2025 nyarától a Deep Creative Collective ügynökséget bízta meg social kommunikációjának stratégiai és kreatív irányításával a MediaMarkt Magyarország.

A váltás új fejezetet nyit a márka közösségi jelenlétében: a cél, hogy a MediaMarkt social csatornái a jövőben még élőbb, relevánsabb és technológiailag is innovatívabb tartalmakkal szólítsák meg a közönséget.

A márka új stratégiájának központi eleme a „The Future is FUN!” koncepció, amely egyszerre reflektál a mai kor kihívásaira – mint a klímaválság, a mesterséges intelligencia vagy a gyorsan változó technológiai környezet – és kínál iránytűt egy pozitívabb jövőképhez. A stratégia célja, hogy segítse a követőket eligazodni a digitális világban, tudatos döntéseket hozni, okosan választani, és közben játszani, felfedezni és örülni a jövőnek.

Az új megközelítés egyik kulcsfontosságú eleme egy saját fejlesztésű AI karakter, aki nemcsak a legújabb technológiák bemutatásában segít, hanem egy játékos, inspiráló univerzumot is teremt. Ez az AI-karakter a végtelen lehetőségek szimbóluma, ugyanakkor a MediaMarkt és a Deep Creative Collective számára is fontos volt, hogy ezt a világot ne mesterséges elemekkel, hanem valódi emberekkel és történetekkel töltsék meg. Éppen ezért az AI-karakter alapját egy valódi, élő személy adja, akinek személyiségjegyeit, stílusát és jelenlétét egy speciális technológiai eljárással alakítják át digitális formává. Az így létrejött karakter egyszerre őrzi meg az eredeti ember hitelességét, miközben új, digitális identitásként működik tovább, külön karakterként, saját vizuális jegyekkel és történeti háttérrel.

„A technológia a MediaMarkt hitvallása szerint óriási lehetőség arra, hogy jobban éljünk, többet tudjunk, és jobban kapcsolódjunk egymáshoz. Szeretnénk ezt a gondolkodást átadni és például a közösségi média segítségével minél több embert inspirálni. Örülök, hogy ebben új partnerünk lett a Deep Creative Collective csapata, akikkel közösen új szintre tudunk lépni ezen a területen” – mondta Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója.

A közös munka célja, hogy a MediaMarkt social platformjai ne csupán informáljanak vagy szórakoztassanak, hanem valódi élményeket adjanak – olyan tartalmakat, amelyekre érdemes odafigyelni, amelyek segítenek eligazodni a technológia világában, és amelyekből követőként is lehet építkezni.

„A MediaMarkt szemlélete és víziója rendkívüli módon egyezik a miénkkel. Amikor a social stratégiát készítettük, úgy éreztük, az akár a saját víziónk is lehetne. Izgalmas jövőt látunk magunk előtt, amiben közösen tudjuk kimaxolni a lehetőségeket: mindig az élen járni a technológiai újdonságokban, ugyanakkor sosem felejteni el, hogy a valódi emberi kapcsolatokat semmi sem helyettesítheti” – mondta Szabó Milán, a Deep Creative Collective ügyvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A bankok sorra vezetik be a kombinált hitelkonstrukciókat, amelyekben a CSOK Plusz mellé felvett piaci lakáshitel kedvezményes kamatozással érhető el.

Ez a verseny már most zajlik, de az Otthon Start megjelenése után bizonyosan tovább éleződik – mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője, aki szerint a 3 százalékos támogatott hitel mellé kínált piaci hitelkamat kulcskérdéssé válhat a bankok ügyfelekért folyó versenyében.

A kombinált hitelek térnyerése

Az államilag támogatott otthonteremtési programok – például a CSOK Plusz vagy a Babaváró hitel – nyomán megélénkült lakáshitel-keresletre a bankok új, kombinált hitelkonstrukciókkal reagálnak. Ezek lényege, hogy ha az ügyfél a támogatott hitel mellé piaci kamatozású lakáshitelt is igényel, utóbbira jelentős kamatkedvezményt kaphat – emlékeztet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. 

A megoldás célja, hogy a családok számára a teljes finanszírozási csomag kedvezőbbé váljon: csökkenjen a piaci hitel kamata és így a havi törlesztőrészlet, miközben a támogatott hitel előnyei is érvényesülnek. A bankok ezzel a megoldással igyekeznek kihasználni az állami támogatások generálta keresletet, és saját piaci hiteleiket is vonzóbbá tenni a hitelfelvevők számára. 

A legnépszerűbb ajánlatok

Jelenleg a legtöbb hazai bank kínál ilyen „páros” vagy „duó” lakáshitel konstrukciót.

A CIB „Duó” kamatkedvezmény a Végig FIX Lakáskölcsönhöz kapható, ha az ügyfél a maximálisan igénybe vehető CSOK Plusz hitelt is felveszi a piaci lakáshitel kamata kedvezményesen, évi 5,95%. További feltétel legalább 600 ezer forint igazolt havi jövedelem, és az, hogy a piaci hitel összege ne haladja meg a támogatott hitel összegét.

A Gránit Banknál A “2 az 1-ben” hitel már 2024 januárjától él, a 2,89%-os kamatú CSOK Plusz Lakáshitel mellé a Gránit Bank feltételek nélkül, évi 6,80%-os kamatra kínál piaci lakáshitelt. 

Az Erste július végén vezette be Páros lakáshitelét, mely 0,3–0,6 százalékpontos kamatkedvezményt biztosít a 10 éves kamatperiódusú piaci lakáshitelre, ha az ügyfél egy kamattámogatott lakáshitelt (pl. CSOK Plusz) is igényel. A kedvezmény pontos mértéke a hitelösszegtől és a vállalt havi jóváírástól függ; a legkedvezőbb kamat évi 6,14%, ami 10 millió forint feletti kölcsönnél és minimum 400 000 Ft havi jövedelem érkeztetése esetén érhető el.

A K&H Bank külön “kombi” termékkel ugyan nem jelentkezett, de júliustól a partneri csatornákon keresztül igénylőknek egyebek mellett 5,99%-os kedvezményes kamatszintet ígér akkor, ha az igénylő a piaci hitel mellé K&H CSOK Plusz támogatott hitelt is felvesz.

Az MBH Bank már márciusban piacra lépett Duo lakáshitelével. Ennél a konstrukciónál a piaci lakáskölcsön kamata fix 6,1%, feltéve hogy az ügyfél a hitelt CSOK Plusz otthonteremtési kamattámogatott hitellel vagy Falusi CSOK hitellel együtt veszi fel. A kedvezményes kamatot az MBH  akció keretében 2025. szeptember 30-ig kínálja.

Az OTP Banknál a CSOK Plusz Lakáshitellel együttesen igényelt piaci lakáshitel esetén 0,5% egyedi kamatkedvezmény jár a piaci hitel standard kamatából a teljes futamidőre. A speciális kamatkedvezményt az OTP Évnyerő CSOK Plusz konstrukció részeként vezették be.

Az UniCredit Bank a piaci kamatozású jelzáloghitel már 6,14%-os kamattal elérhető, ha az ügyfél egyúttal CSOK Plusz hitelt is igénybe vesz.

Gergely Péter szerint a kombinált hitelakciók a közeljövőben tovább fognak sokasodni, különösen a 3%-os kamatozású Otthon Start hitel bevezetésével. A BiztosDöntés.hu szakértője szerint az 50 millió forintos plafonnal igényelhető Otthon Start hitel indulása után a bankok versengenek majd az ügyfelekért. Ezen versenyben fontos lehet, hogy a szabályok szerint lakás esetében 100, ház esetében 150 millió forintos felső határ eléréséhez az 50 milliós támogatott hitel sokaknak nem lesz elegendő, így az ügyfelek kiegészítő piaci kölcsönre szorulnak. 

A bankok számára kifizetődő a kombinált hitel

A bankoknak megéri kamatkedvezményt adni erre a kisebb részösszegű piaci hitelre, hiszen a támogatott hitel kamatát az állam által garantált, jelenleg az 5 éves állampapírhozam 110%-ához +1%-hoz kötött kamatszinten jelenleg jobb megtérülést biztosít a jelenlegi piaci kamatoknál. Vagyis a kombinált hitellel a bank egyszerre tud jelentős volumenű, államilag támogatott hitelt és kisebb összegű piaci hitelt kihelyezni. Bár ez utóbbihoz a standard feltételekhez képest kamatkedvezményt ad, de így is profitábilisan tudja kihelyezni forrásait – ráadásul a kedvezményekkel vonzóbbá teszi a teljes kombi hitel termékét. 

Összességében a bankok számára üzletileg is kifizetődő, hogy kedvezményekkel csábítják a támogatott konstrukciók mellé a hiteligénylőket – a családok számára pedig a kialakuló verseny kedvezményesebb, olcsóbb finanszírozást biztosít. 

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Jelentősen csökkent a téglalakás panellel szembeni árelőnye a fővárosban, miután egy év alatt 36 százalékkal emelkedett a házgyári lakások átlagos négyzetméterára, ismertette Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető az első féléves adatokat. Mindhárom használt szegmensben áremelkedést mért az Otthon Centrum.

