Ma már szinte lehetetlen úgy végigmenni egy üzlet sorain, hogy ne találkozzunk „fehérjedús”, „rostban gazdag” vagy „támogatja az emésztést” feliratú, hívogató termékekkel. Fehérjével dúsított pudingok, proteinszeletek, rostos kekszek és bélflórát támogató italok sorakoznak a polcokon, miközben a közösségi médiában is egyre többet hallunk arról, mit kellene ennünk ahhoz, hogy energikusabbak, fittebbek és egészségesebbek legyünk.

A rost és a fehérje valóban alapvető részei a tudatos táplálkozásnak, de nem a trendek miatt; elengedhetetlen, hogy a testünk egyéni igényeit figyelembe véve építsük be őket az étkezésünkbe. A WHO ajánlásai is megerősítik, az egészséges étrend nem egyetlen kiemelt tápanyagon múlik: a megfelelő mennyiség, az egyensúly, a mértékletesség és a változatosság együtt határozzák meg, mennyire támogatja az étrendünk az egészségünket.¹

A cikk tartalmából:

• Az átlagos felnőtt fehérjeigénye 0.83 g/testsúlykilogram/nap, ez az érték az európai társadalomban divatos címkék nélkül is bevihető.
• Napi 400 gramm zöldség elfogyasztása nagyban hozzájárulhat az egészségünk megtartásához.
• Ha egészségesebben szeretnénk étkezni, tartsuk szem előtt a fokozatosságot! A hirtelen jött változás sokszor többet árt, mint használ.

A fehérjedús az új cukormentes

Az elmúlt években a fehérje népszerűsége látványosan nőni kezdett. Míg korábban erről a tápanyagról automatikusan a sportolókra asszociáltunk, ma már azok számára is prioritássá vált akik fogyni szeretnének, tudatosabban étkeznének, vagy egyszerűen csak érzékenyek a trendekre. Ipsits Anita, a Szafi tulajdonos ügyvezetője szerint ez önmagában nem probléma, hiszen a fehérje valóban nélkülözhetetlen tápanyag: részt vesz az izmok, a szervek, a hormonok, az enzimek és az immunrendszer működésében is. A gond sokkal inkább abban rejlik, hogy a fehérje egyfajta fogyasztói varázsszóvá vált. Fontos kiemelni azonban, hogy nem kizárólag a magasabb fehérjefogyasztás dönti el, hogy valaki egészségesen étkezik-e, hanem az, hogy az étrend egészében mennyire kiegyensúlyozott, milyen forrásokból visszük be a tápanyagokat, és közben megjelennek-e a rostok, a jó minőségű szénhidrátok és az egészséges zsiradékok is. Érdekesség, hogy az EFSA adatai szerint már tíz évvel ezelőtt, azaz a jelenlegi táplálkozási divatok megjelenése előtt is megfelelő mennyiségű volt az európai lakosság fehérjebevitele, amely egy átlagos felnőttnél 0.83 g/testsúlykilogram/nap.²

Valóban a rost az egészség forrása?

A rostok tudatos fogyasztása sokaknak a mai napig csak akkor jut eszükbe, amikor puffadást, lassú emésztést vagy rendszertelen bélműködést tapasztalnak. A rost azonban sokkal több, mint egy emésztést támogató eszköz, hiszen a bélrendszerben élő hasznos baktériumok is ebből táplálkoznak, emellett segítheti a jóllakottságérzetet és támogathatja a kiegyensúlyozottabb vércukorválaszt is. 10 éves kor felett legalább 25 gramm természetes élelmi rostra és 400 gramm zöldségre, valamint gyümölcsre van szükségünk, a WHO ajánlása pedig egyértelművé teszi a valódi tápanyagok fontosságát.¹ Ha több rostot szeretnénk bevinni, nincs szükség csodadiétákra: együnk minél többféle zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyest, olajos magvakat, teljes értékű gabonát! Mielőtt olyan termékeket vásárolunk, amik azt ígérik, hogy varázsütésre egészségesebbé teszik az emésztésünket, nézzük meg, hogy kerül-e elég színes zöldség és gyümölcs a tányérunkra! Ha pedig úgy ítéljük meg, hogy nem, mindenképpen fokozatosan változtassunk az életmódunkon: a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége hangsúlyozza, hogy rostszegény életmód után egy éles váltás még egészséges embereknél is panaszokat okozhat.³

„A fehérje és a rost fontos tápanyagok, de önmagukban nem tesznek kiegyensúlyozottá egy étrendet. A vásárló ma rengeteg ígérettel találkozik a boltok polcain, ezért különösen fontos, hogy ne csak a címkéket nézze, hanem azt is, hogyan illeszkedik az adott termék a mindennapi étkezéseibe. A tudatosabb táplálkozás nálam nem szigorú szabályokkal kezdődik, hanem apró, tartható döntésekkel: több zöldség, változatos fehérjeforrások, megfelelő rostbevitel, és olyan alternatívák, amelyeket valóban be tudunk építeni a hétköznapokba. A Szafinál mi is ebben gondolkodunk: nem trendeket szeretnénk kiszolgálni, hanem valódi élethelyzetekre adni használható megoldásokat.”

– emelte ki Ipsits Anita, a Szafi tulajdonos ügyvezetője.

Értsük meg a testünket!

A mai táplálkozási trendek egyik veszélye, hogy könnyen felesleges megfelelési kényszert teremtenek. Az egyik héten a fehérje kerül fókuszba, a következőn a rost, aztán a vércukorszint, a bélflóra vagy éppen valamelyik ételcsoport, allergén indokolatlan elhagyása. Az egészségesebb étkezés valójában szinte soha nem gyökeres változással kezdődik, hanem azzal, hogy a reggeli mellé kerül gyümölcs vagy mag, az ebédben van zöldség, a vacsora nem csak gyors szénhidrátból áll, és a fehérjeforrások változatosan jelennek meg. Nincs egyetlen mindenkire érvényes tökéletes recept, hiszen az életkor, az aktivitás, az egészségi állapot és az életmód is befolyásolja, kinek mire van szüksége. Az egészséges táplálkozás kulcsa nem az, hogy minden trendet és szakértői tanácsot kövessünk, hanem hogy a rostot, a fehérjét és a többi tápanyagot a mindennapi élet részeként kezeljük.

Források:

1: https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/healthy-diet

2: https://www.efsa.europa.eu/en/press/news/120209

3: https://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2021/11/mdosz-taplalkozasi-akademia-hirlevel-2021-11-elelmirostok.pdf

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!