Gazdaság

Közösségi oldalak, üzenetküldők, felhőszolgáltatások – a csalók legtöbbször itt csapnak le

A Kaspersky adatai szerint a kis- és középvállalkozások dolgozói a webes szolgáltatásokat használják a leggyakrabban munka közben. Ezek többek között a YouTube, a Facebook, a Google-szolgáltatások és a WhatsApp, és ezek közül kerülnek ki azok az alkalmazások is, amelyeket a csalók a legnagyobb gyakorisággal használnak ugródeszkaként az adathalászathoz. Ez a lista azonban eltér azon szolgáltatások listájától, amelyek használatát a munkáltatók jellemzően korlátozzák a vállalati eszközökön. Bár a szervezetek eltérő prioritások alapján engedélyezhetik a dolgozók számára az egyes webes szolgáltatások használatát, azt mindenképpen fontos biztosítani, hogy mindenféle kiberkockázattól védve legyenek.

A szervezeteknek fontos tisztában lenniük azzal, hogy milyen fenyegetések leselkednek rájuk, és hogy azok hogyan tudnak behatolni a vállalati végpontokon keresztül, például a felhőszolgáltatásokban végzett adathalászat révén. Ha egy webes szolgáltatás nagy népszerűségre tesz szert, akkor a csalók körében is vonzóbb célponttá válhat. A TikTok alkalmazás például hatalmas népszerűségre tett szert az elmúlt években. El is árasztották a hamis fiókok és csalók, akik a szolgáltatás népszerűségének növekedésével párhuzamosan egyre fejlettebb módszereket alkalmaznak. Az ilyen jellegű csalási és adathalászati kísérletek elleni védekezés a személyes felhasználói fiókok, valamint a vállalati adatok és eszközök biztonságban tartása miatt is rendkívül fontos.

Egy névtelenített esemény-statisztika szerint (melyhez az adatokat egy Kaspersky-termék gyűjtötte be, amelynek vásárlói önként hozzájárultak ehhez), a dolgozók által a vállalati eszközükön az öt leggyakrabban használt webes szolgáltatás között videómegosztó platform, közösségi oldal, levelező szolgáltatás és üzenetküldő szolgáltatás is található, mégpedig a következők: YouTube, Facebook, Google Drive, Gmail és WhatsApp – a saját szegmensükben mind piacvezető szolgáltatások.

Sajnos pont ugyanezeket a webes szolgáltatásokat adathalászat és más kártékony tevékenységek céljára is kihasználják. A Kaspersky elemzéséből kiderült, hogy melyik volt az az öt alkalmazás, amelyben a legtöbbször bukkantak adathalászati próbálkozásra: Facebook (4,5 millió adathalászati próbálkozás), WhatsApp (3,7 millió), Amazon (3,3 millió), Apple (3,1 millió) és Netflix (2,7 millió). A Google szolgáltatásai összesítve – a YouTube-ot, a Gmailt és a Google Drive-ot is beleértve – a hatodik helyre kerültek 1,5 millió adathalászati próbálkozással. Mivel a szolgáltatások közül több is megtalálható mind a két listán, az eredmények csak megerősítik azt a trendet, hogy a népszerű alkalmazások értékes platformjai lettek a csalók kártékony tevékenységeinek.

A termékstatisztikákból az is kiderült, hogy mely webes szolgáltatások használatát korlátozzák a leggyakrabban a vállalati eszközökön. Az öt leggyakrabban blokkolt alkalmazás között kizárólag közösségi oldalakat találni: Facebook, Twitter, Pinterest, Instagram és LinkedIn. Ilyen döntésekre számos okból kerülhet sor, például az adatvédelmi szabályozásoknak való megfelelés miatt, vagy a szervezet közösségi média használatával kapcsolatos saját követelményei miatt. És bár a listán szerepel a Facebook, amelyet a csalók igen erőteljesen kihasználnak, nem szerepelnek rajta üzenetküldő, fájlmegosztó vagy levelező szolgáltatások – feltehetően azért, mert azokat nemcsak magáncélra, hanem munkavégzéshez is gyakran használják.

A legtöbbször használt szolgáltatások A leggyakrabban blokkolt szolgáltatások Az adathalászati próbálkozások által leginkább érintett szolgáltatások
YouTube Facebook Facebook
Facebook Twitter WhatsApp
Google Drive Pinterest Amazon (az összes szolgáltatás)
Gmail Instagram Apple (az összes szolgáltatás, az iCloudot is beleértve)
WhatsApp LinkedIn Netflix

Ma már el sem tudjuk képzelni a mindennapi életünket és munkánkat a különféle webes szolgáltatások, például a közösségi média, az üzenetküldő alkalmazások és a fájlmegosztó platformok nélkül. A segítségükkel kommunikálhatunk és oszthatjuk meg másokkal a gondolatainkat, ötleteinket, képeinket és inspirációinkat, és ez még inkább így volt akkor, amikor az idén az egész világ több hónapot nagyrészt online volt kénytelen működni. Minden szervezetnek fontos azonban tisztában lennie azzal, hogy honnan jöhetnek a fenyegetések, és hogy milyen technológiák és figyelemfelhívó intézkedések szükségesek a megelőzésükhöz. A vállalkozásoknak ugyanakkor biztosítaniuk kell az alkalmazottaik számára a szükséges szolgáltatások kényelmes használatának lehetőséget is. Látható tehát, hogy milyen fontos a megfelelő egyensúly megtalálása. Mi a Kasperskynél tisztában vagyunk ezzel, és biztosítjuk a szervezetek számára a megfelelő védelmi eszközöket és szakértelmet”

– fejtette ki Tatjana Szidorina, a Kaspersky biztonsági szakértője.

A Kaspersky az alábbi intézkedéseket javasolja a vállalkozásoknak annak biztosításához, hogy az alkalmazottak biztonságosan használhassák a webes szolgáltatásokat:

  • Mutassák meg az alkalmazottaknak, hogyan ismerhetők fel a hamis vagy nem biztonságos weboldalak és az adathalász üzenetek. Hívják fel a figyelmüket arra, hogy soha ne adják meg a hitelesítési adataikat, amíg nem ellenőrizték egy weboldal hitelességét, illetve ne nyissanak meg és ne töltsenek le ismeretlen feladóktól származó fájlokat.
  • Szervezzenek alapvető biztonság-tudatossági képzést a dolgozóknak. Ez online is megoldható, a témakörök pedig terjedjenek ki a legalapvetőbb, többek között az adathalászat ellen védelmet biztosító gyakorlatokra, például a fiók- és a jelszókezelésre, a biztonságos levelezésre, a végponti biztonságra és a webes böngészésre. A Kaspersky Automated Security Awareness Platformjával könnyen és hatékonyan biztosítható az ilyen jellegű képzés.
  • Használjanak már bizonyított végpontvédelmi terméket, amely webes, hálózati és levélben érkező fenyegetés ellen is biztosít védelmet.
  • Fontos továbbá az informatikai vezetőket is továbbképezni a releváns kiberfenyegetések és a megelőzésük témájában. A Kaspersky Endpoint Security Cloud most már online informatikai kiberbiztonsági képzést is biztosít, így a szakemberek új tudásanyagra tehetnek szert a malware-ek besorolásával kapcsolatban, valamint arra vonatkozóan, hogy miként ismerhető fel egy szoftverben a kártékony és gyanús viselkedés. A képzés béta verzióban érhető el a termékkezelő felületen.

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss