Egyéb kategória

Idén a lányoké az első lépés a világ sakktábláján

New York szívébe is eljutott Polgár Judit idei Világsakkfesztiválja.

Mindenkit vár idén is a Polgár Judit által szervezett eddigi legnemzetközibb Világsakkfesztivál október 8.-án Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában – ahol a lányok uralják majd a sakktáblát. Ezen a héten ráadásul Polgár Judit egyik híres partijából vett sakkfeladvánnyal találkozhatnak a New York-i járókelők a Time Square egyik óriásképernyőjén.

2022-t a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) a nők évének nyilvánította, így nem is volt kérdés, hogy az idei fesztivál fő témája a nők a sakkban, nők a tudományban lesz.

“Egész életemet végigkíséri az a kérdés, hogy nőként hogyan lehet érvényesülni egy férfiak által dominált világban. Kutatásokkal igazolt tény, hogy sokkal kevesebb nő tevékenykedik tudományos területen, engem pedig évek óta foglalkoztat, hogy mit tudunk tenni szülőként annak érdekében, hogy ne korlátozzuk a lányokat a szabad gondolkodásban, a tehetségük kibontakoztatásában, ha szeretnének komolyabban sakkozni vagy tudományos pályára lépni. Gyakorlati megoldásokat és inspiráló női történeteket hozunk az anyukáknak és az apukáknak az idei fesztiválra”

– mondta Polgár Judit, a sakktörténet legjobb női játékosa, a fesztivál alapítója.

„Vajon jobb hely lenne a világ, ha több nő dolgozna a természettudományokban? Vajon mennyire hatásos, ha a lányok külön tanulnak a fiúktól, ami sok angol és kínai iskolában bevett gyakorlat?”

– teszi fel októberben a kérdéseket Barabási Albert-László fizikus, hálózatkutató és Rita Atkins matematikus, nemzetközi sakkmester. A válaszokat pedig otthonról nézve online és a helyszínen is megtudhatjuk.

Bár szellemi képességek terén nem különböznek a nők a férfiaktól, a sakkban ma is van női kategória, és kevés nő indul a férfiakkal közös nyílt szekcióban. Ezt a témát járja körbe David Smerdon ausztrál egyetemi professzor, sakknagymester, azt boncolgatva, hogyan lehet a nők arányát és eredményességét növelni a játékban.

Igaz, hogy a szülők jelentős szerepet játszhatnak abban, hogy segítenek gyermekeik pályaválasztásában, de a cégeknek és a döntéshozóknak is nagy szerepük van abban, hogy a megfelelő kezdeményezésekkel ösztönözzék a tudományos pályákra készülő fiatalokat. Ennek elősegítésére összefogott a NATE (Nők a Tudományban Egyesület) és a fesztivál főtámogatója, a Morgan Stanley, létrehozta a SMARTIZ programot, amely a lányok természettudományos, informatikai és műszaki területeken való elhelyezkedését támogatja egy középiskolás lányoknak szóló, egész tanéven átívelő matematikai és programozó foglalkozássorozat révén.

A fesztiválon Balázsy Panna műsorvezető beszélget a programban résztvevő lányokkal és szüleikkel, valamint Dr. Balázsi Katalinnal, az egyesület vezetőjével, többek közt arról, hogy milyen lehetőségei vannak egy lánynak, ha például űrkutató, fizikus vagy mérnök szeretne lenni.

„Büszkék vagyunk rá, hogy negyedik éve támogathatjuk a Világsakkfesztivált. Különösen közel áll szívükhöz az idei tematika, hiszen a Morgan Stanley is számos kezdeményezéssel dolgozik azon, hogy nőjön a STEM területeket választó nők aránya – ilyen többek között a Smartiz matematikai és programozó foglalkozássorozat középiskolás lányok részére vagy az Európai Lányok Matematikai Olimpiáján induló magyar csapat támogatása – mondta el Fogarasi Norbert, a Morgan Stanley budapesti irodájának vezetője. – A sakk szerves része az életünknek, számos amatőr játékos és aktív versenyző van munkatársaink között. A pénzintézet egyik vezető technológiai és elemző központjaként fontosak a munkánkban a sakk révén fejleszthető készségek. Amióta együtt dolgozunk Polgár Judittal, kilőtt belső sakkbajnokságunk népszerűsége is: idén már 31 irodából 640 játékos méreti meg magát a tornán, amelynek döntőjét a Fesztivál előestéjén rendezzük. Az idei fesztivál alkalmából a Morgan Stanley egy izgalmas sakkfeladványt vetít ki globális főhadiszállása előtt a New York-i Times Square-en található multimédiás óriáskivetítőjén.”

Exkluzív miniolimpiával is készülnek az idei világsakkfesztiválra

2024-ben Budapest ad otthont a sakkolimpiának, ezt az eseményt idézi meg négy kétfős csapat “hand and brain” meccse. A játék lényege, hogy a párok egyik tagja kiválasztja a bábut, de a másik lép vele. A játékosok között találjuk Polgár Zsófiát és szintén sakkmester férjét, Gaál Zsóka sakkolimpikont és edzőjét, valamint Anish Girit, a világranglista 7. helyezettjét.

A gyermekek jövője a mi kezünkben van

Georgiában 2022 szeptemberétől a sakk kötelező tantárgy az általános iskola első osztályát kezdő tanulók számára. Nem véletlen, hogy a Világsakkfesztivál idei “Sakk az oktatásban” nemzetközi konferenciájának fővédnöke Georgia oktatási és tudományos minisztere, Dr. Mikhail Chkhenkeli, aki mellett több nemzetközi szaktekintély érkezik a világ minden tájáról Budapestre, hogy bemutassák: nem az a kérdés, hogy a sakknak kulcsszerepe van a jövő generációinak oktatásában, hanem az, hogy melyik programot vezessék be az egyes országok intézményeiben.

Az egyenlő hozzáállással és bátorítással a Polgár család bebizonyította, hogy a férfiak uralta területeken is lehetséges a lányokat úgy nevelni, hogy megállják a helyüket az élet sakktábláján, és sikeresek legyenek. Sorsdöntő, kiben mennyire hisznek, és kinek milyen hátteret biztosítanak a kibontakozásra.

A szervezők az online előadások és beszélgetések mellett interaktív gyermek- és családi programokkal várják a helyszínre látogatókat.

A 2022-es Világsakkfesztivál részletes programterve IDE kattintva elérhető.

Következő hírünk

A UniFi alternatívája! Mindenkinek jár a leggyorsabb WiFi

Előző hírünk

Északkeleten is komoly gazdasági gondok vannak: összeültek a vállalkozók

Tovább

Hirdetés

Egyéb kategória

Gerillaakcióval lepte meg hétfő reggelre a fővárost az SOS Gyermekfalvak

Mit keres egy baba hordozókendőben a Nagymező utcai Radnóti-szoborra, Hofi-szoborra, a Széll Kálmán-szoborra vagy a Madách téren álló Táncosnőre kötve?

Hogy kerül egy rácsos babaágy a Blaha Lujza térre? Az SOS Gyermekfalvak utcai gerillaakciójával a kórházban hagyott több száz csecsemő ügyére hívta fel a figyelmet.

Közel 300 kisbaba tölti élete első hónapjait kórházban, mert szülei elhagyták, vagy nem tudják hazavinni.
Az SOS Gyermekfalvak október 7-én, az állami gondoskodásban élő gyerekek napján az elhagyott csecsemőkre és a drasztikus nevelőszülő hiányra hívta fel a figyelmet kreatív utcai gerillaakciók keretében.

A főváros számos közterét lepték el a hordozókendős szobrok, a Blaha Lujza téren és a Nyugati téren pedig felállított rácsos ágyak fogadták a járókelőket. A kampányhoz csatlakozott többek között a budapesti Radnóti Miklós Színház és számos ismert ember is, mint Dallos Bogi, Puskás Peti, Tapasztó Orsi, Ábel Anita, Ördög Nóra, Kiss Ramóna, Szabó Győző, Szabó Erika, Sena, Nádai Anikó.

Közel 24 000 gyerek él gyermekvédelmi gondoskodásban, 30%-uk gyermekotthonban, 300 baba pedig kórházakban, mert nincs elég nevelőszülő. Az alapítvány azért küzd, hogy minden szülők nélkül élő gyerek családba kerülhessen és megoldódjon a kórházban ragadt kisbabák helyzete.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egyéb kategória

Országos kutatásból netezési körkép: a magyarok többségének élete elképzelhetetlen net nélkül

Az internet ugyanúgy kell, de másképpen használják a generációk.

Rengeteget internetezünk, leginkább okostelefonon, és minden második fiatal napi 2-3 órát tölt el chateléssel – derül ki a Yettel országos, reprezentatív kutatásából. Bár minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban használja mobilon az internetet, de még az X generáció 85 százaléka is naponta többször felmegy a netre. A legnépszerűbb közösségi platform továbbra is a Facebook, de a Z generációsok körében a TikTok és az Instagram is hódít.

Az idén nyáron bemutatott Yepp, a fiatalabb közönségnek tervezett mobilszolgáltatás fogadtatásából kiderült, hogy a 18-35 éves korosztály mellett a 36-55 éves korcsoportban is megvan az igény a digitálisan igénybevehető szolgáltatásokra, az egyszerű, ‘bárhol-bármikor’ ügyintézésre. Mivel a mobilnet-használók adatigénye folyamatosan növekszik és a Yepp korlátlan belföldi mobilnet-hozzáférést kínál, így a Yettel országos reprezentatív kutatásában arra kereste a választ, hogy – bár az internethez való hozzáférés módja azonos az egyes generációkban – a különböző korcsoportok mire és hogyan használják a netet. Az eredmények alapján ez már jelentős különbségeket mutat a korosztályok között.

Kevesen használjak keveset a netet (sokak sokat)

100 fő Z generációs válaszadó közül mindössze 1, az Y generációsok közül 4, és még az X generáció tagjai közül is csak 12 olyan felhasználó van, aki legfeljebb naponta csak egyszer használja netezésre az okostelefonját. A 16-25 évesek közel fele (49%), de még a 46-55 évesek egyharmada és az 56 év fölöttiek egynegyede is mobilon netezik „amikor csak lehetséges” – azaz szinte egész nap. Az okostelefon ezzel minden más eszközt megelőz – a következő legnépszerűbb a laptop és a notebook, amelyet a megkérdezettek közel fele (48%) használ naponta legalább egyszer internetezésre.

A közösségi médiában a legtöbb időt az Y generáció tölti, közülük is leginkább a 26-35 évesek. A közösségi oldalakon a legkedveltebb tevékenység a posztok, bejegyzések olvasása – minden második válaszadó naponta legalább 1-2 órát tölt ezzel. Ezt a videónézés követi, majd jóval rövidebb időtartamban a saját poszt, bejegyzés vagy hozzászólás írására fordítanak időt. A videó egyértelműen a legfiatalabbak, a Z generáció tagjainak a szórakozása: kétharmaduk (66%) naponta legalább 1-2 órát, 20 százalékuk pedig több mint három órát fordít erre naponta.

Még mindig a Facebook és az Instagram vezet

A fiatalok közösségi platformja egyértelműen a TikTok és az Instagram – előbbit a Z generáció fele, utóbbit pedig 55 százaléka naponta többször is használja. A Facebook a 26 éven aluliak körében némileg kevésbé népszerű, de így is döntő részük (81%) naponta belép a felületre. A YouTube inkább a Z és az Y generációk platformja, az X (korábbi nevén Twitter) pedig a kevésbé elterjedt oldalak közé tartozik itthon. Az egyéb közösségi oldalakat már kevésbé használjuk, de a Reddit, a BeReal és főleg a Snapchat a legfiatalabbak között azért népszerű (utóbbin a Z generáció tagjainak 37 százaléka legalább napi szinten küld üzenetet). Bár a Teams sokaknak munkaeszköz, mégis inkább az Y és Z generáció használja, nem pedig az idősebb X generáció.

Így üzenünk a neten

Az üzenetküldő és chatszolgáltatások esetén is megfigyelhetők a korosztály szerinti különbségek: minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban messengerezik – de még az 56 év fölöttiek 56 százaléka is naponta többször használja az alkalmazást. A Viber és a Whatsapp esetén hasonló a helyzet: bár az Y és az X generáció is sűrűn lép fel ezekre a platformokra, de utóbbiak körében magasabb a szolgáltatást egyáltalán nem használók aránya. A Gmaillel, az Outlookkal és az irodai levelezőprogramokkal inkább az Y és az X generáció küld e-maileket.

Leginkább az Y generáció, különösen a 26-35 évesek töltenek időt munka- és magáncélú e-mailek írásával (sorrendben 51, illetve 46 százalék legalább napi félórát foglalkozik ezzel). Munka miatt szintén az Y generáció chatel a legtöbbet (47 százalékuk naponta legalább félórát), magáncélból viszont már a Z generáció tagjai (minden második fiatal naponta legalább 2-3 órát). A chatelésről is elmondható, hogy a kor előrehaladtával egyre rövidül az ezzel töltött idő.

Látható tehát, hogy generációnként eltérő mértékben, de rengeteg időt töltünk a digitális térben. A az ország első digitális előfizetése, a Yepp éppen azoknak a felhasználóknak jelent jó megoldást, akiknek elsősorban adatra van szükségük, és ügyeiket online szeretik intézni. A tarifa korlátlan belföldi adatkeretet és 50 GB EU/1-es díjzóna roamingot biztosíté, hűségszerződés nélkül vehető igénybe, és digitálisan, teljes egészében a Yettel alkalmazáson keresztül rendelhető meg. Így ugyanazt a felhasználói élményt hozza, mint amit sok közkedvelt szolgáltatás a streamingtől az ételrendelésen át az autómegosztásig. Ezzel is biztosítja a digitálisan érettebb felhasználóknak az elvárt, kötöttségek nélküli szabadságot.

Az egyes generációk kutatásban használt életkori meghatározása: Z: 16-24 évesek, Y: 25-44 évesek, X: 45-65 évesek.

A kutatás 1006 fő online megkérdezésével zajlott 2024. március 14-25. között. A minta reprezentatív a 16-65 éves magyar lakosságra életkor, nem, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint (Impetus Research).

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egyéb kategória

Biohackingtől a kibernetikus implantátumokig

Hány évvel élhetnek tovább a jövő nemzedékei? Milyen izgalmas technológiai újítások vezethetnek a hosszú élethez? Hol tart most a tudomány a különböző testimplantátumok fejlesztése terén? A jövő tényleg a transzhumánoké?

Az idei MVM Future Talks az emberi élet meghosszabításának témáját járja körül nagyköveteinek nemzetközi dokumentumfilmjeivel, tech innovátorok megszólaltatásával, tudományos fejlesztések bemutatásával. A három részből álló sorozat idén is az online közvetített budapesti talk showban zárul.

Fél évtizede indult útjára az MVM Future Talks tudományos sorozata, azzal a határozott céllal, hogy sztárszakértők segítségével – bárki számára könnyen fogyasztható és szórakoztató módon – keresse a választ az emberiséget leginkább lázban tartó kérdésekre. Az idei talk show a mindenkit ősidők óta foglalkoztató kérdést állította a középpontba: miként dacolhatunk az idővel, és hosszabbíthatjuk meg jelentősen az emberi életet?

A sorozat két sztárnagykövete a világ különböző országaiban készített egy-egy dokumentumfilmet. Az egyórás videókban betekintést adnak a tudományos élet élvonalába tartozó fejlesztésekbe, megszólaltatják a tech-világ jövőjének formálóit, és időnként saját bőrükön is megtapasztalják a ma még csak szűk körben ismert kísérleti megoldásokat.

Wossala Rozina, vendéglátóipari szakember és médiaszemélyiség, a műsor történetében másodszor vállalta az MVM Future Talks nagyköveti szerepét. Budapest mellett Helsinkit és Los Angeles-t is érintő utazása során forgatott filmjében a tudomány, a kultúra és az emberi történetek közös pontjait kutatja. Azokat, amelyek aktívan formálják az emberi élet meghosszabbítására irányuló törekvéseket. A legmodernebb biotechnológiai laboratóriumoktól a jól bevált wellness tradíciókig világhírű szakértőkkel és mindennapi emberekkel találkozik, akik azért feszegetik a határokat, hogy hosszabb és egészségesebb életet élhessünk.

Szirmai Gergely, YouTuber, filmkritikus és utazó riporter, az MVM Future Talks korábbi műsorvezetője, idén is visszatér a produkcióba nagykövetként. Dokumentumfilmjében egy izgalmas utazásra invitál, ahol a neurológia, a bionika és a robotika legújabb technológiai vívmányait tárja a nézők elé. Látványos megoldásokkal és izgalmas beszélgetésekkel mutatja be az ember és a gép fúziójának jövőjét, a kiborglétet és a transzhumán világ nyújtotta lehetőségeket. A film középpontjában egyetlen kérdés áll: hogyan formálhatja át a technológiai forradalom a mindennapi életünket, és mikor érkezik el a transzhumánok ideje?

A sorozat az elmúlt évadokban körüljárta a technológia jövőjét, az adatvezértelt jövőt, a mesterséges intelligenciát és Földet veszélyeztető legégetőbb globális kihívásokat A mindenkit érintő témákat rendre nemzetközi sztárszakértők vitatják meg a budapesti talk show-ban. Az esemény világhírű vendége volt többek között Neil deGrasse Tyson asztrofizikus, Michio Kaku fizikus professzor, Kevin Kelly, a Wired magazin alapítója, techguru, futurista, Hayley Arceneaux orvosi asszisztens, űrhajós és Andy Weir amerikai regényíró.

A 2024-es MVM Future Talks-nagykövetek dokumentumfilmjeit és az októberi talk show-t az mvmfuturetalks.hu oldalon hamarosan ingyenesen bárki megtekintheti.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább