Az antibiotikum-rezisztencia globális terjedésének köszönhetően az elmúlt években számos humán- és állatgyógyászati készítmény veszített hatékonyságából, így a fertőző betegségek leküzdése mind nagyobb kihívás elé állítja az orvostudományt.

Glifozát tartalmú növényvédőszer (GBH) által indukált imipenem rezisztencia (szerző: Kaszab E.)

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói az egyik legjelentősebb opportunista kórokozó baktériumfaj, a Pseudomonas aeruginosa esetében fedeztek fel kulcsfontosságú összefüggést a növényvédőszer-használat és az antibiotikum-rezisztencia kialakulása között. Az eredmények a nívós Scientific Reports szaklapban jelentek meg.

Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kapnak azok a kutatások, melyek a környezetbe juttatott szennyezőanyagok (például biocidek, növényvédőszerek) és az antibiotikum-rezisztencia kialakulása közötti kapcsolatokat vizsgálják.

A MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet kutatói ehhez kapcsolódóan főként a glifozát hatásaival foglalkoznak, amely napjainkban a legnagyobb mennyiségben felhasznált gyomirtószer-hatóanyag, mind globálisan (~700 ezer tonna/év), mind Magyarországon (~1800 tonna/év).

Korábban már kimutatták, hogy a glifozát és az azt tartalmazó készítmények összefüggésbe hozhatók magzatkárosító és a hormonrendszert károsító hatással, illetve befolyásolhatják az Escherichia coli és Salmonella enterica fajok antibiotikum-rezisztenciáját. A P. aeruginosa kórokozó esetében azonban mindezidáig senki nem vizsgálta a glifozát tartalmú növényvédőszerek és az antibiotikum-rezisztencia közötti esetleges összefüggést.

A MATE AKI Környezetbiztonsági Tanszék kutatói Dr. Kaszab Edit egyetemi docens és Dr. Háhn Judit tudományos főmunkatárs irányításával vágtak bele a téma feltárásába, melynek során részletesen megvizsgálták a glifozát és öt különböző glifozát-sókat tartalmazó, hazai piacon szabadon hozzáférhető gyomirtó szer antibiotikum-rezisztenciát kiváltó hatását a P. aeruginosa baktériumfaj környezeti és klinikai törzsei esetében.

A kutatócsoport ezzel elsőként szolgáltatott eredményeket arról, hogy a glifozát és készítményei csökkentik a P. aeruginosa faj érzékenységét a széles spektrumú imipenem antibiotikum hatóanyaggal szemben. Mivel az imipenem a humán gyógyászatban jelenleg az egyik leghatékonyabbnak tekintett antibiotikum, így a glifozát hatására kialakuló rezisztencia hosszútávon veszélyeztetheti a multirezisztens kórokozók elleni küzdelmet.

A téma aktualitásához hozzájárul, hogy idén decemberben lejár a glifozát alkalmazásának engedélye, az újraengedélyezéshez szükséges, 2022 nyarán várt állásfoglalást az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) csak 2023 júliusában fogja kiadni. Ugyan néhány napja elegendő tagállam másodjára is blokkolta a hatóanyag használatának egy évvel történő meghosszabbítását az újraértékelésig, az Európai Bizottság saját hatáskörében kívánja engedélyezni azt. A hatóanyag környezetegészségügyi hatásainak átfogóbb megismeréséhez a kutatócsoport fenti friss eredményei is hozzájárulhatnak.

A téma iránti óriási nemzetközi érdeklődést mutatja, hogy a Scientific Report-ban megjelent közleményt alig két hét alatt több mint 2700-an töltötték le, ezzel pedig jelenleg a legnagyobb figyelmet kapott közlemények körébe, azaz a top 5%-ba tartozik az azonos időszakban megjelent szakcikkekhez képest.