A digitalizáció már az ingatlanpiacon is jelen van, így ami korábban személyes jelenlétet, papírmunkát és sok utánajárást igényelt, ma már egy jól megválasztott alkalmazással vagy okoseszközzel is megoldható. Az ingatlan bérbeadás és ingatlankezelés területén különösen látványos az átalakulás. A tulajdonosok egyre inkább a hatékonyságot, az átláthatóságot és az automatizált működést keresik. De vajon mit jelent ez a gyakorlatban?

Hogyan segíti a digitalizáció az ingatlankezelést?

A digitális megoldások első számú előnye, hogy időt és energiát takarítanak meg ingatlan bérbeadás esetén is – mind a bérbeadó, mind a bérlő számára. Egy jól integrált ingatlankezelő rendszer képes nyomon követni a bérleti díjak beérkezését, emlékeztetőt küldeni késedelmes fizetés esetén és dokumentálni a bérleti szerződéseket. Emellett lehetőséget nyújt online kommunikációra is, például hibabejelentések vagy karbantartási kérések kapcsán.

Távoli hozzáféréssel pedig a bérbeadó akkor is naprakészen láthatja a lakás állapotát és pénzügyi helyzetét, ha épp külföldön tartózkodik. Ez a fajta rugalmas ingatlankezelés egyre vonzóbbá válik azoknak is, akik nem szeretnének napi szinten a kiadott lakás adminisztrációjával foglalkozni.

Milyen okos megoldásokat érdemes már ma bevetni?

Az okoszárak például forradalmasították a lakáskiadás első fázisát: nincs szükség személyes kulcsátadásra, a bérlő időalapú kódot vagy digitális hozzáférést kap. Ez különösen hasznos rövid távú bérbeadás esetén. Emellett egyre több lakásban jelennek meg okostermosztátok, amelyek lehetővé teszik a tulajdonos számára, hogy szabályozza a fűtést-hűtést akár távolról is, ezzel csökkentve a rezsiköltségeket. Ugyanígy hasznosak lehetnek a mozgásérzékelők, vízszivárgás-jelzők vagy energiamenedzsment-rendszerek, amelyek segítenek megóvni az ingatlan állapotát, és csökkenteni a fenntartási költségeket.

Miért éri meg digitalizálni a bérbeadást?

A digitális eszközök nemcsak kényelmet és rugalmasságot adnak, de biztonságot is. Az automatikus adminisztrációnak köszönhetően könnyebben visszakereshetők a szerződések, fizetések, javítási bejegyzések. Az átláthatóság nemcsak a bérbeadónak előnyös, de bizalmat is épít a bérlő felé, ami hosszú távon stabilabb lakáskiadást eredményezhet.

Emellett érdemes megfontolni az ingatlan bérbeadás kiszervezését is, ahol egy szakértő csapat vagy szolgáltató vállalja át a mindennapi ügyintézést, akár a technológiai háttér használatával együtt. Ez különösen hasznos lehet azoknak, akik távol élnek az ingatlantól, vagy egyszerűen nem szeretnének a kezeléssel foglalkozni.

Egy ingatlan bérbeadása ma már nemcsak arról szól, hogy kulcsot adunk és bérleti díjat kapunk. A technológia segítségével a folyamat automatizálható, követhető és biztonságosabbá tehető. Akár okoszárakról, akár online szerződéskezelésről vagy energiamenedzsmentről van szó, a digitális megoldások ma már alapvető szerepet játszanak a modern ingatlankezelés világában. És aki időben lép, az nemcsak versenyelőnyt, de nyugodtabb mindennapokat is nyerhet.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A lakosságnál lévő készpénzállomány több mint 6 százaléka deviza, míg a bankbetétek 27,8 százalékát tartják más ország pénznemében – derül ki a Magyar Nemzeti Bank friss statisztikáiból.

Fülöp Norbert Attila, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint azonban ennél is meglepőbb a külföldi hitelintézetek dominanciája: a devizabetétek csaknem fele ugyanis náluk van.  

Folyamatosan nő a lakosság által devizában tartott pénz mennyisége: az MNB adatai szerint március végén a háztartások 4 953,2 milliárd forint értékben rendelkeztek devizával, ebből 438,1 milliárd forintot készpénzben, 2 353,3 milliárd forintot magyar, míg 2 160,8 milliárd forintot külföldi bankszámlán tartottak. Ez 98,5 milliárd forint növekedés az előző negyedévhez képest.

Vagyis a készpénzállomány több mint 6 százalékát tartotta március végén a lakosság devizában, míg az összes magyar és külföldi hitelintézeteknél tartott betét 27,8 százaléka volt deviza – hívja fel a figyelmet Fülöp Norbert Attila, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.  

A készpénzes devizaállomány nagysága 2022 harmadik és negyedik negyedévében volt a csúcson 519, illetve 501 milliárd forinttal, azóta pedig kisebb hullámzásokkal, de csökkenő trendet láthatunk.

A szakértő szerint persze nem véletlen a deviza készpénzállomány akkori megugrása, hiszen míg 2022 elején az euró jegybank hivatalos devizaárfolyama 355 forint közelében is járt, azon a nyáron már átlépte a 400 forintos lélektani határt, hogy október közepén 433 forintról forduljon végül vissza.  

Miközben a devizában tartott készpénz mennyisége lassan, de biztosan csökkent a 2022-es csúcshoz képest, a magyar bankoknál devizaszámlán lévő pénz értéke ismét emelkedni kezdett, és 122,2 milliárd forinttal haladta meg március végén az előző negyedévi értéket.

A devizabetét mindenképpen jobb megoldás a készpénznél, például egy 6 hónapra lekötött euró betétre a Gránit és a MagNet Banknál is elérhető 2 százalékos, vagy ezt meghaladó kamat, míg 3 hónapos lekötésre a CIB 4, illetve 6 százalékos kamatot is fizet akár, ha a bankbetét mellé befektetési jegyet is vásárol valaki. 

Fülöp Norbert Attila szerint azonban még látványosabb a külföldi bankoknál tartott bankbetétek értékének felfutása: ez 2020 első felében még nem érte el az 1 000 milliárd forintot, miközben 2025. március végén már 2 161,8 milliárd forintot tartottak Magyarországon kívül a honfitársaink. 

Igaz, ez az előző negyedévi rekordtól 15,6 milliárd forinttal elmarad, ám így is a valaha mért második legmagasabb érték.    

Ez azt jelenti, hogy a hitelintézeteknél tartott forint- és devizabetétek csaknem harmada, 27,8 százaléka külföldi bankszámlákon pihen, míg a devizabetéteken belül 47,9 százalékra becsülhető a külföldi bankok részesedése – teszi hozzá a szakértő. (Igaz, arra vonatkozóan nincs adat, hogy a külföldi számlákon mennyi lehet a deviza, illetve a forint megtakarítások aránya, de feltételezhető, hogy az utóbbi csekély.)

A külföldön elhelyezett betétek magas arányában persze szerepet játszik a Revolut erős jelenléte is Magyarországon, hiszen a vállalat mintegy 1,7 millió ügyféllel rendelkezett az országban 2024 végén, de a Wise és a PayPal szolgáltatók is jelentős hazai ügyfélbázissal rendelkeznek.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Idén május 20-ig kell leadni a személyi jövedelemadó bevallásokat.

A nyugdíj megtakarítással és egészségpénztárral rendelkezők az adóbevallásukban jelezhetik igényüket a befizetések után járó adójóváírásra, amelynek maximális mértéke 280 ezer forint is lehet – hívta fel a figyelmet a GRANTIS.

Az adóbevallás kitöltése, illetve átnézése során érdemes külön figyelmet fordítani a nyugdíj megtakarítások és az egészségpénztári befizetések után járó évi 20 százalékos adójóváírás érvényesítésére is.

A visszaigényelhető összeg felső határa:

• önkéntes nyugdíjpénztárnál (egészség- és önsegélyező pénztárral együtt): 150 ezer forint
• nyugdíjbiztosításnál: 130 ezer forint
• nyugdíj-előtakarékossági számlánál: 100 ezer forint
• két vagy három nyugdíj megtakarítás kombinálása esetén: 280 ezer forint

Az adójóváírás érvényesítéséhez a GRANTIS szakértői a következő tippeket adták:

1. Az adóbevallás-tervezetek idén is elérhetők a NAV eSZJA-oldalán. Fontos változás azonban, hogy azok férhetnek hozzá, akik már regisztráltak az Ügyfélkapu+-ra vagy a DÁP-ra.
2. Az adóbevallás átnézéséhez célszerű előkészíteni a 2024-es évben történt befizetésekről szóló igazolásokat, amelyeket jellemzően már februárban elküldtek a biztosítók, a pénztárak és a pénzintézetek.
3. A pénzintézetek adatai (név, adószám, bankszámlaszám) is kelleni fognak.
4. Nyugdíj megtakarításnál a rendelkező nyilatkozatokról szóló részt kell keresni az adóbevallásban és a következő sorokat figyelni:

• önkéntes nyugdíjpénztár (az egészség- és önsegélyező pénztár is itt található): 131–138.
• nyugdíj előtakarékossági számla: 139–143.
• nyugdíjbiztosítás: 144–148.
• többféle megtakarítás esetén kitöltendő még:

1. Az adóbevallásban meg kell adni a tavalyi befizetések 20 százalékának összegét és a kiutalandó összeg mértékét.
2. Fontos, hogy a bevallást nem elég elmenteni, a beadás gombra való kattintással válik véglegessé. Az adóbevallás leadási határideje: 2025.05.20.

A független alkusz szakértői elmondták, hogy az adójóváírás az adóbevallás beadásától számított 2-3 hónapon belül érkezik meg a nyugdíj-, illetve az egészségpénztári számlákra. A nyugdíj előtakarékosságok esetében az adóvisszatérítés a privát nyugdíj számlára fog kerülni, ahol nemcsak gyűlik, de hozamokat is termel a megtakarítási időszak alatt. A GRANTIS szakértői szerint az adójóváírásnak jelentős szerepe lesz majd a privát nyugdíjtőkében, kitartó takarékoskodással az adójóváírás összege ugyanis az évek során százezrekből milliókra gyarapodhat.

Az egészségpénztárak esetében az adójóváírás a kiutalást követően felhasználható vásárlásra és szolgáltatások fizetésére, illetve gyűjteni is lehet a pénzt egy nagyobb célra, például szülési szolgáltatásra vagy lakáshitel törlesztésére.

A pénzügyi tanácsadó céggel a NAV korábban azt közölte, hogy a 2023-as évre szóló adóbevallások alapján 2024-ben fejenként átlagosan 59 ezer forintos adójóváírást kaptak azok, akik nyugdíjra gyűjtögetnek, illetve egészségpénztárban takarékoskodnak. A szakértők szerint azonban jóval nagyobb potenciál van az adójóváírás lehetőségében, hiszen akár 280 ezer forintot is vissza lehet igényelni a személyi jövedelemadóból.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!