Egészség

A kereskedők egyáltalán nem számítottak a maszkok miatt kialakult pánikra

A média, a személyes tapasztalatok és a hiánytól való félelem egyaránt befolyásolják a vásárlókat.

Tavaly tavaszig csak kórházi körülmények között, posztapokaliptikus filmekben vagy egy-két ázsiai országban találkozhattunk maszkot viselő emberekkel, azóta azonban időszakosan a mindennapjaink részévé váltak. Jól mutatják ezt az elmúlt másfél év keresési és vásárlási szokásai is. A maszkok iránti érdeklődést és keresletet nagyban befolyásolja az aktuális szabályozás mellett a média, a személyes tapasztalatok, illetve a félelem attól, hogy esetlegesen hiánytermék lesz – hívta fel a figyelmet Jánvári András, a Multi-vitamin.hu ügyvezető igazgatója.

A vásárlók szó szerint megrohamozták a kereskedőket a maszkokért

2020 márciusát senkinek sem kell bemutatni, valószínűleg mindenki emlékszik rá, ahogyan egyik napról a másikra hiánycikké váltak az orvosi maszkok, illetve a kézfertőtlenítő. Ha lehetett is kapni, akkor olyan összegekért, amely még abban a tavalyi kaotikus évben is felfoghatatlannak tűnt.

„Pontosan emiatt nem is próbáltunk belőle nagyobb tételben beszerezni – csak a kollégáink részére –, mert nem akartunk több tízezer forintért értékesíteni egy-egy maszkot”

– mesélte Jánvári András.

„A tavaszi rohamot követően nyáron már kezdett normalizálódni a maszkok ára, ekkor már mi is elkezdtük árulni őket, illetve tudtunk szerezni 500 ml-es kézfertőtlenítőket. Amikor ezekről a termékekről a vásárlóinkat is értesítettük, szó szerint megrohamoztak minket” tette hozzá a szakértő.

Érdekes tény azonban, hogy a tavalyi nyár kezdetét követően már egyszer sem ugrott meg különösebben az érdeklődés a kézfertőtlenítők iránt. Ez leginkább annak tudható be, hogy az intézmények és üzletek maguktól is kiraktak adagolókat, illetve később szabály kötelezte erre őket. Emellett a pánikvásárlás is megszűnt, a vásárlók ugyanis már biztosak lehetettek benne, hogy bármikor meg tudják vásárolni.

Kötelezővé vált, mégsem kerestük

Tavaly márciusban még csak az egyszerű orvosi maszkok iránti kereslet ugrott meg hihetetlen mértékben egyik napról a másikra, a hiánynak köszönhetően. Ekkor még szóba sem kerülhetett a kötelező maszkviselés, ugyanis egyszerűen nem jutott volna belőle mindenkinek. 2020 szeptemberében a lakosság egy részét ismét pánik kezdte kerülgetni: voltak, akik a vírustól féltek, és voltak, akik attól, hogy a tavaszi helyzethez hasonlóan a maszk ismét hiánycikk lesz, ami miatt könnyen elszállhatnak az árak. Az ettől a lehetőségtől való félelem a kereskedőknél is érezhető volt.

„Velünk is többször előfordult, hogy nem kaptuk meg a korábban leegyeztetett szállítmányt. A helyzet sokszor bizonytalan volt, am végül mindig tudtunk venni más cégektől”

– emelte ki a Multi-vitamin.hu ügyvezetője.

Októberre nagyon visszaesett az érdeklődés, azonban november első hetében újra emelkedni kezdett, de már csak minimálisan. Novembert követően a 3 rétegű maszkok már sosem érték el a korábbi keresési tendenciát. 2021 január közepén sokat cikkeztek a sajtóban, hogy más országokban az FFP2 maszk kötelező lett a vírus elleni védekezésben.

„Pontosan emiatt úgy gondolom, hogy a keresések száma ekkor nem a vírustól való félelem miatt ugrott meg, hanem a hiánytól, illetve az elszálló áraktól való félelem miatt”

– tette hozzá Jánvári András.

Senki sem számított arra, ami idén márciusban történt

2021 márciusában Szlovákiában bejelentették az FFP2-es maszkok kötelező használatát, és hazai hírportálok is megírták, hogy kiszivárgott, hogy hazánkban is erre a lépésre készülnek. Erre rárakódott még a félelem is, ugyanis a vírus terjedése nagymértékű emelkedést mutatott. Ez az egy hír egy óra leforgása alatt a kereskedők között olyan hiányt és áremelkedést generált, amit még ma is nehéz elhinni.

„Reggel 9 órakor még bruttó 80 forintért lehetett kapni, majd 2 órával később már bruttó 300Ft volt a maszk a legjobb darabáron, nagy tételben”

– emlékszik vissza Jánvári András. Ezt követően kiderült, hogy nem lesz kötelező, így bár nem egyből, de normalizálódott a helyzet.

Október 28-án ismét bejelentették a kötelező maszkhasználatot a tömegközlekedési eszközökön, a mozitermekben, illetve a színházakban, továbbá november 20-án kötelezővé tették a viselését a zárt terekben egy-két kivételtől eltekintve.

„Lesz elég élesztő, amint az emberek elhiszik, hogy lesz elég”

Az elmúlt másfél év tanulsága leginkább az, hogy egy-egy impulzus egy másodperc alatt képes befolyásolni az emberek gondolkodását, így a keresletet is egy adott termék iránt. Ha a média felkap egy hírt egy esetleges szabályozással kapcsolatban, esetleg elkezd terjedni annak a híre, hogy egy termék hamarosan hiánycikk lesz, az akár egy óra alatt hihetetlen következményekhez vezethet.

„Egy élesztőgyártó cégtől olvastam, hogy ’lesz elég élesztő, amint az emberek elhiszik, hogy lesz elég’. Úgy gondolom, hogy ez egy nagyon fontos tanulság, hiszen minden termékkel kapcsolatban, a koronavírustól függetlenül is érdemes mindig tudatos döntéseket hozni ahelyett, hogy egy-egy impulzus miatt pánikvásárlásba kezdenénk”

– emelte ki a szakértő.

Related Topics:covid-19 egészség járvány kereskedelem koronavírus maszk maszkok maszkviselés

Up Next

Te odafigyelsz az étkezésére? Ha igen, jó eséllyel túlsúlyos vagy!

Don't Miss

12 év szenvedésnek vetett véget ez a diéta

Egészség

Állandó nassolás – megszokás vagy betegség?

Ebéd után alig telik el egy-két óra, és máris azon kapod magad, hogy valami kis édes után kutatsz a konyhában?

Nem vagy egyedül: a délutáni nassolás gyakori jelenség! De vajon mi történik a szervezetben ilyenkor? És hogyan lehet kezelni vagy megelőzni? Utalhat esetleg valamilyen betegségre? Dr. Hámori Lilla ebben a cikkben sorra veszi a lehetséges okokat és megoldásokat, lássuk!

Mi számít nassolásnak?

A nassolás alatt általában az étkezések közötti kisebb mennyiségű, gyakran energiadús, feldolgozott ételek fogyasztását értjük. Ide tartozik például a csokoládé, chips, keksz, péksütemény, de akár a gyümölcs vagy joghurt is – attól függően, mikor és miért fogyasztjuk őket.

A nassolás hormonális háttere – nem csak akaraterő kérdése

1.Éhség-jóllakottság hormonjai

A testünk éhség- és jóllakottságérzetét hormonok szabályozzák. Ha ezek az egyensúlyi állapotok felborulnak, könnyen vezethetnek túlevéshez vagy gyakori nassoláshoz.

Ghrelin – az „éhséghormon”

A ghrelint a gyomor termeli elsősorban, és fő szerepe az éhségérzet kiváltása. Az üres gyomorban szintetizálódik, szintje megemelkedik, majd étkezés után lecsökken. Alváshiány, stressz vagy rendszertelen étkezés azonban megzavarhatja a ghrelin szabályozását, ami fokozott éhségérzethez és gyakori nassoláshoz vezethet.

Leptin – a „jóllakottsághormon”

A leptin a zsírsejtek által termelt hormon, amely a hipotalamuszon keresztül jelzi a szervezetnek, hogy elegendő energia áll rendelkezésre. Elhízás esetén gyakran alakul ki leptinrezisztencia, amikor a test nem reagál megfelelően a leptin jelzéseire – ilyenkor az illető annak ellenére is éhesnek érzi magát, hogy elméletileg elég energiát tárol.

A vércukorszint ingadozás csapdája – avagy az inzulinszint

Az ebéd utáni nassolás esetében gyakori ok lehet, ha az ebéd összetétele nem megfelelő. Ha ebédre gyorsan felszívódó szénhidrátokat fogyasztunk (pl. fehér rizs, tészta, péksütemény) a vércukorszintünk gyorsan megemelkedik, majd az inzulin hatására hirtelen le is zuhan. Ez az ingadozás gyakran okoz álmosságot, energiahiányt – és „hamis” éhséget. Az agyunk ezt az állapotot úgy fogja értelmezni, mintha nem lenne elég az „üzemanyag” a szervezetünk számára és hamis éhségérzet formájában fogja jelezni. Elkezdünk sóvárogni valami édes finomság iránt, hiszen ami a leggyorsabban képes energiához juttatni a szervezetünket, azok bizony az egyszerű szénhidrátok, a cukrok, úgyhogy, már indulunk is a konyha felé és jöhetnek is a magas cukor tartalmú finomságok, a sütik, kekszek.

A stressz és a kortizol – amikor az agy „jutalmat” keres

Mostanában nagyon sok helyen lehet hallani a kortizolról, de mégis keveset tudunk róla. A kortizol a mellékvese kéregállományában termelődő úgynevezett glükokortikoidok közé tartozó hormon, melyet sokszor „stresszhormonként” emlegetnek, pedig valójában találóbb lenne az „anti-stressz hormon” elnevezés, ugyanis jelentős a szerepe a stresszválasz kialakulásában és fennmaradásában. A rövid ideig tartó stressz jótékony hatású, gondoljunk csak a vizsgadrukkra, persze nem a bénító fajtájára, hanem amikor kicsit izgulunk és emiatt jobban is teljesítünk. Azonban, ha valaki túlhajszolt, és állandó feszültségben éli a mindennapjait, azt a teste úgy értelmezi, mintha folyamatosan veszélyhelyzetben lenne és szó szerint a túlélésért kéne küzdenie, az pedig folyamatos kortizoltermelére készteti a mellkvesét, amely rendkívül káros, hosszú távon több szervrendszert is érintő probléma.

A délután sokaknak a nap legstresszesebb időszakasza: lejáró határidők, fáradtság, túlterheltség. A növekvő kortizolszint hatására nő az étvágy is, főleg a gyors energiát adó ételek iránt, ez az egyik oka, hogy stresszes időszakban jobban kívánjuk a csokit, a süteményt vagy a chipszet. A nassolás ilyenkor nemcsak kalóriabevitel, hanem egyfajta „önjutalmazás”: az agy ezzel próbálja kompenzálni a túlzott nyomást.

A női hormonális ciklus és a délutáni nassolás kapcsolata

Nők esetében az ebéd utáni nassolási vágy a menstruációs ciklussal is összefügghet. A ciklus második felében (luteális fázis) csökken az ösztrogénszint és nő a progeszteron, ami megemeli az étvágyat és fokozza az édesség utáni sóvárgást – különösen délután, amikor eleve csökken az energiaszint.

További tényezők

Dopamin és az agy „jutalomrendszere” – szokás vagy függőség?

A dopamin egy úgynevezett neurotranszmitter, ami az agy idegsejtjei közötti jelek továbbításáért, valamint más funkciókért felelős. Így közvetlenül hat az agyunk jutalmazási és örömközpontjaira. Ha minden nap délután 3 körül eszel egy kis csokit, előbb-utóbb az agyad megtanulja: „délután 3 = csoki = élvezet”. Ez nem tudatos döntés – ezt az említett dopamin, az agy jutalomközvetítő vegyülete irányít. Ilyenkor nem valódi éhséget érzünk, hanem vágyat egy megszokott örömforrás iránt. Ez a viselkedés a „hedonikus éhség” fogalmába tartozik – amikor nem a kalóriahiány, hanem az élménykeresés hajt.

Alvás és cirkadián ritmus

A kevés alvás nemcsak a ghrelin-leptin arányt borítja fel, hanem megzavarja a szervezet napi bioritmusát is, növeli a stresszt (kortizol szintet), emellett a nem megfelelő alvás a döntéshozatalt is rontja, ami befolyásolhatja az ételválasztást.

Pszichés tényezők – evés, mint megküzdési stratégia

Az evés nemcsak biológiai, hanem érzelmi válasz is lehet. Unalom, szorongás, szomorúság vagy jutalmazás – mind kiválthatják a nassolási vágyat. Ezt hívják „érzelmi evésnek” (emotional eating), ami különösen stresszes élethelyzetekben vagy szociális elvárások mellett válhat szokássá.

Plusz 1 – Lehet, hogy nem eszel eleget?

Paradox módon az ebéd utáni nassolás egyik oka az is lehet, hogy túl keveset ettél ebédre – különösen, ha az étkezés nem tartalmazott elég fehérjét, rostot vagy zsírt. Ezek hiányában az emésztés gyorsabb, a jóllakottság rövidebb ideig tart.

TIPP: Ezért nagyon fontos a kiegyensúlyozott táplálkozás. Fontos, hogy minden étkezés tartalmazzon rostot, fehérjét, szénhidrátot és zsírt, vagyis juttassunk megfelelő minőségű és mennyiségű tápanyagot a szervezetünkbe.

Mikor gyanakodjunk hormonális problémára?

Ha a következő tüneteket tapasztalod, érdemes endokrinológushoz fordulni:

Állandó éhség, röviddel étkezés után is
Gyakori sóvárgás édesség, péksütemény után
Hízás főleg has–derék tájékon
Rendszertelen menstruáció
Fáradékonyság, hangulati ingadozások

Ezek mögött állhat például inzulinrezisztencia, pajzsmirigy-alulműködés, PCOS vagy mellékvese-kimerültség – mindegyik hormonális eredetű és befolyásolhatja az étvágyat.

Hogyan előzheted meg az ebéd utáni nassolási vágyat?

Fogyassz kiegyensúlyozott ebédet: tartalmazzon fehérjét (pl. hús, hüvelyes, tojás), rostot (zöldség, teljes kiőrlésű gabona), egészséges zsírokat (pl. olivaolaj, vaj) és lassan felszívódó szénhidrátokat (zöldségek, teljeskiőrlésű gabonákból készült tészták, barna rizs).
Étkezz rendszeresen: kihagyott étkezés gyakran túlkompenzáláshoz vezet.
Kerüld a túl gyors evést: a jóllakottságérzet késleltetve jelentkezik – ha túl gyorsan eszel, többet kívánsz később.
Aludj eleget éjszaka: 7-8 óra alvás éjszaka segíti a hormonegyensúly fenntartását.
Ismerd fel az érzelmi evést: ha csak unatkozol vagy fáradt vagy, nem biztos, hogy enned kell – lehet, hogy egy 10 perces séta hatékonyabb lenne!
Fordíts időt a stresszkezelésre: relaxáció, sport, tudatos légzés – a kortizolszint csökkentésére.

Összefoglalás a nassolásról

Az ebéd utáni nassolás nem gyengeség, hanem a szervezet és az agy jelzése – amit meg lehet érteni, és megfelelő stratégiákkal kezelni is lehet. A hormonális, idegrendszeri és szokásbeli tényezők feltárásával jobban megérthetjük testünk működését, és képesek leszünk tudatosabban dönteni arról, mikor és mit együnk.

Szerző: Dr. Hámori Lilla – Biológusként, rákkutatásban kezdte a pályáját, ma már életvezetési és táplálkozási tanácsadóként, fitoterapeuta végzettséggel segít másoknak eligazodni a testi-lelki elakadásaikban. További információ: https://bio.site/hamori.lilla

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

Fogatlan igazság: Európa egyik legrosszabb szájhigiéniája a miénk

A fogmosás sokak számára csupán gyors napi rutinként él a mindennapokban – ennek következményei pedig jól tükröződnek a világszerte tapasztalható súlyos szájüregi problémákban.

Az Oral-B most újraírta ezt a rutint: idén tavasszal bemutatta az iO2 elektromos fogkefét, amely a legújabb technológiával nemcsak hatékonyabb tisztítást kínál, de intelligens funkciói révén visszajelzést ad, oktat és támogat. Az iO2 célja, hogy a napi fogmosást új szintre emelve, valódi eszközzé váljon a szájüregi egészség hosszú távú megőrzésében.

A WHO legutóbbi jelentése szerint a szájegészségügyi válság riasztó méreteket öltött világszerte, így Európában is. A legfrissebb adatok szerint a világ népességének közel fele – mintegy 3,5 milliárd ember – szenved valamilyen szájüregi betegségben, míg Európában ez az arány meghaladja az 50%-ot. A 60–65 év közötti korosztályban ez az arány már 70–85%, ami példa nélküli közegészségügyi kihívást jelent. Különösen aggasztó, hogy a szájüregi daganatok mára a nyolcadik leggyakoribb rákos megbetegedéssé váltak világszerte, és az Európai Unióban a férfiaknál a tizenkettedik leggyakoribb rákos megbetegedésként tartják számon.

Magyarországon a fogszuvasodás előfordulása az egyik legmagasabb Európában. A 12 éves gyermekek átlagosan 2,3 szuvas, hiányzó vagy tömött foggal rendelkeznek (DMFT index), ami ugyan jelentős javulás az 1985-ös 5,0-hoz képest, de még mindig elmarad a WHO célkitűzéseitől. A 65 év feletti magyar lakosság 30%-a, míg a 75 év felettiek 40%-a teljes fogatlanságban szenved. Emellett hazánkban a legmagasabb a szájüregi rák előfordulási aránya az Európai Unióban, évi mintegy 3 000 új esettel és több mint 1 600 halálesettel. Mindez kiemeli a megfelelő szájhigiénia és a megelőző eszközök – például az innovatív technológiával rendelkező elektromos fogkefék – kritikus fontosságát a lakosság egészségi állapotának javításában.

Az Oral-B filozófiája egyszerű: a szájhigiénia nem csupán esztétikai kérdés, hanem az egész test egészségének egyik legfontosabb alappillére. Tudományos kutatások sora igazolja, hogy a rossz szájhigiénia hozzájárulhat szív- és érrendszeri betegségekhez, krónikus gyulladásokhoz, sőt egyes fertőzésekhez is. E felismerés vezette többek közt a világ egyik leginnovatívabb szájápolási márkáját egy új korszak hajnalához – az Oral-B iO™ technológia megalkotásához.

Technológia, amely tanít – és gondoskodik

Az új Oral-B iO2 elektromos fogkefe egy személyre szabott, intelligens társ a napi szájápolási rutinban. Az új iO2 modell:

100%-kal több lepedéket távolít el, mint a hagyományos Oral-B kézi fogkefék, még a nehezen elérhető helyeken is,
a kerek, fogorvosok által ajánlott fej pontosan és precízen körbeöleli a fogakat,
az új intelligens sörtefej színe teljesen fehérre változik, így egyértelműen jelzi, mikor jött el a csere ideje,
a beépített kétperces időzítő támogatja a fogorvosok által javasolt tisztítási időt,
az intelligens nyomásérzékelő piros fénnyel figyelmeztet, ha túl nagy nyomást alkalmazunk – így védve az íny egészségét.

Az iO2 emellett háromféle csendes tisztítási intenzitással rendelkezik, amelyek közül a legalacsonyabb, „szuperkímélő” mód az alapértelmezett – így azoknak is ideális, akiknek érzékeny az ínyük. Mindez egyetlen gombbal vezérelhető.

Hat év kutatás, 250 szabadalom – és a fogyasztó a középpontban

Az Oral-B iO™ fogkefék fejlesztése több mint hat évnyi kutatómunka eredménye, és 250 szabadalom fémjelzi az innováció jelentőségét. A technológia mögött álló csapat a németországi Kronbergben, a P&G Innovációs Központjában dolgozott, szoros együttműködésben fogorvosokkal és valódi fogyasztókkal.

A Procter & Gamble világszerte több mint 800 millió embert szolgál ki termékeivel, és évente közel 2 milliárd dollárt fektet kutatás-fejlesztésbe, hogy olyan megoldásokat alkosson, amelyek tényleg számítanak a mindennapokban. Az új Oral-B iO2 fogkefe ékes példája ennek az elkötelezettségnek.

Nem találgatnak – figyelnek és megfigyelnek

A P&G innovációs szemlélete nem a véletlenre épül. Minden új fejlesztést alapos viselkedéselemzés, fogyasztói kutatás és tesztelés előz meg. A vállalat szakemberei nemcsak kérdeznek, hanem megfigyelnek, interjúkat készítenek, a vásárlókkal tartanak a boltba és bepillantást nyernek az otthoni használatba is. Ennek köszönhető, hogy az Oral-B iO2 valóban a fogyasztói igényekre ad választ: egyszerű, intuitív, mégis csúcstechnológiás eszköz, amely az árképzésének köszönhetően szélesebb kör számára válik elérhetővé, mint valaha.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

8 hónapos volt a legidősebb kórházban ragadt csecsemő

Felgyorsította a kormány a kórházban hagyott babák örökbeadását, egy részük élete megoldódott.

De mi van azokkal a csecsemőkkel, akiknek nem tudtak családot találni? Az SOS Gyermekfalvak Az első anyák napja című kampányában elsőként számol be erről: az elmúlt fél évben 103 kórházban ragadt csecsemő került a látókörükbe. A legidősebb a megkeresés idején már betöltötte a 8. hónapot.

Drámai történetekkel indult az SOS Gyermekfalvak anyák napi kampánya. Az alapítvány örökbefogadó nők történetein keresztül mutatta be, mit tapasztaltak a hónapokra kórházban hagyott gyerekekkel és kórházi ellátásukkal kapcsolatosan a jogszabályi változások nyomán. A KSH legfrissebb adatai szerint tavaly a nyilvántartott örökbeadható gyerekek száma 2095 fő volt, közülük 1291 gyermeket adtak örökbe. Minden negyedik egy éves kor alatti.

A kórházban maradt gyerekeknek ugyanakkor nagyjából 80 %-a nem örökbe adható. Nem tudni, hányan vannak, hány hónapot töltenek kórházban, milyen az egészségügyi állapotuk, milyen körülmények közül jönnek az anyák. Az anyák napi kampány következő szakaszában az SOS most az ő sorsukat követte nyomon a hozzájuk érkezett kórházi megkeresések alapján.

Az alapítványhoz októbertől március végéig 103 olyan megkeresés érkezett, amikor 12 hónap alatti kisbabának kerestek nevelőszülői családot.

A babák az esetek 80 százalékában kórházban tartózkodtak, néhány esetben különleges gyermekotthonban és pár esetben voltak csak otthon vagy épp családbafogadó gyámnál. Egy esetben fordult elő, hogy a csecsemő édesanyjával börtönben tartózkodott. A legidősebb kórházban tartózkodó csecsemő a megkeresés idején már betöltötte a 8 hónapos kort.

A magyarországi adatokat tekintve minden 12. gyerek koraszülött, a kórházban hagyott babák esetében azonban – vélhetően a gondozatlan terhesség és az anya életkörülményei, életmódja miatt – magasabb az egészségügyi kockázat: minden ötödik baba előbb jön világra. A legkorábban született baba a 27. hétre érkezett, a legkisebb súlyú pedig 1730 gramm. 10 esetben jelölt meg a kórház/gyermekotthon egészségügyi problémát a babáknál, többek között megjelent a légzéstámogatási igény, hallássérülés, nyitott koponya, szifilisz, elvonási tünetek.

A dokumentumok alapján az anyák 7 %-a volt szerfüggő, 7 %-ának voltak pszichiátriai problémái. Az esetek negyedében a baba első gyermeke az anyának, negyedében második vagy harmadik, vagyis az anyák több mint fele négy- vagy többgyerekes szülő, előfordult 12 gyermekes is. A családi létszám növekedésével összefüggésben emelkedik az állami gondoskodásba kerülő gyerekek száma: a nem elsőszülött babák 87,5%-ánál már a testvérekről sem az édesanya gondoskodik, döntő többségben szakellátásban élnek.

A 103 megkeresésből az alapítvány 5 esetben tudott babát fogadni, a drasztikus nevelőszülő hiány miatt a többi gyermeket el kellett utasítania. Országosan több ezer nevelőszülő hiányzik ahhoz, hogy minden gyerek családban nőhessen fel.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!