Egészség
A cukorbetegek 90 százaléka közös terhet cipel: az elhízás a 2-es típusú diabétesz legjelentősebb rizikófaktora
Hazánkban mintegy 1,2 millió cukorbeteg él, és még megbecsülni is nehéz, milyen gyakoriságú a 2-es típusú diabéteszt megelőző klinikai állapotok, mint például az inzulinrezisztencia, előfordulása.
Sokan azonban még mindig nincsenek tisztában a népbetegség pusztító következményeivel: miközben drasztikusan megnő a szív- és érrendszeri szövődmények kockázata, évente nagyjából félmillióan halnak meg diabétesz kapcsán kialakuló vesebetegségben a világon, és az akár vaksághoz vezető látáskárosodás is megjelenhet a betegség előrehaladtával. Míg az 1-es típusú cukorbetegség autoimmun eredetű, a 2-es típusú diabétesz kialakulásának legjelentősebb rizikófaktora a krónikus elhízás és túlsúly – utóbbiak hatékony kezelése nem csupán a megelőzésben, hanem később, a terápia során is kulcsfontosságú. Ez merőben új megközelítést igényel a kezelő szakemberek részéről, miközben a kérdés továbbra is adott: hogyan fogyhatunk tartósan és egészségesen?
A 2-es típusú cukorbetegség egyre jelentősebb egészségügyi kihívást jelent világszerte: miközben a diagnosztizált esetek száma megközelíti a nagyságrendileg 540 milliót globálisan, a becslések szerint a diabéteszben szenvedők közel felét még nem is diagnosztizálták – hívták fel a figyelmet a meghívott egészségügyi szakemberek a Lilly Hungária Kft. által szervezett kerekasztal-beszélgetésen. A problémát azonban nem lehet elszigetelten kezelni, hiszen valójában spirálszerű egészségromlásról beszélhetünk. Az egyes tünetek és szövődmények szoros összefüggést mutatnak egymással, és visszavezethetők napjaink mentálisan és fizikálisan is túlhajszolt, túlzott energiabevitellel kísért életmódjára.
„A számok alapján nem túlzás azt állítani, hogy szinte minden magyar családban jelen van valamilyen formában a cukorbetegség, amely az érintettek és környezetük mindennapjait drasztikusan befolyásolja, a betegek várható élettartamát pedig jelentősen csökkenti. Fontos hangsúlyozni, hogy a diabétesz krónikus betegség, melynek kezelése élethosszig tart, ugyanakkor a gyakran hosszadalmas terápiabeállítás- vagy váltás helyett egyre inkább a korai, erőteljes vércukorkontroll kerül előtérbe a modern protokollokban. A hosszútávon célértéken tartott vércukorkontroll jótékony hatással bír a későbbi szövődmények megjelenésére, így a diabétesszel élő betegek körében vezető haláloknak számító szív-érrendszeri események kockázatát is közel 20%-kal csökkentheti. Habár az elérhető adatok szerint Magyarországon a 2- típusú diabéteszes betegek nagy része nem éri el a kitűzött kezelési célértékeket, a célértéket elérő betegek arányában azért javuló tendencia figyelhető meg, ami optimizmusra ad okot”
– mondta el az eseményen Prof. Dr. Lengyel Csaba belgyógyász-diabetológus-kardiológus, a Magyar Diabetes Társaság elnöke, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára.
A kilók fogságában: a testsúlykontrollnak is a terápiás eszközök között a helye
Abban, hogy minél korábban, a valódi kiváltó tényezők kezelésével mérsékelhessük a 2-es típusú diabétesz terjedését hazánkban, kulcsszerep jut az elsődleges rizikótényezőként elismert túlsúly és elhízás (obezitás) modern szemléletű terápiájának – hangsúlyozták a beszélgetésen résztvevő szakemberek. Ez nem kis feladat, tekintettel arra, hogy jelenleg a magyar lakosság mintegy harmada elhízással él, miközben az előrejelzések szerint 2035-re a világ népességének körében minden 4. embert érinti majd az obezitás. Elengedhetetlen tehát, hogy az elhízást valóban krónikus betegségként kezeljük, amely folyamatos követést és személyre szabott gondozást igényel, csakúgy, mint a cukorbetegség vagy a magasvérnyomás kezelése. És éppen ekkor merül fel a kérdés: mégis hogyan érdemes belefogni a hatékony testsúlycsökkentésbe?
„Az elhízás- és cukorbetegséggel élő páciensek gyakran tapasztalják, hogy a kezelési javaslatok a testsúlycsökkentésre helyezik a hangsúlyt az anyagcsere-értékek javítása érdekében, de mit is jelent ez konkrétan a gyakorlatban? A Magyar Diabetes Társaság szakmai irányelve szerint a súlytöbblettel rendelkező, 2-es típusú diabéteszben szenvedő betegek számára elsődleges terápiás cél az 5-15%-os súlycsökkenés elérése és hosszú távú fenntartása. Fontos tehát, hogy az orvosok integrált és személyre szabott szemlélettel közelítsenek az anyagcsere-betegségekhez és így nyújtsanak hatékony támogatást a hosszú távú testsúlykontroll eléréseben”
– hangsúlyozta Dr. Békássy Szabolcs háziorvos, a Háziorvosok Online Szervezetének alapító-vezetője.
Együttműködés és elfogadás – a probléma közös, és a megoldás is
A partnerségre épülő orvos-beteg kapcsolat és együttműködés tehát elengedhetetlen feltétele az obezitás és a vele szorosan összefüggő 2-es típusú diabétesz hatékony kezelésének. Mindkét betegség ellátásának alappillére az életmód-terápia, vagyis a fizikailag aktív mindennapok és a személyre szabott étrend. Elhízás esetében a gyógyszeres kezelés vagy a műtéti beavatkozás lehetőségét is érdemes lehet megfontolni, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a krónikus betegségek gyógyszeres terápiája csak hosszabb távon vezethet tartós javuláshoz. Ez pedig akkor lehetséges, ha a páciens nem hagyja abba idő előtt a gyógyszeres kezelést, és betartja az orvosi utasításokat. Az elhízás hátterében komplex folyamatok állnak, melyek miatt a szervezetünk ellenállhat a testsúlyvesztésnek, kevesebb kalóriát égethet el, amikor fogyni próbálunk vagy éppen fokozódhat az éhségérzetünk. Sok esetben tehát „az egyél kevesebbet” vagy a „mozogj többet” típusú tanácsok nem segítenek, sőt, a mentális teher és az ítélkezés kifejezetten hátráltathatja a betegeket az egészséges testsúly elérésében.
Ennek jegyében a kerekasztal-beszélgetést rendhagyó helyszínen, a MoM Sportközpontban rendezték, hogy felhívják a figyelmet: az elhízás társadalmi problémáját csak empátiával lehet sikeresen kezelni. A közvélemény szemében a túlsúly gyakran egyfajta morális gyengeség, amely az érintettek életének minden területére rányomja a bélyegét, legyen szó a családi és baráti kapcsolatokról, a munkahelyükről, az orvosi rendelőről vagy éppen az edzőteremről. Ez utóbbi sokszor válik a megbélyegzés színterévé: miközben az elhízással élőket gyakran azzal vádolják, hogy nem tesznek eleget magukért, még akkor is bírálják őket, amikor épp a túlsúly leadásán dolgoznak. Ez a fajta megbélyegzés nemcsak igazságtalan, hanem káros is. A beszélgetés résztvevői hangsúlyozták, ideje lenne lebontani a pszichológiai és társadalmi falakat, és stigmatizálás helyett támogatni azokat, akik úgy döntöttek, megteszik az első lépéseket egy egészségesebb élet felé.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!