Gazdaság

Az elektromosság jövője szakképzett alkalmazottakkal

Fenntartható világ kialakítása a Festo Didactic tanulási rendszereivel.

A 2020-as évet meghatározó világjárvány elvonta a figyelmet a sürgető környezetvédelmi kérdésekről és az emelkedő energiaköltségekről. A nagyobb energiahatékonyság és fenntarthatóság szakképzett embereket kíván, akik képesek ezeket a célokat több iparágban is megvalósítani. A pedagógusok már rendelkeznek azokkal az erőforrásokkal, azaz a Festo Didactic által kínált tanulási megoldások egyre bővülő körével, hogy megtanítsák ezeket a készségeket az energia területén is.

Ahogy a digitalizáció forradalmasította az ipart és a gyártást, ugyanúgy meg fogja változtatni az energiatermelés, -elosztás, -tárolás és -felhasználás módját is.

„A fenntarthatóság és az energiahatékonyság nagy kihívást jelent a generációnk és minden iparág számára. Amikor műszaki oktatásról van szó, fontos, hogy tudatosítsuk ezt a fiatal szakemberekben, és képessé tegyük őket a változásra.”

– mondta Dr. Hans Jörg Stotz, a Festo Didactic igazgatótanácsának tagja. A műszaki oktatás területén vezető, erős vállalati felelősségtudattal rendelkező megoldásszolgáltatóként a vállalat egyre nagyobb hangsúlyt fektet az energiával kapcsolatos oktatási témákra.

A Festo Didactic az elektrotechnikában szerzett tapasztalataival siet a világ oktatóinak segítségére. A vállalat a közelmúltban számos olyan képzési megoldást vezetett be, amelyek lehetővé teszik a gyakornokok számára, hogy kulcsfontosságú műszaki területeken fejlesszék a tudásukat és releváns képességeiket. Ezáltal támogatja a fenntarthatóságot – például a szél- és napenergia-termelés, az elektromos hálózat korszerűsítése, és az intelligens hálózat, az épületautomatizálás, a világítás és a HVAC-rendszerek, az energiatárolás, az elektromos autók töltőállomásai, valamint az elektromos hajtások és az ipari vezérlés terén.

A tanulók megismerkedhetnek a szél- és napenergia-termelés alapjaival. Az elméleti tudást a gyakorlatok alapozzák meg. (Fotó: Festo)

A változó munkaköri profilok új készségeket igényelnek

A villamos energia ipari és kereskedelmi felhasználása ösztönzi az energiaipar átalakulását. Az elektrotechnikai tudományok átfogó területén számos új karrierlehetőség jelenik meg – a megfelelő képzéssel rendelkező villamossági dolgozóktól az egyéb műszaki tudományterületeken dolgozó munkavállalókig, akiknek az energetikai témákban magasabb szintű képzettségre van szükségük.

Az elektrotechnikai képzés kiterjesztése

„A munkavállalóknak T-alakú profilokat kell kialakítaniuk. Ez azt jelenti, hogy széles körű általános tudásbázist kell megszerezniük különböző energetikai témákban – különösen a villamos energia területén –, és mélyreható szakértelemmel kell rendelkezniük egy bizonyos területen. A technikai készségek mellett az olyan elméleti képességek is fontosak, mint a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás, a kreativitás és az alkalmazkodóképesség. A vezetői képességek elengedhetetlenek a jövő energetikai környezetében történő munkavégzéshez”

– mondta Michel Lessard, a Festo Didactic elektrotechnikai termékterületének vezetője.

Az Elektromosjármű-töltőállomás gyakorlati képzést biztosít a modern töltőállomások tervezéséről, telepítéséről, teszteléséről és hibaelhárításáról. (Fotó: Festo)

A műszaki oktatás kiemelkedő szerepet játszik a munkavállalók felkészítésében az energia területén jelentkező kihívásokra. Az oktatók a Festo Didactic modern és ösztönző tanulási megoldásaira támaszkodva megfelelő készségeket fejleszthetnek ki, és a tanulóknak interaktív képzést és integráló tanulási rendszereket biztosíthatnak. A modern képzési rendszereken végzett gyakorlati kísérletek ötvözik az e-tanulást, a szimulációs eszközöket, valamint a virtuális és kiterjesztett valóságot a különböző tanulási környezetekhez és stílusokhoz való alkalmazkodás érdekében. Lessard megjegyzi:

„Tanulási megoldásaink magas modularitása, naprakész pedagógiai tartalommal párosulva és modern eszközökkel támogatva lehetővé teszi az oktatók számára, hogy különböző képzési igényeket elégítsenek ki ösztönző tanulási környezetekben.”

Oktatási és ipari megoldások

A Festo Didactic egy globális oktatási és képzési szolgáltató ipari gyökerekkel. Ez biztosítja az oktatás és az ipar közötti nagyobb összhangot, valamint az ügyfelek számára a hozzáadott értéket. „A Festo automatizálási részlegével együtt, amely szintén egyre nagyobb hangsúlyt fektet az elektromos automatizálásra, a Festo Didactic ideális helyzetben van az elektrotechnikai oktatás globális szintű népszerűsítéséhez és támogatásához az elektromos jövő megteremtése érdekében” – tette hozzá Dr. Stotz.

Michel Lessard hozzáteszi:

„Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy segítséget nyújtsunk a pedagógusoknak az elektrotechnika használatában az energetikai szakemberek képzéséhez. A közelmúltban úgy terjesztettük ki stratégiai terveinket, hogy a lehető legerősebb hatást gyakorolhassuk a műszaki oktatásra. Készen állunk arra, hogy segítsünk az energiaipar átalakításában és hozzájáruljunk a világ fejlődéséhez.”

http://www.festo-didactic.hu

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss