Gazdaság

A tech szakértők szerint ezek lesznek a legfontosabb trendek 2021-ben

A Kingston Technology üzleti influenszerekkel közösen összegyűjtötte a technológiai piac idei előrejelzéseit

A koronavírus-járvány egyértelműen felgyorsította a digitalizációs folyamatokat, és a technológia teljes mértékben átalakította a vállalatok működését.

A cégeknek pár hét alatt kellett levezényelniük azokat a digitális transzformációs projekteket, amelyeket egyébként hónapok vagy akár évek alatt terveztek véghez vinni. A munkavállalók részéről az internet-hozzáférés létkérdéssé vált, a digitális megoldások pedig az élet minden területén megjelentek az online csoportmegbeszélésektől kezdve a videós kocsmakvízekig. A Kingston Technology az üzleti szféra digitális szakértőivel együtt összefoglalja, milyen technológiai trendekre számíthatunk 2021-ben.

Távmunka mint új norma

Az üzleti működés és a mindennapi élet szempontjából egyaránt az otthoni munkavégzés széles körű elterjedése volt az egyik legnagyobb változás 2020-ban. Ám a távmunka, illetve a hibrid otthoni munkavégzés várhatóan a közösségi távolságtartás és a koronavírus-világjárvány miatt hozott egyéb korlátozások feloldása után is az új norma része maradhat a vállalatok működésében. Ennek fenntartását elsősorban a munkavállalók által élvezett nagyobb rugalmasság és a céges költségmegtakarítás tovább ösztönözheti. Frank Jennings felhőmegoldásokra és GDPR-ra szakosodott ügyvéd szerint sokan hozzászoktak az ingázást kiiktató, jobb technológiai feltételeket teremtő otthoni munkához. A szakember arra számít, hogy a home office a korábbinál sokkal hangsúlyosabban lesz jelen a modern, rugalmas munkavégzési gyakorlatban.

Ezzel párhuzamosan fontos a cégen belüli csapatok kommunikációs, irányítási és csapatmunka-készségeinek, valamint önállóságának fejlesztése is. Giuliano Liguori digitális transzformáció szakértő azt tanácsolja a vállalatoknak, hogy coaching programokkal támogassák a távmunkában dolgozó csapatokat. Ezek során a munkavállalók olyan készségeiket fejleszthetik, amelyek távmunka esetén is produktív és együttműködő környezet kialakítását teszik lehetővé. Ehhez kapcsolódóan Ellie Hurst, az Advent IM IT biztonsági cég marketingvezetője szerint a kiberbiztonsági és adatvédelmi témájú oktatási és felvilágosító programok száma is emelkedni fog.

Átalakuló IT-vezetői szerepkör

Ezután is jelentős kihívást jelent majd a vállalatok számára a kiberbiztonság és az adatvédelem, amit tovább bonyolít az egyre általánosabbá váló távoli működés. Az „árnyék IT”, vagyis a munkatársak által az IT-részleg tudomása és jóváhagyása nélkül használt technológiák és eszközök, új biztonsági nehézségekhez vezetnek, amelyek kezelése célzott oktatást és iránymutatást igényel a szervezetek részéről.

Az internetes biztonsági fenyegetések gyorsan változó környezete, valamint a technológia hatóköre és alkalmazása át fogják alakítani az IT-vezetők szerepét. Rafael Bloom technológiai szakember úgy véli, hogy a pozíció megnevezésére a jövőben találóbb lehet a „digitális szolgáltatási vezető”, tekintve, hogy sok hagyományos IT-feladat helyét a felhő és a SaaS (Software as a Service) veszi át. Az IT-vezetőknek döntő szerepük lesz a távmunkások támogatásában és a kiberbiztonsági intézkedések megvalósításában.

Mivel az eszközök az iroda helyett egyre inkább az irodán kívül találhatók (a vékony kliensek és vékony asztali gépek helyét laptopok és táblagépek veszik át), az IT-részlegeknek új rendszereket kell beszerezniük, amelyeknél a biztonsági konfiguráció felülvizsgálatára van szükség, egyebek mellett szigorúbb hitelesítési szabályokra, monitorozási és auditálási képességekre. A hibrid otthoni munkavégzéshez az is fontos, hogy ezek a rendszerek az irodai és az otthoni viszonyokhoz is tudjanak alkalmazkodni, így a beruházások során ügyelni kell a produktivitás és a költséghatékonyság közötti kényes egyensúlyra. A bizalom természete is megváltozik a távmunkával: itt is egyensúlyt kell teremteni a produktivitás minél kevésbé zavaró monitorozása és aközött, hogy az otthonról dolgozók úgy érezzék, változatlanul élvezik munkáltatójuk bizalmát.

Mesterséges intelligencia és kiberbiztonság

A mesterséges intelligencia (MI) hasznos eszköz lesz a kiberbiztonság támogatására 2021-ben. A különböző helyszíneken dolgozó munkatársaik miatt a cégeknek jobban kell támaszkodniuk az automatizációra és a gépi tanulásra a kiberbiztonsági és adatvédelmi intézkedések megvalósításakor, különösen a céges hálózathoz való külső hozzáférés biztosítása terén. Nigel Tozer megoldásmarketingért felelős igazgató úgy gondolja, hogy az MI a vállalatok elleni kibertámadásokban is szerepet kaphat. Az internetes bűnözők már sokkal fejlettebbek, mint korábban, és az eszközeik is egyre kifinomultabbak, ezért ahogy egyre több vállalat alkalmazza az MI-t a védekezésben, úgy az a támadók oldalán is meg fog jelenni.

Az MI mellett más eszközöket és folyamatokat is be fognak vetni az internetes biztonsági kockázatok enyhítésére. A Hubgets társalapítója, Elena Carstoiu SASE (Secure Access Service Edge) megoldások alkalmazását javasolja, amelyek „helyszínsemleges” működést és helytől, alkalmazásoktól és eszközöktől független, biztonságos hozzáférést garantálnak a szervezetek számára – ami különösen fontos most, amikor egyre több csapat dolgozik távolról.

A mesterséges intelligencia tehát 2021-ben is fontos szerepet fog játszani – a dolgok internete (IoT), a Big Data és a felhő mellett. Tozer előrejelzése szerint az MI használatával kapcsolatban valószínűleg ismét fellángolnak majd az adatvédelmi viták, különösen az arcfelismerési technológia alkalmazása kapcsán. Másrészt, az ISP Connect szervezet prognózisa alapján az MI még nem érte el lehetőségei határát, és nem 2021 lesz a nagy áttörés éve.

A technológia jövője

Az otthoni munkavégzés szigorúbb szabályozása és a technológiai fejlődés erősödése mellett idén a cégek IT-költségvetésében is növekedés várható. A Ramsac ügyvezető igazgatója, Rob May szerint a költségvetés emelésének célja a hatékonyságot, a produktivitást, a kiberbiztonságot és a távoli munkaerő támogatását javító, új technológiai projektek megvalósítása. A napi szinten zajló online üzleti aktivitás bővülésével az IT-költségvetést is hozzá kell igazítani a digitális átalakulás különböző aspektusaihoz.

Az MI kiberbiztonságban betöltött hangsúlyosabb szerepe és az IT-költségvetés várt növelése mellett 2021 egyéb új és erősödő trendeket is hoz majd. Roland Broch digitális infrastruktúra projektmenedzser az MI-t és a gépi tanulást a komplett automatizációs megoldásba illesztő „hiperautomatizáció” megjelenésére – sőt akár az automatizáció automatizálására – számít. Rafael Bloom szerint a bizalom értékes, bizonyítható tömegcikké válik – gondoljunk csak az álhírek, az online károkozás és a láthatatlan adatkezelés problémájára –, míg Rob May várakozása szerint tovább fog erősödni az internetes biztonság fontossága. Utóbbi helyét akár át is veheti a kibertámadásokkal szembeni ellenállóképesség (kiberreziliencia).

„Bár lehet, hogy az említettek közül nem mindegyik prognózis válik valóra – és akár meglepetésekben is lehet részünk –, a Kingston mint a memóriatermékek és technológiai megoldások globális piacvezetője továbbra is megbízható tanácsadóként segíti a vállalatokat a digitális átalakulásban. Legyen szó mesterséges intelligenciáról, kiberbiztonságról vagy más technológiai fejlesztésről, minden területen hatékonyan támogatjuk ügyfeleinket üzleti igényeik kiszolgálásában”

– tette hozzá Kaszál Norbert, a Kingston Technology Magyarországért és Szlovéniáért felelős üzletfejlesztési menedzsere.

