Az idegsejtek vizsgálatának új lehetőségét tárta fel a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és a University of California, Los Angeles kutatóinak együttműködésében létrejött, és nemrégiben a Nature Communications-ben publikált kutatás.
Az idegtudomány egyik alapvető felismerése az, hogy az idegsejtek szakértőkként segítik az érzékelést és a döntéshozatalt. Egyes sejtek érzékenyek a környezet különféle, akár egészen összetett jellemzőire, aktivitásukkal pedig jelezni tudják a feldolgozási lánc későbbi elemei számára azt, hogy éppen mivel szembesült az adott szervezet.
Későbbi kutatások azonban feltárták, hogy egy-egy sejt mégsem annyira specialista szakértő, mint korábban gondoltuk, hanem az idegsejtek valójában lelkesen „multi-taszkolnak”. Ez a „kevert szelektivitásként” ismert jelenség elsőre több szempontból is praktikusnak tűnhet. Egyrészt, egy-egy idegsejt feladata nem csak egy dologra korlátozódik, ahogyan jellemzők, tárgyak, elemi folyamatok sem csak egy kombinációban fordulnak elő a valóságban, másrészt ez a tény idegsejt- és helytakarékos, úgynevezett ritka kódolást eredményez, amivel a hasonlóságok is hatékonyabban párosíthatók. A kevert szelektivitás viszont kihívást jelenthet mind az idegsejt kimenetét olvasó feldolgozó rétegek, mind pedig egy, az idegsejtek jeleit dekódolni igyekvő, elemző eszköz számára, hiszen nem egyértelmű, hogy az idegsejt válaszának intenzitása mely környezeti jellemző jelenlétét tükrözi.
A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és a University of California, Los Angeles kutatóinak együttműködésében létrejött, és nemrégiben a Nature Communications-ben publikált kutatás azonban rámutat, hogy a kevert szelektivitás ellenére a különböző környezeti ingerek, sőt az állatok kognitív állapota is egyértelműen meghatározhatók. Az eredmény alapja egy gépi tanulásos eljárás, melynek segítségével a tudósok megállapították, hogy az idegsejtek által egyidejűleg kódolt látott és hallott ingerek, valamint akár egy feladat szabályosságait tükröző kontextus, egyértelműen beazoníthatók egy egyszerű geometriai struktúraként anélkül, hogy a kódok egymást megzavarnák. A megoldást úgy lehet elképzelni, mint egy kocka különböző lapjait, mely lapok egyenként látott, vagy hallott információkat tárolnak, illetve az aktuálisan érvényes szabályt kódolják. Ez a kocka tetszőleges irányban lebeghet a térben, így nem kizárólag egy oldalára, vagyis csak a látott, vagy a hallott információra látunk rá. Találhatunk azonban olyan irányt, melyből kizárólag csak az egyik vagy másik típusú információra látunk , anélkül, hogy a többi oldal megzavarná a látványt.
Az új kutatás irányt mutat abban, hogy megértsük, miképpen birkózik meg az idegrendszer olyan, az életben természetes szituációkkal, amikor többféle potenciális feladat között kell megtalálnunk a gyümölcsöző döntési stratégiákat. Ezek az ismeretek amellett, hogy segítenek megérteni az emberi és állati idegrendszer működését, hozzájárulhatnak a mesterséges intelligencia algoritmusok fejlődéséhez is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Az olimpiai bajnokok biológiai öregedése lassabb tempót diktál azoknál, akik nem élsportolók – derült ki abból a Springer Nature Link folyóiratban publikált tanulmányból, amin a HUN-REN SZTAKI öregedéskutatással foglalkozó kutatói is dolgoztak.
A „Slowed epigenetic aging in Olympic champions compared to non-champions” című tanulmányban a mesterséges intelligencia eljárásokon alapuló epigenetikai óráknak is fontos szerep jutott.
Az élsportolók életmódja rendkívül fegyelmezett, szigorú edzésprogramokkal, táplálkozási tervekkel és mentális felkészüléssel jellemezhető, és gyakran már fiatal korban elkezdődik. Korábban kimutatták, hogy a fizikailag aktív egyének lassabb epigenetikai öregedést mutatnak. A tanulmányban, melyet Prof. Radák Zsolt (TF) vezetett és amelyben Dr. Kerepesi Csaba (HUN-REN SZTAKI) és Fejes Iván (HUN-REN SZTAKI) végezte a bioinformatikai adatelemzést, azt vizsgálták, hogy az olimpiai bajnokok extrém intenzitású fizikai aktivitása vajon még mindig jótékony hatással van-e az epigenetikai öregedésre
A hipotézis tesztelésére 59 magyar olimpiai bajnok és 332 kontrollszemély (azaz nem olimpiai bajnok) epigenetikai öregedését vizsgálták. Megfigyelték, hogy az olimpiai bajnokok lassabb epigenetikai öregedést mutatnak a mesterséges intelligencia-alapú öregedés óra modellek szerint. Továbbá, azok a férfi olimpiai bajnokok, akik az elmúlt 10 évben bármilyen érmet nyertek, lassabb epigenetikai öregedést mutattak, mint a többi férfi bajnok. A női bajnokoknál ezzel ellentétes tendencia volt megfigyelhető.
Azt is találták, hogy a birkózóknál nagyobb volt az öregedés gyorsulása a tornászokhoz, vívókhoz és vízilabdázókhoz képest. Azonosították továbbá azt a 20 gént, amelyek a legjelentősebb különbséget mutatták a promóter-metilációban az olimpiai bajnokok és a nem bajnokok között. Ezek között találhatóak olyan gének, amelyek összefüggésbe hozhatók a szinaptikus egészséggel, az erőkifejtéssel és rákos megbetegedésekkel.
Összefoglalva, az adatok arra utalnak, hogy a serdülőkortól a felnőttkorig tartó szigorú és hosszú távú testmozgás jótékony hatással van az epigenetikai öregedésre. A tanulmány ide kattintva olvasható.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Idén a nem betartott fogadalmak helyett inkább életvezetési tanácsadó segítségével indítsd az évet!
Sokan kezdik nagy elhatározásokkal az új esztendőt. Egészséges életmódra váltás, több mozgás, táplálkozás megváltoztatása – ezek általában sok ember fogalma között szerepelnek.
Vannak, akik ennél nagyobb változásokat céloznak meg, karrierváltás vagy párkapcsolati problémák megoldása, de az sem ritka, hogy saját lelki egészségük ápolását kezdenénk el ilyenkor. Azonban tény, hogy a szilveszteri fogadalmak nagyrészéért már a második héten nem teszünk semmit, a kezdeti nagy lendület után, a hónap végére pedig már azt is elfelejtjük, hogy volt fogadalmunk.
„Az igazság az, hogy bár januárban egyrészt nagy a társadalmi nyomás a változásra, valójában a természetben ilyenkor még a tél uralkodik. Lassúság, befelé fordulás jellemzi, ilyenkor szervezetünk még pihenésre vágyik. Az igazi megújulás majd csak tavasszal fog megérkezni, addig feleleges testünket durva diétákkal és megterhelő edzésekkel terhelni. Az egészséges ételek fogyasztása, a mozgás (séta, jóga), azonban ekkor is fontos, akár csak az év minden időszakában. Ha életünk teljes megváltoztatását tűztük ki célul szilveszter éjszaka, akkor arra is igaz lesz, hogy ne a következő két hónapban próbáljuk meg megváltani a világot. Kezdjük lassan, legyünk magunkkal türelmesek, haladjunk lépésről lépésre. Ez sokszor nem egyszerű, hiszen, ha egyszerre több életterületen is változást szeretnénk elérni, akkor már a cél meghatározása is nehéz lehet, a rossz cél kudarcélményhez vezet és végső soron feladjuk, mielőtt elkezdtük volna.”
– mondta Dr. Hámori Lilla életvezetési tanácsadó
„Az életvezetési tanácsadás, vagy life coaching pontosan ebben tud nekünk segíteni. Szakember segítségével kideríthetjük melyik életterületen érdemes először dolgoznunk, meghatározhatunk egy okos (SMART) célt, amit aztán erőforrásaink felismerésével és használatával könnyen el is érünk. A folyamat során megtanuljuk ennek a technikáját, magabiztosabbak leszünk, így később, egyedül is sikerrel érhetjük el a kívánt eredményt.”
– folytatta a gondolatot Dr. Hámori Lilla
Napjainkban egyre több életvezetési tanácsadó dolgozik holisztikus szemlélettel
Ez röviden azt jelenti, hogy az embert testi, lelki, szellemi egységként kezeli, társadalmi, kulturális környezetét, kapcsolatait, nézeteit, hitrendszerét is figyelembe veszi, ez pedig egy sokkal hatékonyabb, személyre szabottabb folyamatot eredményez.
Megfigyelhető az is, hogy az elmúlt években sokan választják a life coach szakmát olyan szakemberek közül, akik teljesen más területről érkeznek. Karrierváltóként, korábbi szakmai tapasztalataikat is képesek beépíteni munkájukba, így magas színvonalon, komplex, egyedi tudással várják az ügyfeleiket.
Dr. Hámori Lilla biológusként végzett, molekuláris orvostudományokból szerzett doktori fokozatot, majd kutatóként dolgozott éveken keresztül, mielőtt életvezetési tanácsadó lett. Jelenleg természetgyógyásznak tanul, hogy az alternatív, komplementer medicinát is megismerje és alkalmazni tudja a későbbiekben. Jelenleg holisztikus szemléletű életvezetési tanácsadóként dolgozik, célja, hogy a testi, lelki egészség fenntartásában, visszaszerzésében támogassa az embereket, elsősorban a nőket.
A nagy információs zajban időnként hajlamosak vagyunk elveszni, és túlpörgetni magunkat. Éppen ezért fontos, hogy képesek legyünk néha egy kicsit megállni és elcsendesedni, hogy visszataláljunk önmagunkhoz.
Ebben a cikkünkben arról írunk kicsit bővebben, hogy mi a különbség két népszerű technika, a Transzcendentális Meditáció (TM) és a mindfulness között, hogy segítséget nyújtsunk azoknak, akik a számukra megfelelő meditációs technikát keresik. A MEDITALAS.HU weboldalon sok hasznos információt találhatunk a TM meditációról, így érdemes ellátogatni a felületre.
Különböző alapok, eltérő célok
A mindfulness buddhista eredetű, és önmagunk megfigyelésére alapoz. Arra ösztönöz, hogy a jelen pillanatot figyeljük meg anélkül, hogy bármit is megítélnénk vagy véleményeznénk. A módszer lényege, hogy elfogadóan és tudatosan legyünk jelen, megfigyelve érzéseinket és gondolatainkat anélkül, hogy irányítanánk azokat. Ez egyfajta tudatos koncentrációt igényel.
A TM meditáció ezzel szemben egy teljes belső csendhez, kikapcsoláshoz vezet, amikor a meditáló megpihen a létezés nyugalmában. Ez a meditáció megtanít transzcendálni, vagyis túllépni az elmét, és elérni azt az állapotot, amikor nincsenek gondolataink, csak egy mély csendet és pihenést tapasztalunk. Ez a módszer az indiai védikus tradícióból származik, és egyedi abban, hogy könnyű megtanulni, és nem igényel koncentrációt vagy tudatos erőfeszítést.
A klinikai szakpszichológus tapasztalatai
Donna Rockwell klinikai szakpszichológus 20 évig gyakorolta és oktatta is a mindfulness technikát. Ahogy egy könyvben leírja (Bob Roth: A belső csend ereje), szerinte a mindfulness gyakorlása olyan, mint egy „kiképzőtábor”: intenzív figyelmet követel, és az elme tréningjére épül. Kiemeli, hogy egy mindfulness elvonulás például megerőltető abban az értelemben, hogy folyamatos figyelmet követel, és naponta sokszori 40 perces ülésekből áll.
A TM lényegesen eltérő élményt ad ehhez képest. Rockwell egy „meleg gyógyfürdőhöz” hasonlítja, amely azonnali belső nyugalmat képes nyújtani. Ilyenkor egy egyszerű, személyre szabott mantrát ismétel a gyakorló, amely segíti az elmét az elcsendesedésben. A 20 perces meditáció, amely széken ülve, kényelmes testtartásban történik, nem követel erőfeszítést vagy koncentrációt. Az elme természetesen, erőlködés nélkül ér el egy csendes, pihenő állapotot, ahol energiával töltődik fel.
Kezdők számára is gyorsan hoz változást
A TM meditáció egyik legnagyobb előnye tehát az egyszerűsége. Sok más technikával ellentétben itt nincs szükség hosszas gyakorlásra vagy előképzettségre ahhoz, hogy megtapasztaljuk a pozitív eredményeket. Egy kezdő számára is azonnal nyújthat belső békét és energiát, ugyanakkor a tapasztalatok szerint azoknak is sokat ad, akik régóta járják az önismereti utat. A MEDITALAS.HU honlapon számos TM-gyakorló nevét és foglalkozását felvállalva nyíltan osztja meg személyes tapasztalatait a TM-gyakorlásról, ezeket érdemes átolvasni.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!