Gazdaság

Közösségi oldalak, üzenetküldők, felhőszolgáltatások – a csalók legtöbbször itt csapnak le

A Kaspersky adatai szerint a kis- és középvállalkozások dolgozói a webes szolgáltatásokat használják a leggyakrabban munka közben. Ezek többek között a YouTube, a Facebook, a Google-szolgáltatások és a WhatsApp, és ezek közül kerülnek ki azok az alkalmazások is, amelyeket a csalók a legnagyobb gyakorisággal használnak ugródeszkaként az adathalászathoz. Ez a lista azonban eltér azon szolgáltatások listájától, amelyek használatát a munkáltatók jellemzően korlátozzák a vállalati eszközökön. Bár a szervezetek eltérő prioritások alapján engedélyezhetik a dolgozók számára az egyes webes szolgáltatások használatát, azt mindenképpen fontos biztosítani, hogy mindenféle kiberkockázattól védve legyenek.

A szervezeteknek fontos tisztában lenniük azzal, hogy milyen fenyegetések leselkednek rájuk, és hogy azok hogyan tudnak behatolni a vállalati végpontokon keresztül, például a felhőszolgáltatásokban végzett adathalászat révén. Ha egy webes szolgáltatás nagy népszerűségre tesz szert, akkor a csalók körében is vonzóbb célponttá válhat. A TikTok alkalmazás például hatalmas népszerűségre tett szert az elmúlt években. El is árasztották a hamis fiókok és csalók, akik a szolgáltatás népszerűségének növekedésével párhuzamosan egyre fejlettebb módszereket alkalmaznak. Az ilyen jellegű csalási és adathalászati kísérletek elleni védekezés a személyes felhasználói fiókok, valamint a vállalati adatok és eszközök biztonságban tartása miatt is rendkívül fontos.

Egy névtelenített esemény-statisztika szerint (melyhez az adatokat egy Kaspersky-termék gyűjtötte be, amelynek vásárlói önként hozzájárultak ehhez), a dolgozók által a vállalati eszközükön az öt leggyakrabban használt webes szolgáltatás között videómegosztó platform, közösségi oldal, levelező szolgáltatás és üzenetküldő szolgáltatás is található, mégpedig a következők: YouTube, Facebook, Google Drive, Gmail és WhatsApp – a saját szegmensükben mind piacvezető szolgáltatások.

Sajnos pont ugyanezeket a webes szolgáltatásokat adathalászat és más kártékony tevékenységek céljára is kihasználják. A Kaspersky elemzéséből kiderült, hogy melyik volt az az öt alkalmazás, amelyben a legtöbbször bukkantak adathalászati próbálkozásra: Facebook (4,5 millió adathalászati próbálkozás), WhatsApp (3,7 millió), Amazon (3,3 millió), Apple (3,1 millió) és Netflix (2,7 millió). A Google szolgáltatásai összesítve – a YouTube-ot, a Gmailt és a Google Drive-ot is beleértve – a hatodik helyre kerültek 1,5 millió adathalászati próbálkozással. Mivel a szolgáltatások közül több is megtalálható mind a két listán, az eredmények csak megerősítik azt a trendet, hogy a népszerű alkalmazások értékes platformjai lettek a csalók kártékony tevékenységeinek.

A termékstatisztikákból az is kiderült, hogy mely webes szolgáltatások használatát korlátozzák a leggyakrabban a vállalati eszközökön. Az öt leggyakrabban blokkolt alkalmazás között kizárólag közösségi oldalakat találni: Facebook, Twitter, Pinterest, Instagram és LinkedIn. Ilyen döntésekre számos okból kerülhet sor, például az adatvédelmi szabályozásoknak való megfelelés miatt, vagy a szervezet közösségi média használatával kapcsolatos saját követelményei miatt. És bár a listán szerepel a Facebook, amelyet a csalók igen erőteljesen kihasználnak, nem szerepelnek rajta üzenetküldő, fájlmegosztó vagy levelező szolgáltatások – feltehetően azért, mert azokat nemcsak magáncélra, hanem munkavégzéshez is gyakran használják.

A legtöbbször használt szolgáltatások	A leggyakrabban blokkolt szolgáltatások	Az adathalászati próbálkozások által leginkább érintett szolgáltatások
YouTube	Facebook	Facebook
Facebook	Twitter	WhatsApp
Google Drive	Pinterest	Amazon (az összes szolgáltatás)
Gmail	Instagram	Apple (az összes szolgáltatás, az iCloudot is beleértve)
WhatsApp	LinkedIn	Netflix

„Ma már el sem tudjuk képzelni a mindennapi életünket és munkánkat a különféle webes szolgáltatások, például a közösségi média, az üzenetküldő alkalmazások és a fájlmegosztó platformok nélkül. A segítségükkel kommunikálhatunk és oszthatjuk meg másokkal a gondolatainkat, ötleteinket, képeinket és inspirációinkat, és ez még inkább így volt akkor, amikor az idén az egész világ több hónapot nagyrészt online volt kénytelen működni. Minden szervezetnek fontos azonban tisztában lennie azzal, hogy honnan jöhetnek a fenyegetések, és hogy milyen technológiák és figyelemfelhívó intézkedések szükségesek a megelőzésükhöz. A vállalkozásoknak ugyanakkor biztosítaniuk kell az alkalmazottaik számára a szükséges szolgáltatások kényelmes használatának lehetőséget is. Látható tehát, hogy milyen fontos a megfelelő egyensúly megtalálása. Mi a Kasperskynél tisztában vagyunk ezzel, és biztosítjuk a szervezetek számára a megfelelő védelmi eszközöket és szakértelmet”

– fejtette ki Tatjana Szidorina, a Kaspersky biztonsági szakértője.

A Kaspersky az alábbi intézkedéseket javasolja a vállalkozásoknak annak biztosításához, hogy az alkalmazottak biztonságosan használhassák a webes szolgáltatásokat:

Mutassák meg az alkalmazottaknak, hogyan ismerhetők fel a hamis vagy nem biztonságos weboldalak és az adathalász üzenetek. Hívják fel a figyelmüket arra, hogy soha ne adják meg a hitelesítési adataikat, amíg nem ellenőrizték egy weboldal hitelességét, illetve ne nyissanak meg és ne töltsenek le ismeretlen feladóktól származó fájlokat.
Szervezzenek alapvető biztonság-tudatossági képzést a dolgozóknak. Ez online is megoldható, a témakörök pedig terjedjenek ki a legalapvetőbb, többek között az adathalászat ellen védelmet biztosító gyakorlatokra, például a fiók- és a jelszókezelésre, a biztonságos levelezésre, a végponti biztonságra és a webes böngészésre. A Kaspersky Automated Security Awareness Platformjával könnyen és hatékonyan biztosítható az ilyen jellegű képzés.
Használjanak már bizonyított végpontvédelmi terméket, amely webes, hálózati és levélben érkező fenyegetés ellen is biztosít védelmet.
Fontos továbbá az informatikai vezetőket is továbbképezni a releváns kiberfenyegetések és a megelőzésük témájában. A Kaspersky Endpoint Security Cloud most már online informatikai kiberbiztonsági képzést is biztosít, így a szakemberek új tudásanyagra tehetnek szert a malware-ek besorolásával kapcsolatban, valamint arra vonatkozóan, hogy miként ismerhető fel egy szoftverben a kártékony és gyanús viselkedés. A képzés béta verzióban érhető el a termékkezelő felületen.

Related Topics:2020 adatvédelem csalás felhő kaspersky közösségi lab oldal üzenetküldő WhatsApp

Up Next

Digitális oktatást támogatja a Vodafone és a Mozaik

Don't Miss

Magyar fejlesztésű hangszerinnováció segíti a szólista tubásokat

Gazdaság

Ötven százalékos a drágulás a telekpiacon

Országos szinten egy év alatt ötven százalékos áremelkedést mért az Otthon Centrum (OC) a telekpiacon – derült ki a hálózat legfrissebb összesítéséből. Továbbra is Budapesten a legmagasabb az építési telkek átlagos négyzetméterára.

Az Otthon Centrum országos összegzése szerint tavaly 21,5 ezer forintra nőtt az építési telkek átlagos négyzetméterára, ami az előző évi átlagértékhez képest 50 százalékos áremelkedésnek felel meg. Abszolút áron átlagosan 40 millió forintért találtak gazdára az építési telkek, ami 31 százalékkal haladja meg az előző évi átlagértéket. A keresletben nem történt változás, az OC kínálatában tavaly ugyanannyi telek cserélt tulajdonost, mint az ezt megelőző évben – közölte Soóki-Tóth Gábor.

Az elemzési vezető azt is elmondta, hogy továbbra is a fővárosban a legdrágább telket vásárolni, ami kiváltképp érvényes a budai övezetre, ahol a családi ház építésére alkalmas telkek négyzetméteréért több mint 100 ezer forintot kellett fizetni. A II. kerületben 102 ezer forint, a XI. kerületben 141 ezer forint az átlag, míg a külső pesti kerületekben ennél mérsékeltebb négyzetméterárak az irányadóak, például a XVIII. és XX. kerületben 75 ezer, a XVII. kerületben 40 ezer forint volt a fajlagos telekár átlagértéke.

A Budapesthez közeli településeket is több tízezer forintos négyzetméterár jellemzi: az agglomeráció tavalyi csúcstartója Nagykovácsi, átlag 62 ezer forinttal, míg Érden és Törökbálinton átlagosan 40 ezer forintba került egy négyzetméternyi telek. A fővárosi agglomeráció pesti része ennél valamivel barátibb árakkal kecsegtet: Kerepesen 30 ezer, Erdőkertesen 25 ezer forint a négyzetméter átlagára. A fővárostól távolabb viszont ennek a töredékéért is telekhez lehet jutni, például Cegléden 8 ezer forint volt a telek négyzetméter átlagértéke az OC közvetítésével létrejött tranzakciók alapján.

A megyei jogú városokban komoly különbségek alakultak ki a telekpiacon: a legdrágább város Debrecen, négyzetméterenkénti 38 ezer forintos átlagárral, míg Győrben vagy Székesfehérváron az átlagérték 9 ezer forint volt. „A hatalmas szórás csak részben magyarázható a városok közti árkülönbséggel, sokkal inkább a kínált telkek városon belüli elhelyezkedése és a beépíthetőség mértéke a döntő. A városperemi elhelyezkedés, a kedvezőtlenebb infrastrukturális ellátottság vagy a szabályozás, például az építhető lakásszám korlátozása az árazást is erősen befolyásolja” – árnyalta a vidéki folyamatokat Soóki-Tóth Gábor. A szakember megjegyezte, a kisebb települések relatíve még mindig olcsók és négyzetméterenként néhány ezer forintért is lehet telket venni.

„Az országos összesítés szerint tavaly 50 százalékos drágulás után 21,5 ezer forintra emelkedett a családi- és ikerházak építésére alkalmas telkek átlagos négyzetméterára, ám nagyon szétnyílt az árolló. A kedvelt övezetekben lévő, kiépített infrastruktúrájú telkek a nagyobb kereslet miatt jobban drágultak, ezért a telekpiacon is hatalmas a szórás”

– jegyezte meg az elemzési vezető, aki megerősítette: nagyon sokat számít a lokáció, például nem mindegy, hogy vízparti vagy attól távolabbi teleket kívánnak értékesíteni. Szintén hatással van a fajlagos árra a telek mérete: a kisebb méretű telkek négyzetméterre vetítve drágábbak, a nagyobbak (amelyek jellemzően vidéken és a kisebb településeken fordulnak elő) fajlagosan olcsóbbak, de abszolút értékben kisebb a kettő közti különbség. Nem utolsó sorban pedig a beépíthetőség, valamint a közművek megléte is jelentősen befolyásolja az árat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Kiugróan magas, 23%-ot meghaladó növekedést hozott a március a használtautó-piacon

A Használtautó.hu legfrissebb adatai alapján márciusban a portálon 23,8%-kal nőtt az érdeklődők száma az előző évi adatokhoz viszonyítva.

A magyar piac egészét hirdetésszámban és megtekintésben lefedő oldal szakértője a kimagasló adatok lehetséges okait és részleteit vizsgálta.

2025 márciusa kiugró keresleti adatokat hozott. Az idei évben az átlagárak 6,6%-os emelkedése mellett a használt autók iránti kereslet kivétel nélkül minden hajtáslánc esetében növekedett, összesítve 23,8%-kal. Tovább erősítette a piac bővülését a meghirdetett autók számának szintén 6,6%-os növekedése is, hiszen így még több lehetőség közül választhatnak az érdeklődők.

Hajtásláncokra bontva az érdeklődés növekedése az alábbiak szerint alakult:

Benzines autók esetében az érdeklődők száma 312 ezer volt, ez 20,4%-os növekedés.
A dízelautók iránti kereslet 22,1%-kal nőtt, összesen 232 megkeresés érkezett márciusban
Az elektromos hajtásláncú járművek iránti kereslet kilőtt, itt 67,2%-kal többen érdeklődtek, mint tavaly, ez összesen 31 ezer megkeresést jelentett
Hibrid autók esetében 25 ezer megkeresést regisztráltak, ami 46,7%-os növekedést jelent

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A vállalatok miatt kell fenntartani a bankfióki pénztárakat

Az elmúlt év végén a banki ATM-ekből felvett összeg 40 százalékára rúgott már az ügyfelek által befizetett összeg.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője szerint hiába csökkentik a modern ATM-ek a bankok készpénzlogisztikai költségeit, az átlagos készülékek duplájába kerülő befizetős ATM-eket csak forgalmas helyeken érdemes telepíteni. A bankfiókok pénztárai egyre inkább a vállalati készpénzforgalom színterei lesznek.

A banki pénzbefizetési tranzakcióknak már több mint kétharmada nem a bankfiókban hanem az ATM készülékeknél bonyolódik. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője arra emlékeztet, hogy 2018 I. negyedévében, amikor az ATM-es készpénzbefizetések száma még nem érte el a 900 ezret, a bankfiókokban még több mint 5,5 millió készpénz befizetés történt a pénztárakban. Az elmúlt év IV. negyedévében ugyanakkor már több mint 4 millió készpénzbefizetést indítottak az automatáknál a magyarok, miközben a pénztári befizetések száma 1,8 millióra zuhant.

Közel az 1000 milliárdos határ

Miközben az ATM-es készpénzbefizetések darabszáma az elmúlt hét évben négyszeresére emelkedett, az ATM-es befizetések értéke még jelentősebben ugrott meg: míg 2018 I. negyedévében 152 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek ATM-en keresztül, addig az elmúlt év utolsó negyedévében már az 1000 milliárd forintot közelítette az ATM-s készpénzbefizetések értéke.

A növekedés egyértelműen annak köszönhető, hogy elterjedtek a modern, készpénzbefizetésre alkalmas ATM-ek. Korábban a legtöbb ATM csak borítékos befizetést tudott fogadni, mellyel a jóváírás leghamarabb a következő munkanapon történt, amikor valamelyik banki dolgozó kézzel átszámolta a befizetett összeget.

Ma már az összes ATM-es készpénz befizetésnél automatikusan, és a legtöbb esetben azonnal jóváírja a bankunk az ATM-nél befizetett összeget.

A cégek a fiókot használják

Ugyanakkor a BiztosDöntés.hu szakértője szerint a bankfiókok továbbra is a nagy összegű befizetések színterei lesznek.

Annak ellenére, hogy a legmodernebb ATM-ek egy tranzakcióban már akár 200 bankjegyet is be tudnak fogadni, így az egy tranzakcióra jutó átlagos összeg, akár 4 millió forint is lehet (de a régebbi készülékek is legalább 40 bankjegyet, azaz 800 000 forint befizetését tennék lehetővé), addig az ATM-es befizetések átlagos értéke csak 40 százalékkal 171 000 forintról 238 000 forintra emelkedett.

Ezzel szemben a bankpénztári befizetések átlagos értéke a 2018-as 561 000 forintról, 2,25-szeresére, 1,267 millióra emelkedett. Mindez azt jelenti, hogy miközben darabszámban 10-ből már közel 7 esetben az ATM-et választják az ügyfelek, 100 befizetett forintból 70-et még a pénztárosok számolnak át a bankfióki befizetés után.

Ez persze érthető a BiztosDöntés.hu szakértője szerint: nem túl életszerű, hogy valaki hatalmas bankjegyköteget venne elő az utcán álló ATM-nél, így a céges készpénz befizetések még döntő részben a fiókokban zajlanak majd. Mindez azt jelentheti, hogy a jövő bankfiókja a lakossági területen a tanácsadásra, a vállalati ügyfeleknél pedig a pénzforgalmi tevékenységre alapoz majd.

A kivett összeg 40 százalékát más ügyfelek rakják az automatába

Az ATM-es készpénzbefizetések darabszáma az elmúlt év egészében 16,5 százalékos bővülést mutatott.

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint figyelmeztető lehet, hogy a dinamika a tavalyi év második felében már csökkeni kezdett. 2024 IV. negyedévében már csak 13 %-kal többen kezdeményeztek ATM-s készpénzbefizetést, mint 2023 végén. Ugyanakkor az is látható, hogy ma már 100 ATM-látogatásból 16 alkalommal készpénz befizetés az ügyfelek célja.

A készpénz befizetések értéke ugyanakkor továbbra is rendkívül dinamikus növekedést mutat. Az elmúlt év egészében a 2023-as értékhez képest 24,5 százalékkal több, összesen 3649 milliárd forintot fizettek be ATM-eken keresztül az ügyfelek. Mindez Gergely Péter szerint azt jelenti, hogy az ATM-ekből felvett összegnek már 41,4 %-át tudják kiadni modern automaták, amelyeket előzőleg egy másik ügyfél fizetett be az ATM-be. Ez az arány 2 éve még alig 28% volt – emlékeztetett Gergely Péter.

A falvakban nem éri meg a befizetős ATM

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a befizetett pénz visszaforgatására alkalmas ATM-ek arra kiválóan alkalmasak, hogy lényegesen csökkentsék a bankok amúgy vaskos készpénzlogisztikai költségeit.

Gergely Péter szerint ennek ellenére aligha várható, hogy az elmúlt hetekben megfogalmazott kistelepülési ATM-bővítési programot ilyen készülékkel oldanák meg a bankok. Ezek bekerülési költsége ugyanis a szakértő szerint mintegy kétszerese a sima, önmagában 4-8 milliós, csak készpénzkiadásra alkalmas ATM-nek, ráadásul – emlékeztetett a szakértő – a kistelepüléseken minimális lenne a készpénzbefizetési forgalom.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!