További információért látogasson el a kingston.com oldalra.

Related Topics:2021 automatizáció digitalizáció előrejelzés home IoT kingston Office Tech technology trend

Up Next

Az Óbudai Egyetem kiberbiztonsági képzését támogatja a Vodafone

Don't Miss

Hamarosan indul a Creator TV, Magyarország első tematizált influenszer-tartalmakat sugárzó online tévécsatornája

Advertisement Booking.com

Gazdaság

A kriptotárcák lesznek a jövő pénzügyi központjai

A kriptotárcák új generációja: a Bitget jelentése szerint pénzügyi központokká válnak a digitális pénztárcák

A Bitget, vezető kriptotőzsde és Web3 platform a közelmúltban két jelentős bejelentést tett: egyrészt közzétette legújabb Onchain Report tanulmányát, amely szerint a kriptotárcák már nem csupán tárolásra szolgálnak, hanem mindennapi pénzügyi tevékenységek központjaivá váltak világszerte. Másrészt elindította a BGUSD nevű, valós eszközökkel fedezett, hozamot termelő stabil eszköz tanúsítványát, amely új lehetőségeket kínál a passzív jövedelemszerzésre.

A kriptotárcák új szerepe: kereskedés, fizetés, megtakarítás – egyetlen appban

A Bitget Wallet, a platform nem letétkezelő kriptotárcája, közel 80 millió felhasználót szolgál ki, és 300%-os éves növekedéssel büszkélkedhet. A most publikált Onchain Report: Crypto Wallet Use Cases című kutatásuk 4 599 felhasználó válaszai alapján világít rá arra, hogyan változtak meg a tárcahasználati szokások különböző generációk és régiók szerint.

A kutatás szerint a felhasználók már nem csak kriptovalutákat tárolnak vagy küldenek – 48% kereskedik, 46% jutalmakat szerez, 40% pedig napi fizetésekre használja a tárcát. Kiemelkedő a hozamvadászat (staking, farming) iránti érdeklődés (37%), a piaci trendek figyelése (35%) és a DApp-okkal való közvetlen interakció (33%) is. Különösen a Z generáció mutat aktív részvételt, például a kriptofizetésekben (43%).

A használati szokások régiónként eltérnek: Afrikában és Délkelet-Ázsiában az utalások dominálnak, míg Latin-Amerikában a hozamtermelés, Kelet-Ázsiában pedig a hosszú távú megtartás. Kelet-Európában – beleértve Magyarországot is – a fizetések (41%) és digitális kereskedelem emelkedik ki, ami jól mutatja, hogy a régióban is egyre inkább valós pénzügyi alternatívaként tekintenek a kriptotárcákra.

BGUSD: stabil hozam valós eszközökre alapozva

A Bitget május végén mutatta be a BGUSD stabil eszköz tanúsítványát, amely USDC-re 1:1 arányban váltható, és évi 4–5%-os hozamot kínál, naponta jóváírva a felhasználók számláján. A konstrukció mögött valós, tokenizált pénzügyi eszközök – például amerikai állampapírok és pénzpiaci alapok – állnak, amelyek hozamot generálnak, miközben megőrzik a stabilitást és likviditást.

A BGUSD az első 30 napban promóciós 5%-os éves hozamot kínál, és USDC vagy USDT segítségével jegyezhető. A termék teljes mértékben integrálva van a Bitget ökoszisztémájába – használható fedezetként, határidős kereskedésre, Launchpool-ban és egyéb platformfunkciókban is.

Mit hoz a jövő?

A Bitget célja, hogy felhasználói számára teljes onchain élményt nyújtson – a kereskedéstől és megtakarítástól kezdve a vásárlásig és felfedezésig. A Wallet újításai – mint a Super DEX (cross-chain swap), Alpha (valós idejű tokenanalitika) és a Simple Mode – ezt az irányt szolgálják. A következő hónapokban várható a passzív jövedelemre optimalizált Earn Vaults funkció, valamint új fizetési megoldások QR-kóddal, kriptokártyával és 300+ márkát elérő in-app shop integrációval.

A Bitget több mint 130 blokkláncot támogat, 300 millió dolláros felhasználóvédelmi alappal rendelkezik, és a „Crypto for Everyone” mozgalmon keresztül oktatási és integrációs programokkal dolgozik a globális elfogadás növelésén.

Magyar fókusz: kérdések, amelyekre érdemes figyelni

A nemzetközi trendek mellett a Bitget adatai alapján releváns kérdések merülnek fel hazai kontextusban is:

Hogyan használják Kelet-Európában a tárcákat napi fizetésekre?
Milyen szerepet játszanak ezek az eszközök az infláció elleni védekezésben?
Milyen lehetőségeket kínál a BGUSD azok számára, akik stabil, átlátható és likvid kripto-megtakarítást keresnek?

A Bitget példája jól mutatja, hogy a jövő pénzügyi rendszere egyre inkább decentralizált, mobilközpontú és önállóan kezelhető formában valósul meg – és ebben a kriptotárcáknak központi szerepük lesz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Innováció a banki digitalizációban és blokklánc technológiára épülő hazai fejlesztés a GDE finTECH Galéria évadzáró eseményén

Május utolsó hetében tartotta évadzáró eseményét a GDE finTECH Gallery, amelynek ezúttal a Várfok Galéria biztosított inspiráló helyszínt.

A kezdeményezés célja, hogy hidat képezzen az akadémiai és üzleti szféra között, és az aktuális szakmai témákat feldolgozó előadások mellett tudáscserére és networkingre is lehetőség nyíljon.

Az immár negyedik alkalommal megrendezett esemény előadói Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, Fábián Gergely, a Galaxis AG vezérigazgatója és Varga József Zoltán, a Campus Codeworks Zrt. vezérigazgatója voltak, a résztvevők pedig most is nagyvállalati vezetők, pénzügyi tanácsadók és finTECH szakemberek. A májusi rendezvény rendhagyó volt, hiszen a zártkörű műhelyt ez alkalommal megnyitották további érdeklődők és a sajtó résztvevői előtt is.

2024 decemberében a Gábor Dénes Egyetem szervezésében szakmai műhely indult, finTECH Gallery néven, amely a korábbi Fintech Szalon szellemiségét viszi tovább. A műhely célja, hogy hidat képezzen az akadémiai és az üzleti szféra között, miközben gyakorlatias platformot biztosít a szakmai eszmecserére és networkingre – nagy hangsúlyt fektetve az innovatív technológiák körére, az AI, a blockchain, a kiberbiztonság területére. Aktuális témák, kihívások és problémafelvetések kapnak helyet a fórumon, ahonnan a résztvevők – ha nem is kész megoldásokat, de – irányvonalakat és innovatív ötleteket vihetnek magukkal. Egyedülállóvá teszi programot, hogy helyszínek olyan művészeti galériák, ahol a résztvevők az üzleti ismeretmegosztás mellett műalkotásokkal is találkozhatnak.

„A Galéria elnevezés és a helyszín tudatos választás, mert hiszünk a művészetek inspiráló, kreativitást fejlesztő hatásában. Előadóink pedig a finTECH világának művészei, akik az egyedi alkotásait mutatják be a rendezvényeken”

– mondta el megnyitó beszédében Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke, az esemény életre hívója és házigazdája, majd hozzátette:

„Célunk összetett; hidat képezni, tudást megosztani az akadémiai és az üzleti szféra között, teret adni a tudásmegosztásnak, a kapcsolatépítésnek, hogy ezáltal a piaci problémákból kutatások és megoldások szülessenek, a kutatói ötletekből pedig sikeres termékek. Továbbá ez a szellemi műhely egy biztos szakmai háttere az ősszel induló Fintech képzésünknek és a korszerű Fintech Laborunknak.”

Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója előadásában arról beszélt, hogyan vált egy zöldmezős bank Magyarország leggyorsabban növekvő hitelintézetévé és a digitális bankolás úttörőjévé. Szektorátlagot meghaladó növekedés, költséghatékony működés, évről évre újabb digitális és agentic AI alapú innovációk, mindezt a digitális üzleti modellnek köszönhetően 2020 óta karbonsemlegesen valósítja meg a Bank. A pénzintézet teljesítményét az elmúlt évben is számos díjjal ismerték el.

Hegedüs Éva bemutatta, milyen út vezetett a tőzsdére lépésig, amely során a Gránit Bank Magyarországon az elmúlt 25 év legmagasabb összegű tőkeemeléssel egybekötött nyilvános részvénykibocsátását valósította meg, majd lett rövid idő alatt a BUX index tagja. Az elmúlt évben a Bank megkezdte a nemzetközi terjeszkedést, és első magyar kereskedelmi bankként határon átnyúló szolgáltatásaival belépett a román piacra.

Fábián Gergely, a Galaxis AG vezérigazgatója előadásában a blokklánc technológia közösségépítő és okosszerződésekben történő felhasználásának előnyeit mutatta be. A Galaxis sok éves nemzetközi tapasztalattal rendelkezik blokklánc és okos szerződés programozásban, melynek egyik fontos iránya a tanúsítványok blokkláncon való tárolása. Kiemelte, hogy a technológia biztonságos és decentralizált –azaz gyakorlatilag feltörhetetlen–, és a változások is nyomon követhetők benne. Nem szükséges harmadik fél manuális jóváhagyása, és nem utolsósorban költséghatékony megoldás.

Előadásában röviden bemutatta az Európai Blockchain Szolgáltatási Infrastruktúra (EBSI) kezdeményezést, amely a blokklánc technológia közszférában történő felhasználását célozza meg, felgyorsítva annak egységesebb működését, digitalizációját és hatékonyságának növelését.

Az EBSI-VECTOR diplomapilot projektről, amelyben Magyarország is részt vett, Varga József Zoltán, a Campus Codeworks Zrt. vezérigazgatója beszélt a résztvevőknek.

A projekt célja az Európai Unió által támogatott blokklánc alapú infrastruktúrához (EBSI) való csatlakozás technológiai hátterének kialakítása és tesztelése, amely lehetővé teszi a hiteles diploma igazolások kibocsátását, ellenőrzését és nyomon követését. Ez gyakorlatilag egy digitális rendszert jelent, amely biztonságosan tárolja, az esetleges változásokat lekövetve kezeli az Unió felősoktatási intézményeiben megszerzett diplomákat. A technológia megkönnyíti majd mind az egyetemek, mind a hallgatók számára a hiteles dokumentumokhoz való hozzáférést, hiszen azok maximális biztonság mellett bármikor, bárhonnan és bármilyen eszközről elérhetővé válnak.

A magyarországi feladat ezen belül a digitális diploma igazolás kiadásának fejlesztése és kipróbálása volt, melynek három résztvevője a piacvezető elektronikus felsőoktatási tanulmányi rendszert, a Neptunt fejlesztő Campus Codeworks Zrt., a nemzetközi tapasztalattal rendelkező, blokklánc technológiában jártas Galaxis, és a projekthez a felsőoktatással kapcsolatos módszertani hátteret biztosító Gábor Dénes Egyetem. Az Unio vissza is igazolta a pilotprojekt sikeres megvalósítását. Mindhárom résztvevő úgy látja, ez csak az első lépés, hiszen a cél a módszer elterjesztése, továbbá a folyamat még számos további területre történő adaptálása. Következő lépcső éppen az EU-ban is egyre népszerűbb mikrotanúsítványok blokkláncra felvitele lehet.

A GDE finTECH Gallery legközelebb szeptemberben várja az fintech világa iránt érdeklődő szakembereket.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Többet ér a garázs, mint egy autó vagy lakás?

Néhány kivételtől eltekintve általánosságban elmondható, hogy az évek során folyamatosan emelkednek a gépjárművek átlagárai.

Érthető tehát, hogy egyre több tulajdonos szeretné óvni autóját a külső hatásoktól, és nem az utcán hagyni estére, hanem biztonságban tudni egy garázsban. Ennek kapcsán 2022-től 2025 áprilisáig vizsgálta a Használtautó.hu a magyarok által legkedveltebb modellek átlagárát a használtautó-piacon, valamint ezzel párhuzamosan az ingatlan.com is megnézte az eladó és kiadó garázsok kínálatát Budapesten és vármegyeszékhelyeken.

