A techcég órájának egyik legnagyobb újítása az alvási apnoe felismerő funkció, amely újdonság a magyar felhasználók számára is elérhető lesz.

Bár az innovatív mérőeszköz a tünetek azonosításában segíthet, az orvosi diagnózist nem helyettesíti – hangsúlyozza dr. Terray-Horváth Attila adjunktus szomnológus, neurológus szakorvos.

Nemrég mutatta be az Apple legújabb okosóráját, amelynek új funkciói között az alvási apnoe monitorozása is megtalálható. Bár az eszköz még most robban be a piacra, a SomnoCenter Alvászavar Központ szakorvosa körültekintő használatra int az ilyen és ehhez hasonló, alvási apnoe felismerését hirdető okoseszközök kapcsán.

Alvási apnoe – Akár a lakosság 10%-át is érintheti az életveszélyes alvászavar

A nyugodt, pihentető alvás nem mindenki számára adatik meg. Számtalan ember küzd a hangos, fuldokló horkolással, légzéskimaradással járó alvási apnoéval, amelynek tüneteit komolyan kell venni. A kezeletlen alvási apnoe alattomos gyilkos lehet: magas vérnyomást és 2-es típusú cukorbetegséget is okozhat, továbbá többszörösére növeli az éjszakai szívinfarktus és a stroke kockázatát.

„A súlyos alvási apnoe előfordulása a felnőtt népességben egyes becslések szerint elérheti a 10%-ot is, ami nagyon sok embert jelent. Ugyanakkor a legtöbb súlyos alvási apnoe nem felismert. Súlyos alvási apnoéban minimum 2 percenként szenved el az alvó ébredést annak érdekében, hogy levegőt kapjon. Ez óránként 30 légzéskimaradást jelent, de ez a szám akár 80-100 is lehet! A betegség időbeni felismerése lehetővé teszi a súlyos állapot kialakulásának megelőzését”

– emeli ki a szakorvos.

Az alvási apnoe nem diagnosztizálható okoseszközzel

Az új okosóra az ígéret szerint éppen ebben, vagyis az alvási apnoe felismerésében fogja segíteni a felhasználóit. A pontos diagnózis meghatározásához azonban elengedhetetlen az orvosok szakértelme.

„Az alvási apnoe diagnózisa jelen tudásunk és az orvosi gyakorlat szerint akkor mondható ki, ha minimum 10 másodpercig tartó légzéskimaradás, azt követő, minimum 4 %-os véroxigén szint csökkenés és mikroébredés következik be, továbbá ezek száma legalább 5, óránként. A sajtóhírek szerint az óra a mikroébredéskor jellemző mozgást veszi alapul. Három kritériumból mindössze egyet. A gyártó oldalán található leírás szerint e mellett a légzésszámot, az alacsonyabb oxigént, a pulzus változást is elemzi. Feltételezhetően a gyártó rendelkezésére álló nagy adatbázisok, a benne lévő sok száz milliónyi éjszakai mérés a megfelelő elemző programoknak lehetővé teszi az apnoéra jellemző mintázatok azonosítását. A diagnózis így sem a jelenleg elvárt, konkrét méréseken alapul. A módszert igazolhatja a jövő, de a jelenben erről még nem lehet nyilatkozni”

– hívja fel rá a figyelmet dr. Terray-Horváth Attila, aki mindenkit óvva int attól, hogy az eszköz mérési adatait (ön)diagnózis felállítására használja.

„Fontos megjegyezni, amit maga a gyártó is megtesz, hogy ezek nem diagnosztikai eszközök, vagyis nem váltják ki, nem helyettesítik az alvásvizsgálatot. Mindössze felhívják az esetleges betegségre a figyelmet.”

Életmódváltás, tünetek felismerése: ez lehet a funkció erőssége

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy mindezek tükrében hogyan, miként érdemes értelmezni az ilyen, alvási apnoe monitorozására építő okoseszközöket. „Jelenleg is rendelkezésre áll számos, nem alváslaboratóriumi előszűrésre alkalmas applikáció, pulzoximetria, amelyek mindössze a gyanút állítják fel. Minden bizonnyal ez az eszköz is az alvási apnoéra jellemző tünetekre fogja felhívni a figyelmet, mint a hangos, nem egyenletes horkolás, nappali fáradtság, reggeli fejfájás, éjszakai gyakori vizelési inger, reggeli magasvérnyomás, amelyek önazonosítása is megerősítheti a gyanút.

Az egyén számos ponton tud változtatni életmódján, ami befolyásolhatja alvását, javíthatja alvás alatti légzését. Az appoknak ebben lehet jelentősége” – emeli ki dr. Terray-Horváth Attila, a SomnoCenter Alvászavar Központ szakmai vezetője.

Ha felmerül a gyanú, forduljunk orvoshoz!

Akár használunk valamilyen okoseszközt, akár nem, be kell látnunk, hogy az alvászavar, különösen az alvási apnoe nem játék. Diagnosztizálása és kezelése is szakorvost igényel.

„Ha az alvási apnoéra jellemző tünetek fennállnak, mint a horkolás, nappali álmosság, kialvatlanság, felriadás, partner által megfigyelt légzéskimaradások – amelyek az éjszaka jelentős részében tapasztalhatóak – mindenképpen javasolt alváslabort felkeresni. Az alváslaboratóriumi vizsgálat során egy vagy két éjszakában a testre felhelyezett mérő műszerekkel vizsgáljuk az alvás alatti légzést, szívritmust, mozgást, agyi tevékenységet, testhelyzetet, horkolási hangot. A több szervrendszert érintő, számos szenzorral történő mérés a legrészletesebb elemzést teszi lehetővé. A végső elemzés alapján a diagnózist orvos/szomnológus állítja fel, amely a terápiás ajánláshoz hasonlóan minden esetben egyedi és személyre szóló”

– emeli ki a szakorvos.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A mesterséges intelligencia kutatásának spanyolországi és európai úttörője, Ramon López de Mántaras szeptember 26-án ingyenes előadást tart a Cervantes Intézetben. A professzor komplex összefüggésben elemzi az MI társadalmi, etikai hatásait, kitérve annak korlátaira és veszélyeire is.

Ramon López de Mántaras Badia a CSIC (Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács) kutató professzora, a Mesterséges Intelligencia Kutatóintézet alapítója és korábbi igazgatója. A Kaliforniai Berkeley Egyetem informatikai mesterszakán szerzett diplomát, valamint a Toulouse-i Egyetemen (Franciaország) fizikából, majd a Barcelonai Műszaki Egyetemen informatikából doktorált. Munkáját számos kitüntetéssel ismerték el, beleértve a Spanyol Tudományos és Innovációs Minisztérium Kutatói Díját. Mindemellett az EurAI (Európai Mesterséges Intelligencia Társaság) tiszteletbeli tagja, valamint a Katalán Tanulmányok Intézetének rendes tagja. Jelenlegi kutatásainak központi eleme az analógián alapuló okfejtés, illetve az ok-okozati és átviteli kapcsolatok tanulásának vizsgálata a humanoid robotok esetében.

A Cervantes Intézetben tartott, Valóban intelligens a mesterséges intelligencia? című előadásában a mesterséges intelligencia képességeit elemzi. A professzor megkérdőjelezi a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket övező elfogultságot, hangsúlyozva a rendszerek jelenlegi korlátait a világ és a nyelv értelmezése kapcsán. Emellett kiemeli a környezettel kialakított fizikai kapcsolódás fontosságát a világ megértéséhez. Szintén kitér az MI jelenlegi veszélyeire, mint például a magánélet védelmének kérdésére és arra, hogy az algoritmusok milyen módon torzítják a hozzánk érkező tartalmakat, valamint érinti a tervezők és programozók etikai felelősségének témáját is. Ezenfelül szót emel a szigorúbb szabályozások és a mesterséges intelligencia kockázataira és előnyeire vonatkozó minőségibb oktatás szükségessége mellett.

Az előadás 18 órakor kezdődik!

További információ: https://cultura.cervantes.es/budapest/hu/impacto-social-y-%c3%a9tico-de-la-inteligencia-artificial/168971

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Csehországban ezekben a napokban nagyon hasonló az árvízhelyzet, mint hazánkban: van, ahol már intenzíven védekezni kell, máshol még csak készülnek a közelgő árhullámra.

A helyzetre reagálva a Munipolis, a cseh önkormányzatok és lakosság közötti kommunikáció vezető, Magyarországon is jelen lévő platformja bevezetett egy új, katasztrófatérkép nevű funkciót. Ezt a lakosok és az önkormányzatok mellett a válságkezelő csapatok és a különböző vonuló szolgálatok (mentők, tűzoltók, rendőrség, katasztrófavédelem, önkéntesek, de akár a hadsereg) is folyamatosan látják és nyomon tudják követni. Az alkalmazást Magyarországon is több, az árvíz által veszélyeztetett település használja, így hazánkban is gyorsíthatja a lakosság és az önkormányzatok közötti információcserét a következő napokban.

„A válságtérkép lehetővé teszi nemcsak a mentőegységek, hanem a lakosság széles köre számára is, hogy gyorsan és hatékonyan ossza meg az információkat a környezetükben észlelt árvízi fenyegetésekről és veszélyekről. Ezek alapján az önkormányzatok és a mentőegységek nagyobb pontossággal és gyorsasággal reagálhatnak, ami kulcsfontosságú lehet árvíz esetén a károk minimalizálásához és akár életek megmentéséhez”

– mondta Ondřej Svrček, a Munipolis egyik alapítója és vezetője. A platformot Magyarországon is egyre több önkormányzat használja, a rendszer fejlesztői pedig itthon is nyitottak a katasztrófavédelemmel együttműködni.

Az önkormányzatok Csehországban mérlegelés, előszűrés után közvetlenül megoszthatják ezeket az adatokat, fotókat az integrált mentőszolgálatok (IZS) operatív egységeivel, gyorsítva, pontosítva, közvetlenné téve ezzel a helyi hatóságok és a szolgálatok közötti együttműködést. Az állampolgárok tájékoztatására útmutató is készült, amelyet az önkormányzatok felhasználhatnak, hogy felhívják a lakosság figyelmét az aktív részvétel lehetőségére ‒ és veszélyeire ‒ az árvízi helyzet feltérképezésében. Az alkalmazással a felhasználók például fényképet készíthetnek, melyet egy kísérőszöveggel és automatikus GPS-koordinátákkal, időbélyeggel együtt el tudnak küldeni a közös platformra.

Ugyanezen a rendszeren a lakosság is értesíthető, akár applikáción keresztül, akár e-mailben vagy sms-ben, ami lehetővé teszi a gyors és egyidejű, tömeges tájékoztatást. Segítségével külön figyelmet lehet fordítani a sérülékeny csoportokra, a különösen árvízveszélyes helyen lakókra, az idősekre, a gyerekes családokra, akiknek speciális utasításokra, támogatásra lehet szükségük. Őket az önkormányzat szelektív üzenetekkel is el tudja érni. Ugyanitt válsághelyzetben az önkormányzatok önkéntes csoportokat is igénybe vehetnek. A rendszer csehországi felhasználóinak nagyjából 20%-a jelezte, hogy ha kell, aktívan is tud/hajlandó segíteni, legyen szó homokzsákok töltéséről, a rászorulók elszállásolásáról, költöztetésről vagy bármi másról.

Az önkormányzatok gyors, azonnali felméréseket is tudnak indítani, rákérdezve a lakossági igényekre, így a polgármesterek gyorsan azonosíthatják azokat a területeket, ahol a legnagyobb szükség van segítségre, és hatékonyan koordinálhatják a mentőegységeket és az önkénteseket.

„A válságtérkép bekapcsolása óta, tehát néhány nap alatt több mint hatszorosára nőtt az üzenetek száma, amelyek többsége válság sms-ekből, képekből és e-mailekből áll”

– tette hozzá Ondřej Svrček.

„Ez azt jelenti, hogy az emberek az érintett régiókban és településeken nem tétlenkedtek, és már azelőtt szervezkedni kezdtek, hogy megemelkedtek volna a folyók szintjei.”

Az alkalmazást nagyon hatékonnyá teszi, hogy a leginkább veszélyeztetett olomouci régióban a Munipolist az önkormányzatok valamivel több mint fele vezette be, míg a szintén kitett Dél-Morva régióban ez az arány csaknem 60%. Összesen a megoldást csak ebben a két, leginkább veszélyeztetett régióban mintegy 175 ezer lakos használja, ami a gyakorlatban akár 700 ezer embert is elérhet, mivel minden üzenet több emberhez is eljut a családok és szomszédok közötti információmegosztás révén. Mindkét régióban szélsőséges esőzések és rekordvízszintek vannak, illetve ilyenekre számítanak, így a gyors kommunikáció döntő fontosságú lehet.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!