előnyöket. Sok cég teszt projektekkel vagy az eszközök szintjén megvalósított kisebb projektekkel kezdi az átállást, majd kiterjeszti a teljes üzemre vagy akár több telephelyre is a nyílt, szoftveralapú automatizációt. Ezáltal ki tudják használni az adatok teljeskörű birtoklásával, a jobb minőség-ellenőrzéssel és az átláthatóbb költségstruktúrával járó előnyöket, miközben megóvják a meglévő beruházásaikat.

„Ez a kutatás megerősíti azt, amit ügyfeleink nap mint nap mondanak nekünk: az ipari rendszereknek ugyanolyan gyorsan kell alkalmazkodniuk, mint a piacoknak. Különösen biztató, hogy a gazdaság gerincét képező kisebb vállalkozások profitálhatják a legtöbbet, és ezáltal újra befektethetnek az innovációba és a növekedésbe. A nyílt, szoftveralapú automatizálás egy bevált megoldás, amely bármilyen méretű ipari szereplő számára lehetővé teszi a rugalmasság növelését, az innováció ösztönzését és azt, hogy eredményesen működjön a gyorsan változó fogyasztói igények, a szabályozási nyomás és a hektikusan változó piaci körülmények mellett is”

– mondta el Gwenaëlle Avice Huet, a Schneider Electric „Industrial Automation” területért felelős ügyvezető alelnöke.

Elkerülhető veszteségek

Az Omdia felmérése szerint csak az alacsony szintű működési rugalmasság és az ebből adódó gyengébb alkalmazkodóképesség éves szinten átlagosan 6,1 millió dolláros veszteséget okoz az ipari vállalkozásoknak. A merev hardverrendszerek akadályozzák a piaci változásokra való reagálást, mivel 77,4 százalékuk esetében a funkcionális frissítéshez fizikai módosításokra van szükség, miközben a több gyártótól származó platformok bonyolult integrációt eredményeznek. A módosítási költségek óránként 25 000–50 000 dollár között mozognak, míg az évente 1 milliárd dollár feletti árbevételű vállalatok esetében ez az összeg elérheti az óránként 250 000 dollárt is.

A karbantartás nehézségei, a nem tervezett állásidők és a szükséges szakértelem hiánya miatti csökkenő hatékonyság évente átlagosan 2,28 millió dolláros veszteséget okozhat. További 1,2 millió dollárnyi veszteség keletkezik a valós idejű adatokhoz való hozzáférés hiánya és az ebből adódó, egyébként megelőzhető minőségi hibák és költséges karbantartás miatt. A kutatás szerint a fenntarthatósági és egyéb jogszabályi előírásoknak való megfelelés miatti utólagos átalakítások a hardverben évente átlagosan 1,7 millió dolláros költséget jelentenek.

„A növekvő nyomásra reagálva az ipari vezetők taktikai megoldásokat alkalmaznak, hogy továbbra is érvényesíthessék az alapvető prioritásokat – a növekedést, a versenyképességet és a bizalmat. Egy olyan világban, ahol a termékek életciklusa rövidül, az ellátási láncok megszakadnak és egyre nagyobb a szakemberhiány, az agilitás és a rugalmasság már nem csupán opció, hanem ezek a túlélés feltételei. Minden negyedév, amellyel egy vállalkozás elhalasztja a zárt automatizálási ökoszisztémák költségeinek kezelését, további 1 millió dollár feletti értékvesztést jelent: ezt a pénzt pedig újra befektethetnék a növekedésbe és az innovációba”

– tette hozzá Anna Ahrens, az Omdia vezető elemzője.

A teljes kutatás itt érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A 2025-ös Black Friday minden eddiginél nagyobb terhelést hozhat a magyar webshopoknak, miközben a vásárlók egyre gyorsabb, hibamentes online élményt várnak.

A legfrissebb kutatások alapján az akciós időszak forgalma akár egy teljes havi megrendelésszámot sűríthet egyetlen hétvégébe, ami komoly technológiai próbatételt jelent az e-kereskedőknek. A szakértők szerint idén már az dönti el a versenyt, hogy ki mennyire átgondoltan és időben készítette fel platformját a terhelési csúcsokra.

A magyar online kiskereskedelem 2025-ben olyan átalakulás közepén áll, amelyhez hasonlóra a szektor közel 25 éves hazai történetében még nem volt példa. A PwC legfrissebb, 2025-ös elemzése szerint a magyar e-kereskedelmi piac 2024-ben elérte az 1920 milliárd forintos forgalmat, ami 15 százalékos növekedést jelent. A bővülés fő hajtóereje már egyértelműen az import kereskedelem, amely egymagában 330 milliárd forintot, vagyis a teljes piac 17 százalékát adta. A globális online kiskereskedelem 2025 végére várhatóan 6,56 billió dollárt ér el, 7,8 százalékos éves növekedéssel, miközben a vásárlói utak több mint fele már online kezdődik. Az NRC kutatása szerint a nemzetközi e-kereskedelmi óriások erősödése, különösen a gyors szállítással és fulfillment központokkal terjeszkedő ázsiai platformok megjelenése, radikálisan átalakította a játékteret: Magyarországról az árversennyel már nem lehet nyerni, a gyors szállítás, a személyre szabott vásárlói élmény és a kifogástalan technológiai infrastruktúra lett a siker kulcsa. Ez a helyzet különösen fontossá teszi az olyan csúcsidőszakokra való felkészülést, mint a Black Friday, amikor egyetlen technológiai hiba vagy leállás nemcsak bevételkiesést, hanem reputációs károkat is okozhat.

A várakozások szerint a 2025-ös Black Friday időszak online forgalma elérheti a 160 milliárd forintot, ami minden eddiginél nagyobb terhelést jelent az e-kereskedelmi rendszereknek. Ilyen körülmények között a háttérben dolgozó webfejlesztők fő feladata az, hogy a vásárlói élmény akkor is zökkenőmentes maradjon, amikor a forgalom egyetlen nap alatt az éves átlag többszörösére ugrik. A Virgo most megosztja tapasztalatait az e-kereskedelmi platformok felkészítéséről.

A kérdés már nem az, lesz-e forgalom, hanem az, hogy bírja-e a rendszer

A Publicis Groupe Hungary és a PwC Magyarország közös kutatása szerint a magyar Black Friday forgalma 2024-ről 2025-re tovább emelkedik, az online kiskereskedelem részaránya pedig várhatóan már el fogja érni a teljes magyar kiskereskedelem 18%-át, szemben a 2023-as 12,5%-kal. Ez azt jelenti, hogy egyetlen hétvége alatt akár ugyanannyi rendelés is  érkezhet, mint amennyit egy átlagos webshop egy teljes hónapban kezel.

„A számok mögött azonban egy kritikus kérdés áll: vajon az infrastruktúra képes-e kiszolgálni ezt a mennyiséget?”

– mondja Hornok Ádám, Product Owner.

„A Black Friday számomra olyan, mint egy precízen megtervezett szimfónia. Már hónapokkal előtte leülünk a fejlesztőkkel, az üzemeltetéssel, a marketinggel, mindenki tudja mi a szerepe, mikor lép be, hogyan reagálunk, ha valami eltér a terv szerintitől. És amikor éjfélkor megérkezik az első nagy roham, nem a feszültség uralja a csapatot, hanem az, hogy végre kipróbálhatjuk élesben, amit hónapok alatt felépítettünk. Ez már rég nem csak kampány – ez csapatmunka a legmagasabb szinten, ahol minden apró részlet számít.”

A terhelési csúcsok három hulláma

A korábbi évek adatai és tapasztalatai alapján a Black Friday forgalmi mintázata is teljesen más, mint amivel a hétköznapokban találkozunk. Éjfélkor indul a roham – az első két órában az éjjeli baglyok érkeznek, hajnali fél 6 és 9 között pedig a pacsirták. Aztán jön a harmadik hullám délután, amikor munka után megnyitják a laptopot. Három különálló csúcs, mindegyik más jellegű terheléssel.

Ez egy átlagos működési naphoz képest sokszoros igénybevételt jelent, amihez a szakemberek szerint a skálázható, felhő alapú infrastruktúra ma már alapfeltétel, de ez is csak akkor működik jól, ha megfelelő tesztelés előzi meg.

„Egy hétköznapi webshop másodpercenként 10–20 kérést kezel. Black Friday reggelén ez 500–1000-re ugorhat. Ha erre nincs felkészülve a rendszer, elakadnak a folyamatok: lassul a betöltés, hibák jelennek meg a kosárban vagy a fizetési oldalon, és ezt a vásárlók azonnal ‘büntetik’ ”

– mondja Hornok Ádám.

Mi történik a háttérben?

A fejlesztők és üzemeltetők számára a Black Friday előtti utolsó este a legintenzívebb időszak. Ekkor történik:

– az adatbázisok végső szinkronizációja,
– a cache-ek optimalizálása,
– a terheléselosztás finomhangolása,
– a valós idejű monitorozó rendszerek aktiválása,
– a vészforgatókönyvek átnézése.

Balázs Ádám, az üzemeltetés vezetője szerint ez az a pont, ahol eldől, hogy másnap sima működés vagy hibaüzenetek fogadják-e majd a vásárlókat:

„A felhő alapú megoldások nagy előnye, hogy automatikusan képesek skálázódni, de ez nem váltja ki az előzetes tervezést. Előre kell meghatározni, hogyan reagáljon a rendszer egy-egy terhelési helyzetre, milyen logokat figyelünk valós időben, és milyen gyors intézkedések szükségesek, ha valahol torlódás alakul ki.”

Öt terület, amelyen nem lehet spórolni

A Virgo szakemberei, akik több vezető magyar e-kereskedelmi platformmal, köztük a Euronics Magyarországgal is együtt dolgoznak – amely a 2024-es Black November időszakban 16%-os árbevétel-növekedést ért el év/év alapon, miközben az átlagos kosárérték is 10%-kal emelkedett –, az elmúlt évek tapasztalatai alapján öt kulcsfontosságú területet azonosítottak, ahol a felkészülés különösen meghatározó:

1. Terheléses tesztek – Nem elég feltételezni, hogy a rendszer bírja a terhelést, fontos már októberben éles teszteket futtatni, amelyek szimulálják a Black Friday forgalmát és feltárják a szűk keresztmetszeteket.
2. Skálázható infrastruktúra – Modern felhőalapú megoldásokkal a szerverkapacitás automatikusan növelhető a forgalmi csúcsok idején, így elkerülhető a rendszerleállás.
3. Minden eshetőségre protokoll – Mi van, ha rossz ár jelenik meg? Mi van, ha egy külső fizetési szolgáltató elérhetetlenné válik? Válsághelyzet közepén nincs idő improvizálni, előre kidolgozott forgatókönyvek kellenek.
4. Folyamatos monitorozás – A Black Friday nem akkor kezdődik, amikor a vásárlók megnyomják a „Kosárba” gombot, hanem hetekkel előtte, amikor a terhelés fokozatosan épül. Valós idejű riasztási rendszerek nélkül a csapat vaksötétben halad.
5. Szoros csapatmunka és kommunikáció – A sikeres Black Friday soha nem egy ember teljesítménye. A fejlesztők, üzemeltetők, ügyfélszolgálat és marketing csapatának szorosan összehangolva kell dolgoznia.

Mit jelent ez 2025-re nézve?

A magyar vásárlók 44 százaléka ma már kizárólag online csatornákon keres akciókat, és folyamatosan nő az elvárás a gyors betöltési idő, a zökkenőmentes fizetés, az azonnali visszaigazolás iránt. A szakértők szerint a következő Black Friday sikerét nem a kampányok újdonsága, hanem a háttérben végzett precíz, hónapokkal korábban elkezdett technológiai munka határozza meg. A vásárlók számára ebből semmi nem látszik, és épp ez a lényeg: ha minden működik, az annak az eredménye, hogy a rendszer és a csapat már jóval a nagy nap előtt felkészült a terhelésre.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!