Connect with us
Hirdetés

Tippek

Nekem like, neked sértés – így beszélgetünk online

Szinte minden magyar internetező használ hangulatjeleket, mégis a háromnegyedüknél előfordult már, hogy nem ismerte egy-egy emoji jelentését – derült ki egy friss országos, reprezentatív kutatásból.

A felmérés alapján a különböző generációk sokszor más jelentést tulajdonítanak egy-egy hangulatjelnek: a mosolygó fej vajon kedves vagy negatív jelző? Mit jelenthet a vörös zászló, a bohóc vagy a barack? Most segítünk megfejteni az emoji-használat különbségeinek okait.

A generációk közötti kommunikációs különbségek megértésének egyik fontos pontja az online kommunikáció, ezen belül az emotikonok vizsgálata – ez adta az apropóját a Yettel országos, reprezentatív kutatásának. A felmérés eredményei alapján szinte mindenki szokott hangulatjeleket használni; a válaszadók 70 százaléka kifejezetten gyakran tesz így. Leggyakrabban a 26-35 évesek fejezik ki magukat hangulatjelekkel, az életkor növekedésével az emojik használata folyamatosan csökken.

Ezek a leggyakrabban használt emojik

A leggyakrabban használt hangulatjelek közé tartozik a vörös szív, a mosolygó fej, a könnyesen nevető arc, a szíves, mosolygó arc, illetve a csókot küldő fej. Érdekesség, hogy míg világszinten a like jel és a hangosan síró arc is szerepel a top 5-ben, itthon ezek kevésbé népszerűek a megkérdezettek válaszai alapján.

„Nemzetközi felmérések évek óta foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy mely hangulatjeleket használjuk a legtöbbször az online kommunikációban, illetve ezeknek hogyan változik a jelentése a különböző életkori csoportokban. A szimbólumok használata és a képiség egyre nagyobb szerepet kap az online térben, ez minden generációra jellemző, de különösen igaz a digitális trendszetternek tartott Z generáció esetében. Ennek fényében is időszerű volt, hogy Magyarországon is pontosabb képet kapjunk a jelenségről”

 – teszi hozzá Guld Ádám médiakutató.

A kutatás alapján hazánkban is jól megfigyelhetők a generációs különbségek a hangulatjelek használatát tekintve: míg a könnyesen nevető arc például az egyik legnépszerűbb emotikon a Z generációsoknál, az X korosztályosok már jelentősen kevesebben használják. Ezzel szemben a felfelé mutató hüvelykujj és a szolidan mosolygó arc inkább az X-esek körében kedvelt, a Z generáció válaszadóinak csupán a negyede használja – ráadásul ők a like jel használatát az idősebb korosztályhoz kötik. Továbbá az is kiderült, hogy minél idősebb a válaszadó, annál kevésbé valószínű, hogy ugyanabból az emotikonból többet rak egymás után.

Generációnként eltérő jelentések

A válaszadók háromnegyedével már előfordult, hogy kapott olyan emojit, aminek nem volt biztos a jelentésében, ráadásul a Z generációsok felével az is megtörtént, hogy akinek küldték a hangulatjelet, az félreértette azt. Továbbá a Z-sek 40 százalékával megesett már, hogy megbántották, vagy kellemetlen helyzetbe került egy félreértett emotikon miatt.

Ez nem véletlen, ugyanis a kutatás rámutatott arra is, hogy az egyes hangulatjelek különböző jelentést hordozhatnak. A legnagyobb eltérés többek között a like jelnél mutatkozott: míg a kitöltők háromnegyede (76%) jóváhagyásként értelmezi, a Z generációsok 27 százaléka negatív értelemmel ruházza fel (például elutasítás, sértés, „gratulálok”). Hasonlóan kettős értelem jelenik meg a klasszikus mosolygó fej esetében: míg az Y és az X (57%) kedves, vidám, pozitív jelzőként értelmezi, a Z generáció 45 százaléka passzív-agresszív vagy negatív jelentéssel („szóra sem méltatom”) használja.

„A legtöbb jelentéskülönbség abból adódik, hogy a Z generációsok olyan új jelentéseket társítanak már jól ismert szimbólumokhoz, amelyek az érettebb korosztályok számára nem ismertek. A jelenségnek az a kulturális logikája, hogy az ifjúság minden korszakban igyekszik olyan valós vagy szimbolikus tereket elfoglalni, ahova a felnőtt tekintet nem lát el, amit az érett korosztályok már nem értenek meg. A speciális jelentéssel rendelkező hangulatjelek is ezt a célt szolgálják; megkülönböztetik a „mi” és az „ők” kategóriáit, vagyis a fiatalok és felnőttek világát”

– magyarázza Guld Ádám.

A különbség azon is alapulhat, hogy bizonyos típusú emotikonokat inkább a fiatalabb korcsoportok használnak: például míg az X generációsok 19 százaléka még soha nem használta a tűz emojit és nem biztos a jelentésében (33%) vagy forróságként értelmezi (19%), a Z-sek 60 százaléka legalább alkalmanként használja és a “menő” jelentést társítja hozzá. Szintén különbség van a barack  emotikon értelmezésében: míg az X (26%) és az Y (47%) gyümölcsként gondol rá, a Z generációsok jelentős többsége (69%) a női hátsó jelzéseként. Érdekesség továbbá, hogy a fiatalabb korcsoport például a bohócot arra is használja, ha valamit elrontott, a koponyát akkor, ha valami nagyon vicces, a vörös zászlót pedig kizáró ok jelölésére – eközben az X generáció nem igazán ismeri ezeket a jelentéseket.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

Minden eddiginél több robotkészletre pályázhatnak az iskolák a Yettel jóvoltából

Idén minden eddiginél több iskola juthat ingyenes robotkészlethez a Yettel ProSuli jóvoltából.

A program ismét meghirdeti az évről évre rekordszámú jelentkezővel induló országos pályázatát, amelyen bármely magyarországi közoktatási intézmény részt vehet. A készletekkel a diákok felkészülhetnek a ProSuli 2027-es országos robotikaversenyére, amelyen a mesterséges intelligencia minden korábbinál hangsúlyosabb szerepet kap.

A Yettel ProSuli több mint tíz éve támogatja a digitális oktatási módszerek terjedését, valamint a pedagógusok és a diákok digitális tudásának, képességeinek fejlesztését. Ennek egyik népszerű eleme a robotikaoktatás és az országos robotikaverseny, amely egyszerre teszi kézzelfoghatóvá a digitális tudást és ad teret a kreativitásnak. A robotikaverseny népszerűsége az elmúlt években folyamatosan nőtt: a legutóbbi megmérettetésre már országosan 170 csapat jelentkezett összesen 59 településről, a legjobban teljesítő csapatok pedig nemzetközi versenyekre, legutóbb a dél-koreai Robotexre is részvételt nyertek a Yettel támogatásával. Az éves versenyeket robotkészlet-pályázat előzi meg, ahol ingyenesen olyan eszközökhöz – és online oktatóanyaghoz – juthatnak az iskolák, amikkel megkezdhetik a felkészülést a következő országos versenyre.

Indul az idei robotkészlet-pályázat!

Idén a ProSuli minden korábbinál nagyobb mennyiségben, több mint 50 készletet sorsol ki az iskolák között 10 millió forintot meghaladó értékben, amelyekre 2026. november 8-ig pályázhat minden Magyarországon működő közoktatási intézmény, függetlenül attól, hogy jelenleg tagja-e a Yettel ProSuli programnak. A robotkészleteket a pályázó iskolák között sorsolják ki, a nyertesek listáját november első napjaiban hirdetik ki a ProSuli weboldalán.

Pályázni az alábbi oldalon lehet:  Robotika készlet pályázat – Fill out form

A pályázat után indulhat a nevezés és a felkészülés a versenyre

A 2027-es ProSuli robotikaverseny regisztrációja november első napjaiban indul majd és a robotkészlet-pályázat eredményétől függetlenül is lehet nevezni a megmérettetésre; a jelentkezés minden intézmény számára nyitott.

Továbbra is két korcsoportban, általános iskolás és középiskolás diákcsapatok indulhatnak, a hazai verseny pedig a pénzjutalom mellett egyúttal nemzetközi lehetőséget is kínál a legjobbaknak: kvalifikálhatják magukat a Robotex International döntőjére.

A versenyzők felkészülését a Yettel ProSuli ezúttal is többféle módon támogatja: 2027 januárjában online webináriumot szerveznek a robotikaversenyre jelentkező csapatok számára, ahol a résztvevők a felkészüléshez szükséges gyakorlati tudást és segítséget kaphatnak. Emellett online oktatóanyagok és konzultációs lehetőségek is segítik a diákokat és pedagógusaikat.

A regionális fordulókat 2027 februárjában és márciusában rendezik meg, az országos döntőre pedig 2027 áprilisában, a törökbálinti Yettel Házban kerül sor.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Sztrádára fel: a biztonságos autópályás közlekedés írott és íratlan szabályai

Az autópálya a biztonságos és gyors utazás színtere: nincs szembejövő forgalom, az útvonal kiszámítható és a haladás ritmusát kevesebb kereszteződés, lámpa vagy gyalogos töri meg. A nagyobb sebesség és a járművek sokfélesége miatt azonban a gyorsforgalmi utak sajátos közlekedési környezetet jelentenek. A Hankook szakértői összegyűjtötték azokat az irányelveket, amelyeket betartva az autópálya mindannyiunknak biztonságos lehet, itthon és külföldön egyaránt.

Magyarország földrajzi elhelyezkedéséből fakadóan Európa egyik legjelentősebb tranzitcsomópontja. A nemzetközi teherforgalom folyamatosan keveredik a belföldi ingázókkal és a szezonális forgalommal, ezzel rendkívül változatos közlekedési környezet jön létre. Ez a sokszínűség Európa-szerte is jellemző a nagy tranzitútvonalakon, így a megszerzett rutin és odafigyelés a kontinens bármely országában hasznosítható.

A három aranyszabály: sebesség, követési távolság, jobbratartás

Az autópályás vezetés alapvetően eltér a városi vagy országúti tapasztalatoktól: a nagyobb sebesség miatt kevesebb idő marad a reakcióra, miközben a fékút is jelentősen megnő, éppen ezért fontos a szabályok következetes betartása, a vezetőknek pedig nemcsak az előttük haladó járműveket, hanem folyamatosan a teljes forgalmat figyelniük kell.

Alapvetés a szigorú jobbratartás szabálya. A belső sávok előzésre szolgálnak, indokolatlan használatuk nemcsak szabálytalan, de a forgalom ritmusát is megzavarhatja. Lényeges a követési távolság tartása is: ennek meghatározására jó gyakorlati támpont a nemzetközileg is ismert „két másodperces szabály”, amelyet természetesen biztonságosabb még hosszabbra hagyni.

Külföldi utazás előtt érdemes előre tájékozódni az adott ország szabályairól: bár Európában számos alapelv közös, a sebességhatárok, előírások és a szabályszegésekhez kapcsolódó szankciók jelentősen eltérhetnek. Jó példa erre Németország, ahol az autópályák egyes szakaszain nincs kötelező sebességhatár, míg más európai országokban a magyarországi 130 km/h-nál alacsonyabb a limit.

Másodpercek törtrésze alatt: fantomdugótól a „guminyakazásig”

A sztrádán a forgalom úgy működik, mint egy láncreakció: egyetlen hirtelen fékezés vagy kisebb lassulás kilométerekkel távolabb is fennakadásokat, akár úgynevezett fantomdugót idézhet elő. Egy bizonytalan autós az utolsó pillanatban válthat sávot, egy ideiglenes forgalmi rend pedig felülírhatja a megszokott ritmust. A veszélyt ilyenkor gyakran nem maga a torlódás, hanem annak késői észlelése jelenti, ezért fontos, hogy ne csak a közvetlenül előttünk haladó járművet figyeljük. Ha a sor vége felé közeledünk, jobb időben bekapcsolni a vészvillogót, figyelmeztetve a mögöttünk érkezőket.