A korábbinál alacsonyabb hitelkamat, illetve az igénybe vehető támogatások sokfélesége együttesen hat a fővárosi ingatlanpiacra, a keresletnövekedés pedig áremelkedéssel párosul, így éves szinten a panel, a tégla és a családi ház esetében is drágult az átlagos négyzetméterár – összegezte az első féléves budapesti adatokat Soóki-Tóth Gábor. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, négyzetméterenként átlagosan 1,33 millió forintért keltek el a téglalakások, míg a panellakásokért 1,078 milliót, a házakért 810 ezer forintot fizettek a vevők. Az idei árak mindhárom használt szegmensben magasabbak a tavalyi év azonos időszakában mértnél. A legkevésbé, vagyis 12,4 százalékkal a házak drágultak, míg a téglalakások 21,8 százalékkal, a panellakások 36,2 százalékkal kerülnek többe, mint egy éve.

A társasházi téglalakások négyzetméterára 1,33 millió forint a fővárosban. A legmagasabb átlagos négyzetméterárat az V. kerületben mérte az Otthon Centrum, 1,76 millió forinttal. Ezt az árszintet az I. kerület közelítette meg, 1,75 millió forintos középértékkel, ettől nem sokkal marad le a II. kerület 1,68 millió, és a XIII. kerület 1,65 millió forinttal. A budai és belvárosi kerületek – a VIII. kerület kivételével – meghaladták a milliós négyzetméterárat, sőt, a budai kerületek többsége megközelítette a másfél milliós négyzetméterárat. A VI., IX. és XIV. kerületben átlagosan 1,2 millió forint négyzetmétere egy ingatlannak. A sort a VIII. kerület zárja, 972 ezer forinttal. A külső pesti kerületek közül a IV. kerület emelkedik ki 994 ezer forinttal, de a többi kerület árszintje is jobbára 900 ezer forint körül alakul. Legkedvezőbb áron a XVIII. kerületben lehet téglalakást venni, négyzetméterenként 766 ezer forintért. A téglalakások jelenlegi árszintje 21,8 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakát. A legtöbb kerületben kétszámjegyű az áremelkedés. Csupán néhány kerületben (III., IV., XVII. és XVIII.) nem nőttek az árak. Ugyanakkor az I. és XIII. kerületben 30 százalékot meghaladó a drágulás.

A panellakások átlagos négyzetméterára az első félévben 1,077 millió forint. A legmagasabb fajlagos ár a XIII. kerületben irányadó, 1,25 millió forinttal. Ezt csak a XI. kerület közelíti meg (1,22 millió forint), de a belvárosi és budai lakótelepek többsége is átlépte már a milliós négyzetméterárat: a III., IV., VIII. és XIV. kerület átlagos négyzetméterára 1,1 millió forint körül alakul. Egymillió forint alatt csak a külső pesti kerületekben lehet panellakást vásárolni. Ott sincs számottevő különbség, mivel a kerületek között 900 ezer és 1 millió forint között alakul a fajlagos átlagár. Az előző év azonos időszakánál 36,2 százalékkal drágább egy négyzetméter, ami azt mutatja, hogy a relatíve olcsó panelek iránt megnőtt a kereslet. Minden kerületben kétszámjegyű az emelkedés, ami a legtöbb kerületben 30-40 százalék közötti áremelkedést jelent. Jellemzően az olcsóbb lakótelepek drágultak nagyobb mértékben, például a XVIII. és a XX. kerületben lévők.

Az elmúlt félévben a használt házak négyzetméterenként 810 ezer forintért cseréltek tulajdonost. A budai és külső pesti kerületek között továbbra is jelentős különbség rajzolódik ki. Előbbire egymillió forint feletti négyzetméterár jellemző, például a III. kerületben 1,32 millió forint a középérték. Némileg kedvezőbb a XXII. kerület 955 ezer forintos ára. Ezzel szemben a külső pesti kerületek átlaga 705 ezer forint és egyedül a XIV. kerület éri el a milliós átlagot (1,007 millió Ft).  A dél-pesti kerületek az átlagnál olcsóbbak: a XX. kerületben 561 ezer, a XVIII., XXI. és XXIII. kerületben egyaránt 600 ezer forint a négyzetméterár átlaga. Egy év alatt 12,4 százalékkal nőtt az árszint ebben a szegmensben. Amíg a pesti oldalon 16 százalékos a drágulás, addig a budai oldalon alig volt változás, ami a korábban irányadó magas ár miatti szűkebb kereslettel magyarázható.

„Az árképzésben továbbra is meghatározó a lokáció, valamint az ingatlan állapota: a teljesen felújított, jó elhelyezkedésű ingatlanok rendre a szegmensben mért kerületi átlagnál drágábban kelnek el”

– összegzett Soóki-Tóth Gábor.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!