A terhességük idején túlsúlyos vagy elhízott anyák gyermekeinél nagyobb a kockázata annak, hogy felnőtt korukban bélrák alakuljon ki náluk – állapította meg egy amerikai kutatás 18 ezer ember egészségi állapotát követve. Az eredmények magyarázattal szolgálnak arra is, hogy az olyan fejlett térségekben, mint Európa, miért nő a bélrák előfordulása a fiatalabb felnőttek körében.
A nők elhízását korábban is összefüggésbe hozták gyermekeik egészségi problémáival. Egyes tanulmányok szerint a teherbeeséskor túlsúlyos nők gyermekeinél nagyobb a kockázatuk a súlyos születési rendellenességeknek. A kutatók most azt mutatták ki, hogy a terhességük idején túlsúlyos vagy elhízott nők felnőtt utódainál nagyobb a bélrák kockázata, mint a sovány vagy egészséges testsúlyú anyák gyermekeinél.
„A tanulmány szerint az anyák elhízásának gyakorisága az 1960-as évek óta mintegy hatszorosára nőtt, és a következő évtizedekben megfigyelhető a korai stádiumban jelentkező bélrákos esetek megszaporodása.”
Az amerikai kutatók a Gut című folyóiratban számoltak be arról, hogyan elemezték a kaliforniai Oaklandben 1959 és 1966 között terhesgondozásban részesült nők adatait, a terhességüket megelőző hat hónaptól a szülésig az orvosi dokumentációjukból nyert információkból. A kutatócsoport ezután több mint 18 ezer gyermek egészségi állapotát követte nyomon 2019-ig, és a felnőtté válás után kialakult bélrákos eseteket vizsgálták.
Az eredmények alapján a gyermekek közül 68-nál felnőttként bélrák alakult ki, és a diagnózisok felét még azelőtt állították fel, hogy az illető elérte volna az 50. életévét. A bélrákos esetek 20 százalékának családjában korábban előfordult ez a betegség.
A faji és etnikai hovatartozás figyelembevétele után a kutatócsoport megállapította, hogy a terhességük alatt elhízott nők felnőtt utódainál körülbelül 2,5-szer nagyobb volt a bélrák kialakulásának kockázata, mint a sovány vagy egészséges testsúlyú anyák gyermekeinél, és valamivel kisebb kockázatnövekedést tapasztaltak a terhességük alatt túlsúlyos nők felnőtt utódainál.
„A túlsúlyosság vagy elhízás köztudottan növeli a bélrák kockázatát, a brit rákkutató szervezet, a Cancer Research UK szerint az esetek 11 százalékát okozza. Korábbi tanulmányok azt is megállapították, hogy az elhízott szülők gyermekei nagyobb valószínűséggel lesznek elhízottak, mint a többi gyermek.”
Az amerikai kutatócsoport azonban azt is gyanítja, hogy az anyaméhben jelentkező hatások fontos szerepet játszhatnak a bélrák kockázatának kialakulásában. A lehetséges mechanizmusok közül a kutatók szerint az anyaméhben kapott tápanyagok tartós változásokat eredményezhetnek az étvágyszabályozásban, az anyagcserében, valamint a testzsír szerkezetében és működésében.
A kutatók emellett azt is megemlítették, hogy az anyai elhízást korábban olyan változásokkal hozták összefüggésbe, amelyek a gyermek energia-anyagcseréjében részt vevő számos gént befolyásolnak. Az anya túlzott inzulinszintjének és magas glükózszintjének is lehet hatása a gyermekek egészségére.
Hogyan vált a légkondicionáló tévesen a nyári egészségmegőrzés legnagyobb bűnbakjává?
Miközben az autónkat általában rendszeresen szervizeljük, a telefonunk szoftverét frissítjük vagy a konyhai vízszűrőt időről időre cseréljük, a légkondicionáló karbantartása vélhetően sok háztartásban könnyen háttérbe szorul. Pedig ez az egyik olyan berendezés az otthonunkban, amely közvetlenül befolyásolja a beltéri levegő minőségét és a komfortérzetünket.
Az LG Electronics Magyarország (LG) szakértője szerint éppen ezért érdemes ugyanazzal a tudatossággal gondolni a klímaberendezés rendszeres karbantartására, mint más, rendszeresen használt műszaki eszközeink esetében.
A légkondicionálóra valószínűleg sokan ma is olyan eszközként tekintenek, amely a bekapcsoláson kívül kevés figyelmet igényel. A rendszeres karbantartás ugyanakkor nemcsak a készülék hatékony működését segítheti elő, hanem a beltéri levegő minőségének megőrzésében is fontos szerepet játszhat.
Nem a klíma betegít meg
A nyári hónapokban gyakran maga a légkondicionáló kerül a vádlottak padjára, ha torokfájás, köhögés vagy nyakmerevség jelentkezik. Valójában azonban ezeknek a panaszoknak sokszor nem a technológia, hanem annak helytelen használata vagy elhanyagolt állapota áll a hátterében.
A működés során a készülék belsejében természetes módon pára csapódik le. Ha a szűrők és a belső felületek hosszabb ideig tisztítatlanok maradnak, ez a nedves környezet kedvez a penészgombák és egyes baktériumok – például a Legionella – elszaporodásának, amely bizonyos körülmények között súlyos légúti megbetegedést okozhat. Amikor a kánikula első napján hónapok óta nem használt klímánkat ismét üzembe helyezzük, ezek a szennyeződések a keringtetett levegővel együtt a lakótérbe is bekerülhetnek.
A nyári megfázások és légúti irritációk hátterében tehát sok esetben nem maga a klímaberendezés áll, hanem az a szennyezett környezet, amelyet a karbantartás elmaradása miatt mi magunk idézünk elő.
A fizikai sokk, amit sokan gyors hűtésnek hisznek
A karbantartás hiánya mellett a használati szokásaink is hozzájárulnak ahhoz, hogy a légkondicionáló rossz hírnévre tett szert. Sokan csak akkor kapcsolják be a készüléket, amikor a lakás már teljesen átforrósodott, majd ösztönösen a lehető legalacsonyabb, akár 18 Celsius-fokos hőmérsékletet állítják be abban a hitben, hogy így gyorsabban lehűl a helyiség.
A szervezet számára azonban ez a hirtelen hőmérséklet-változás jelentős terhelést jelenthet. Ha a kültéri és a beltéri hőmérséklet közötti különbség meghaladja az ajánlott 5–7 Celsius-fokot, a szervezet hőszabályozása fokozott igénybevételnek van kitéve. Amennyiben a hideg levegő ráadásul tartósan a nyakat vagy a vállat éri, könnyen kialakulhatnak izomfeszülések, nyakmerevség vagy egyéb kellemetlen panaszok.
Mindez jól mutatja, hogy a komfortos és egészséges hűtés nem a lehető legalacsonyabb hőmérsékleten múlik, hanem azon, hogy a készülék megfelelően karbantartott legyen, és a használata is tudatosan történjen.
Szoftverfrissítés a tüdőnknek
Ahogy a modern okoseszközök egyre több feladatot végeznek el automatikusan a felhasználó helyett, úgy a légkondicionálók fejlesztése is egyre inkább a humán komfort és az egészséges beltéri környezet biztosítása felé mozdult el. A cél ma már nem pusztán a gyors hűtés, hanem az, hogy a készülék a lehető legtöbb felhasználói hibát önállóan korrigálja.
„A légkondicionálók rossz hírnevét valójában nem a gépek, hanem a berögzült reflexeink alakították ki. A komfortos hűtés nem a szezon első gombnyomásával kezdődik, hanem egy folyamatosan fenntartott, egészséges beltéri mikroklímával. A modern technológia feladata ezért ma már nem csupán a hűtés, hanem az is, hogy segítsen megelőzni azokat a hibákat, amelyeket mi, felhasználók újra és újra elkövetünk”
– mondta Györgyi József, az LG Magyarország Légkondicionáló üzletágának Key Account Managere.
Láthatatlan védelem a háttérben
Az emberközpontú szemlélet ma már a légkondicionálók fejlesztésében is egyre nagyobb szerepet kap. A cél nem csupán az, hogy a készülék lehűtse a helyiséget, hanem az is, hogy a lehető legkevesebb felhasználói beavatkozás mellett biztosítsa az egészségesebb beltéri környezetet.
A karbantartás elmaradása az egyik leggyakoribb probléma, ezért az LG legmodernebb légkondicionálóiban az Auto Cleaning funkció minden használat után automatikusan kiszárítja a hőcserélőt. Mivel a baktériumok és a penészgombák elszaporodásához nedves környezet szükséges, ez a folyamat hozzájárul ahhoz, hogy a készülék belseje hosszabb távon is tisztább maradjon.
A levegő minőségének javítását a Plasmaster Ionizer™ technológia támogatja, amely több millió ion kibocsátásával segít csökkenteni a levegőben található egyes baktériumok, szennyeződések és kellemetlen szagok mennyiségét.
Legalább ilyen fontos azonban a megfelelő hőérzet kialakítása. Az LG Soft Air funkciója úgy irányítja a légáramlást, hogy a hideg levegő ne közvetlenül a bent tartózkodókra áramoljon, így kényelmesebb beltéri környezetet biztosít. Ezt egészíti ki az AI Air funkció, amely személyre szabottan, a helyiség adottságaihoz mérten automatikusan optimalizálja a légáramlás irányát és a ventilátor sebességét. Ennek köszönhetően nemcsak a komfortérzet javulhat, hanem a túlzott lehűtésből fakadó kellemetlenségek is könnyebben elkerülhetők.
A rendszeres karbantartás ugyanakkor továbbra sem váltható ki teljesen technológiával. Az LG ThinQ™ segít nyomon követni a készülék állapotát, valamint támogatja a rendszeres karbantartást és tisztítási funkciók kezelését. Emellett Györgyi József továbbra is azt javasolja, hogy a légkondicionálót évente legalább egyszer, lehetőleg még a hűtési szezon kezdete előtt szakemberrel is ellenőriztessük és fertőtleníttessük.
A nyári kánikula már nem csak kényelmi kérdés
A tartós hőhullámok idején a légkondicionáló ma már jóval több egyszerű kényelmi eszköznél. Az otthon levegőminősége, a megfelelő hőmérséklet és a komfortos légáramlás egyaránt hozzájárulhatnak ahhoz, hogy szervezetünk könnyebben alkalmazkodjon a nyári terheléshez.
A szakértő szerint azonban továbbra is a felhasználói tudatosság a legfontosabb tényező. A rendszeres karbantartás, a megfelelő hőmérséklet-beállítás és a korszerű technológiai megoldások együtt biztosíthatják, hogy a klíma valóban az egészségesebb beltéri környezetet szolgálja – ne pedig a nyári megbetegedések bűnbakjaként tartsák számon.
„A modern klímák ma már nem egyszerűen lehűtik a lakást. Arra készülnek, hogy intelligens működésükkel segítsenek kijavítani azokat a hibákat, amelyeket mi, felhasználók gyakran elkövetünk. A cél ma már nem a lehető leghidegebb levegő, hanem egy olyan kiegyensúlyozott beltéri környezet, amely hosszú távon is támogatja a komfortérzetet és az egészségesebb otthoni életet”
– hangsúlyozta Györgyi József.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
A puffadás az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri panasz, mégis sokan úgy gondolják, hogy egyszerűen az emésztés természetes velejárója. Mások egyetlen ételt okolnak érte, és sorra hagyják el az étrendjükből a tejtermékeket, a glutént vagy a hüvelyeseket. A háttér azonban ennél jóval összetettebb lehet.
Az elmúlt évek kutatásai egyre inkább ráirányították a figyelmet a bélmikrobiom szerepére. A bélrendszerünkben élő több billió mikroorganizmus nemcsak az emésztésben vesz részt, hanem az immunrendszer működésére, a bélfal épségére, az anyagcserére és a hormonális egyensúlyra is hatással van.
Dr. Hámori Lilla biológussal (PhD), fitoterapeutával, táplálkozási és életmód-tanácsadóval beszélgettünk arról, hogyan függ össze a bélmikrobiom állapota és a puffadás.
„Sokan úgy gondolják, hogy a puffadás kizárólag attól függ, mit ettünk. Valójában legalább ennyire fontos az is, milyen állapotban van a bélmikrobiomunk. Ha felborul az egyensúlya, az az emésztés egészére hatással lehet.”
– mondja a szakértő.
A mikrobiom egy rendkívül összetett ökoszisztéma, amelyet számos tényező befolyásol. Az egyoldalú táplálkozás, a rostszegény étrend, a krónikus stressz, az alváshiány vagy az indokolatlan antibiotikum-használat egyaránt csökkentheti a hasznos baktériumok sokféleségét.
„A bélmikrobiomot nem egy probiotikum vagy egyetlen csodaszer teszi rendbe. A legnagyobb hatással a mindennapi életmódunk van rá: az, hogy milyen változatosan étkezünk, mennyit mozgunk, hogyan alszunk és hogyan kezeljük a stresszt.”
– teszi hozzá.
A szakember szerint éppen ezért sokan csalódnak, amikor egy probiotikumtól várnak gyors javulást. Bár bizonyos esetekben ezek hasznosak lehetnek, önmagukban ritkán jelentenek tartós megoldást.
A mikrobiom egészségének egyik legfontosabb táplálója a megfelelő mennyiségű és változatos rostbevitel. A hasznos baktériumok ezekből olyan vegyületeket állítanak elő, amelyek támogatják a bélfal működését és hozzájárulnak az emésztőrendszer egészségéhez.
Éppen ezért előfordulhat, hogy valaki a rostbevitel növelésekor átmenetileg még több puffadást tapasztal.
„Ez nem azt jelenti, hogy a rostok ártalmasak. A legtöbbször egyszerűen arról van szó, hogy a bélmikrobiomnak időre van szüksége az alkalmazkodáshoz. A fokozatosság ilyenkor kulcsfontosságú.”
– hangsúlyozza Dr. Hámori Lilla.
Mikor érdemes szakemberhez fordulni?
Ha a puffadás rendszeresen visszatér, hónapok óta fennáll, hasi fájdalommal, hasmenéssel, székrekedéssel vagy más emésztőrendszeri panasszal társul, nem érdemes kizárólag tüneti megoldásokkal próbálkozni.
„A cél mindig az, hogy megtaláljuk a kiváltó okot. A puffadás nem betegség, hanem egy jelzés. Ha ezt megértjük, sokkal nagyobb eséllyel tudunk tartós javulást elérni, mint ha csak a tüneteket próbálnánk csökkenteni.”
Dr. Hámori Lilla szerint a személyre szabott táplálkozási tanácsadás során nemcsak az étrendet érdemes áttekinteni, hanem az életmód egészét. Az emésztőrendszer működését ugyanis számos tényező befolyásolja, ezért a valódi megoldás is legtöbbször több apró változtatás összehangolásából áll. További információ itt érhető el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Hűs menedék vagy látszatmegoldás? – Az irodai munkavégzés láthatatlan nyári veszélyei
A WHO adatai szerint a munkahelyi hőstressznek gyakran kitett dolgozók 30%-a számol be produktivitásvesztésről, a szervezet pedig arra is felhívja a figyelmet, hogy a beltéri munkavállalók sincsenek automatikusan biztonságban, ha a munkahelyi környezet nem biztosít megfelelő hűtést vagy szellőzést.1
A magas hőmérséklet nemcsak kellemetlen közérzetet okozhat: ronthatja a koncentrációt, fokozhatja az álmosságot, csökkentheti a döntéshozatali képességet, és hosszabb távon hozzájárulhat a munkavállalók kimerüléséhez is.
A hűs iroda sem menedék?
Sokan a mai napig úgy gondolnak az irodára, mint a nyári hőség elől teljes mértékben védett térre: a légkondicionált, zárt, kényelmes székekkel teli munkakörnyezet sokak szemében valódi menedék a hőségben. Egy rosszul hűtött, túlmelegedő vagy éppen túl hidegre klimatizált iroda azonban ugyanúgy megterhelheti a szervezetet, mint a folyamatos digitális készenlét vagy az alváshiány. Ráadásul a rosszul légkondicionált irodákban a fejfájás, fáradtság, szem-, torok- és légúti panaszok előfordulása 30–200%-kal magasabb lehetett, mint természetes szellőzés, vagy helyesen beállított, tisztított klíma mellett.2
Egy 2024-ben megjelent Ergonomics-kutatás kontrollált irodai környezetben vizsgálta, hogy hogyan hat a beltéri hőmérséklet az irodai dolgozók teljesítményére.3A résztvevők teszteket végeztek, miközben a kutatók többek között a testhőmérsékletüket, vérnyomásukat, pulzusukat és szubjektív hőérzetüket is mérték. Az eredmények szerint a munkateljesítmény szorosan összefüggött a hőkomforttal, miközben az álmosság intenzitása negatív kapcsolatot mutatott a teljesítménnyel. Vagyis a nem megfelelő beltéri hőmérséklet nem látványos összeomlást okoz, hanem sokszor csendesebb tüneteken keresztül hat: fáradtabbak, lassabbak, szétszórtabbak leszünk.
„A hőség nem csak kényelmi kérdés, hanem mérhető egészségi, biztonsági és gazdasági kockázat. Az a vállalat, amely nem méri a hőterhelés hatását a teljesítményre, a hibákra, a kieső munkaidőre és a balesetekre, valójában nem tudja, mennyit veszít, csak utólag szembesül a következményekkel.”
– emelte ki Nagy Márta wellbeing szakértő.
A hőség nem csak a testet terheli, hanem a figyelmet is
A nyári kimerülés sokszor nem egyik napról a másikra jelenik meg. Először csak nehezebben indul el a nap, lassabban megy a fókuszált munka, több hibát vétünk, gyakrabban nyúlunk kávé vagy cukros ital után, délutánra pedig szinte teljesen elfogy a mentális energiánk. A hőség azért különösen alattomos, mert nem mindig fájdalom vagy betegség formájában jelentkezik, hanem teljesítményromlást, ingerlékenységet, tompaságot vagy motivációvesztést okoz. A munkahelyi sérülés és a baleseti kockázat ráadásul hőhullám idején 17,4%-al nő, ami szintén veszélyforrást jelenthet az irodai munkát végzőkre is.4
Ez a szellemi munkát végzőknél különösen aggasztó, hiszen az irodai teljesítmény sokszor nem fizikai erőkifejtésen, hanem koncentráción, memórián, döntéshozatalon, kommunikáción és problémamegoldáson múlik. Ha ezek a funkciók romlanak, annak következménye nem feltétlenül azonnal látványos: elcsúsznak a határidők, romlik a meetingek minősége, több lesz a félreértés, csökken a kreativitás, és nő az apró, de költséges hibák esélye.
A nyári kihívásokhoz való alkalmazkodás stratégiai kérdés is
A hőhullámok egyre gyakoribbá válásával a nyári munkavégzést is újra kell gondolni. A munkavállalói energia, koncentráció és regeneráció ma már nem egy másodlagos vállalati téma, hanem a teljesítőképesség alapfeltétele. Egy szervezet akkor tud jól működni a nyári időszakban is, ha nem ugyanazt a tempót és terhelést várja el változatlan körülmények között, hanem figyelembe veszi, hogy a hőség önmagában is stresszfaktor. Ez jelenthet rugalmasabb munkakezdést, home office lehetőséget a legmelegebb napokon, jobb árnyékolást és szellőzést, tudatosabb folyadékpótlást, rövidebb, fókuszáltabb meetingeket, valamint olyan munkaszervezést, amely a legnagyobb koncentrációt igénylő feladatokat nem automatikusan a délutáni hőcsúcs idejére teszi. A hőségre tehát nemcsak munkavédelmi, hanem wellbeing- és teljesítménystratégiai kérdésként is érdemes tekinteni. Annak ellenére, hogy az irodai dolgozó látszólag csak ül, a szervezete közben folyamatosan alkalmazkodik. Ha pedig ezt a láthatatlan terhelést nem vesszük komolyan, annak ára előbb-utóbb megjelenik: fáradtságban, hibázásban, motivációvesztésben és csökkenő mentális kapacitásban.