Kockázatos, mégis gyakori jelenség az is, amikor valaki egy lehajtót csak az utolsó pillanatban vesz észre, és hirtelen több sávon keresztül próbál besorolni a megfelelő kijárat felé. Amennyiben velünk fordulna elő, inkább engedjük el a lehajtót, és térjünk le a következő kijáratnál, ne veszélyeztessük mások és a magunk biztonságát egy kiszámíthatatlan manőverrel. Szintén visszatérő probléma, hogy terelések esetén a megszűnő sávban haladók túl korán próbálnak besorolni, vagy a másik sávban közlekedők nem engedik be őket, ami torlódást és hirtelen fékezéseket okozhat. A helyes megoldás ilyenkor a „zipzár-elv” követése – ehhez nem kell más, csak egy kis odafigyelés.

Szintén tipikus helyzet a balesetek vagy műszaki hibák környékén kialakuló „guminyakazás”, amikor a kíváncsiság miatt a forgalom indokolatlanul lelassul. Ilyenkor tartsuk észben, hogy figyelmünket ne a történtekre, hanem a saját sávunkra és az előttünk haladó forgalomra összpontosítsuk.

Együtt, biztonságban: számítsunk a különbségekre

Az autópályán a személyautók mellett motorosokkal, kisbuszokkal, lakóautókkal, autóbuszokkal és különböző méretű tehergépjárművekkel is találkozhatunk, amelyek eltérően gyorsulnak, fékeznek és reagálnak a hirtelen manőverekre. A motorosok például kisebb méretük miatt könnyebben kerülhetnek a holttérbe, ezért sávváltáskor különösen fontos a körültekintés, motorral közlekedve pedig a láthatóság és a kiszámítható haladás. A kisbuszok és lakóautók esetén pedig a fékezés és a hirtelen irányváltás is nagyobb körültekintést igényel.

A kamionok környezetében elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a járművek jellemző tulajdonságaival és eltérő dinamikájával. Egy egyszerű ökölszabály szerint, ha nem látjuk a kamionsofőrt a visszapillantó tükörben, jó eséllyel ő sem lát minket. Egy ilyen szerelvény megelőzése fokozott figyelmet igénylő manőver, és csak akkor érdemes belekezdeni, ha ezt a forgalmi helyzet, a látási viszonyok és a rendelkezésre álló útszakasz is lehetővé teszi. Ilyenkor érdemes minél rövidebb ideig a kamion mellett haladni. A nagy méretű szerelvények mellett a légörvények és széllökések megmozgathatják a kisebb járműveket, miközben egy megrakott kamionnak a sebesség csökkentéséhez is jóval több időre és útra lehet szüksége, mint egy személyautónak.

A tehergépkocsik vezetőinek a nagy tömeg, a hosszú szerelvény és a speciális európai vezetési-pihenési szabályok miatt más szempontokat is figyelembe kell venniük. A kamionok haladását egyes útszakaszokon és időszakokban külön előzési vagy sávhasználati szabályok is befolyásolhatják, amihez a többi közlekedőnek is alkalmazkodnia kell. A biztonságos együtt közlekedéshez ezért mindkét oldalról kiszámítható és előrelátó vezetésre van szükség.

Az egyetlen kapcsolat az úttal: abroncstechnológia kicsiknek és nagyoknak

Mielőtt felhajtunk a sztrádára, a jármű műszaki felkészítése kulcsfontosságú, hiszen a folyamatos nagy sebesség maximális terhelést jelent a mechanikának. A folyadékszintek és a fékek ellenőrzése mellett ügyelni kell a kötelező felszerelések (például az utastérben tartott láthatósági mellények) meglétére is.