2022-ben a négy vizsgált modell – Opel Astra, Ford Focus, Suzuki Swift és Volkswagen Golf – átlagára 1,76 millió forint körül mozgott. Ez az összeg 2025 áprilisára meghaladta a 2 millió forintot. A pontos számokat vizsgálva átlagosan 18,7%-kal kell többet fizetnünk értük most, mint 3 évvel ezelőtt.

Ha külön – külön nézzük az egyes modelleket, akkor az átlagárak az alábbiak szerint alakultak:

Opel Astra – 10,5%-os növekedés
Ford Focus – 13,2%-os növekedés
Volkswagen Golf – 17,6%-os növekedés
Suzuki Swift – 46,7%-os növekedés

Minden esetben 10% feletti az átlagár növekedés, a Swiftnél pedig majdnem eléri az 50%-ot is. Az átlagéletkor is folyamatosan nőtt, habár nem ilyen jelentős mértékben.

„Megvizsgálva a top 4 legkeresettebb modellt, szemmel látható, hogy az évek során nőttek az átlagárak, és az átlagéletkor is folyamatosan emelkedett. Míg egy Suzuki Swift átlagára 950 ezer forint volt 2022-ben, mára ez már 1,4 millió forint körül mozog, ami 46,7%-os növekedés. Az átlagéletkor is növekedett ezen 4 modell esetében, ugyanis a Swift 17,9 évről felugrott 18,3-ra”

– emelte ki Koralewsky Márk, a Használtautó.hu üzletágvezetője.

A legkeresetteb modellekkel párhuzamosan az eladó és kiadó garázsok átlagára is folyamatosan nőtt az elmúlt 3 évben Budapesten és vármegyeszékhelyeken: Budapesten az eladó garázsok ára 5,9 millió forintról 8 millió forintra, míg a kiadó garázsok ára 25 ezer Ft/hó-ról 29 ezer forint/hó-ra emelkedett. A vármegyeszékhelyek esetében az eladó garázsoknál 6,5 millió forintról 8,5 millió forintra, míg a kiadók 22 ezer Ft/hóról 28 ezer Ft/hóra változtak. Mind a fővárosban, mind a vármegyeszékhelyeken jelentősen nőtt a kínálat. Budapesten 2022-ben átlagosan 272 eladó és 985 kiadó garázsból választhattunk, míg jelenleg átlagosan 799 eladó és 1623 kiadó garázst kínálnak. A vármegyeszékhelyeket nézve az eladó garázsok száma összesen 253-ról 918-ra nőtt, a kiadóké pedig 370-ről 566-ra.

„Az elmúlt 3 évben jelentősen nőtt az eladó és kiadó garázsok kínálata Budapesten és vármegyeszékhelyeken, az árak viszont „csak” 36%-kal lettek nagyobbak a fővárosi eladó és 16%-kal a kiadó garázsok esetében. Így most az átlagos garázsbérleti díj mindössze 5 ezer forinttal több Budapesten, mint 2022 májusában. De a fővároson belül óriásiak a különbségek, az V. kerületben annyira nehéz eladó garázst találni, hogy egy-egy piacra kerülő kocsibeálló értéke eléri a 40 millió forintot, míg más kerületekben ennyiért garzonlakást is lehet vásárolni. Az áremelkedés hátterében a parkolási lehetőségek korlátozása és az autók árának emelkedése is meghúzódik.”

– mondta Balogh Lászó, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Hozzátette:

„Érdekesség, hogy a vármegyeszékhelyek átlagára hasonló mint a budapestieké, aminek egyik oka, hogy amíg a fővárosban jellemzően teremgarázs-helyeket kínálnak eladásra és kiadásra, addig a vármegyeszékhelyeken önálló garázsokat is hirdetnek. Ezek olyan 15-20 négyzetméteres különálló épületek, amik akár tárolóként is funkcionálhatnak, ami részben megmagyarázza, hogy a vármegyeszékhelyeken az eladó garázsok ára 8,5 millió forint, Budapesten pedig „csak” 8 millió”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!