A biztonság egyik legfontosabb záloga emellett az úttesttel érintkező egyetlen felület: a gumiabroncs. Az autópályás tempóhoz a guminyomást a megnövekedett terheléshez mérten magasabbra kell állítani, megelőzve az abroncs túlmelegedését és a defektet. A nagy sebességű stabilitást a prémium minőségű abroncsok garantálják, a személyautóknál és a tehergépkocsiknál egyaránt.

„A tehergépjárművekre fejlesztett gumiknál a leginnovatívabb megoldásaink jelennek meg, mint például a 3D-nyomtatott öntőformák. A mérnökeink ezekkel komplexebb futófelületi blokkokat tervezhetnek. A kamionok esetében ez különösen fontos, mivel a futófelület geometriája közvetlen hatással van a tapadásra, a kopásra és a hőelvezetésre is”

– mondta el Kaliba Róbert, a Hankook tehergépjármű-abroncs termékvonal magyarországi értékesítési vezetője.

A hazánkon áthaladó több tízezer kamion esetében komoly mérnöki munka rejlik a kerekekben: a nehézgépjárművek számára fejlesztett abroncsoknak egyszerre kell megfelelniük a különböző tengelyek és felhasználási körülmények eltérő igényeinek. A kormányzott tengelyen a precíz irányíthatóságot és stabilitást, a hajtótengelyen a megfelelő tapadást és vonóerőt, míg a pótkocsikon a nagy terhelhetőséget és az alacsony gördülési ellenállást kell biztosítaniuk. A sokoldalú, prémium megoldásokra jó példa a Hankook Smart Work és Smart Flex termékcsaládja, amelyek a különböző fuvarozási feladatokhoz és útviszonyokhoz kínálnak célzott abroncstechnológiát, hozzájárulva ahhoz, hogy az áru és a közlekedés többi résztvevője is biztonságban célba érjen.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Ingyenes mérnöki mentorprogram indul a középiskolásoknak

Idén szeptember 30-ig lehet jelentkezni az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) rendkívül sikeres, hat hónapos, ingyenes Mérnöki Pályaorientációs Mentorprogramjára, amire olyan középiskolás diákok pályázhatnak, akik érdeklődnek a műszaki és mérnöki területek iránt, és szeretnének többet megtudni a továbbtanulási, illetve karrierlehetőségeikről.

A pályaválasztás előtt álló tanulóknak sokszor úgy kell dönteniük továbbtanulásukról, hogy kevés közvetlen tapasztalatuk van arról, mit jelent mérnökként dolgozni. Az EJMSZ mentorprogramja ezen szeretne változtatni. A diákok személyes tapasztalatokon keresztül ismerhetik meg a mérnöki szakmákat és a vállalati környezetet, valamint segítséget kapnak saját érdeklődésük és erősségeik feltérképezéséhez. A jelentkezéshez nem szükséges műszaki előképzettség és az sem elvárás, hogy a diák már pontosan tudja, melyik mérnöki terület érdekli.

A mentoráltakat az EJMSZ tagszervezeteinél dolgozó, fiatal, pályájukon aktív mérnökök segítik. A velük való rendszeres személyes és online találkozókon a diákok első kézből kaphatnak válaszokat az egyetemi továbbtanulással, a különböző mérnöki szakmákkal, a munkával és a karrierlehetőségekkel kapcsolatos kérdéseikre. A mentor–mentorált párok kialakítását a Konnekt Egyesület szakmai csapata végzi.

A hat hónapos program a mentorálás mellett céglátogatásokat, illetve készségfejlesztő tréninget is tartalmaz. A vállalati programokon a résztvevők testközelből láthatják, hogyan dolgoznak a mérnökök, milyen projekteken vesznek részt és miként hasznosul a gyakorlatban az iskolában megszerzett tudás. Az ingyenes programra 2026. szeptember 30-ig lehet jelentkezni a rövid online űrlap kitöltésével, erre a linkre kattintva.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss