Egyéb kategória
Gyorsabb mobilinternet öt nagyvárosban a Vodafone folyamatos hálózatfejlesztésének köszönhetően
A szolgáltató országos hálózatfejlesztési programja újabb mérföldkőhöz érkezett.
A Vodafone Magyarország hálózatfejlesztési stratégiájának részeként 2024 végéig országosan az állomások 40 százalékán végez kapacitásbővítést, ami a hívásminőséget és a letöltési sebességet is jelentősen javítja. A hálózatfejlesztési programnak köszönhetően többek között Debrecenben, Miskolcon, Veszprémben, Székesfehérváron és Nyíregyházán élvezhetik a szolgáltató ügyfelei a gyorsabb mobilinternetet.
A Vodafone Magyarország hálózatfejlesztési projektjének első szakasza lezárult, melynek eredményeképp elsőként Debrecenben, majd további négy vidéki nagyvárosban, Miskolcon, Nyíregyházán, Veszprémben és Székesfehérváron bővítette a vállalat a meglévő tornyok kapacitását. A közel 150 bázisállomás fejlesztésével ezekben a városokban már 800 Mbit/s maximális elméleti letöltési sebességet érhetnek el mobilinternetezés során a Vodafone Magyarország ügyfelei.
Az országos hálózatfejlesztési programrészeként 2024 december végéig a Vodafone Magyarország összesen több, mint 1500 telephelyen létesít hálózatbővítést és új bázisállomásokat.
„Miközben a digitális eszközök és szolgáltatások használata továbbra is gyorsan növekszik, a hálózatunk fejlesztése kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy ne csak kiszolgáljuk a fogyasztói igényeket, de továbbra is élen járjunk, és jövőbe mutató megoldásokat kínáljunk előfizetőink számára. A jelenleg is zajló kapacitásbővítéssel a Vodafone jelentősen hozzájárul az ország digitalizációjához, és további lépéseket tesz afelé, hogy mindenkihez eljusson a nagy sebességű, stabil internetezés élménye”
– mondta Bányai Tamás, a Vodafone Magyarország vezérigazgatója.
A Vodafone Magyarország számára stratégiai fontosságú a hálózat folyamatos fejlesztése és az országos szintű digitalizáció, ezért a következő években a kisebb településeken is kiemelt figyelmet fordít a hálózat és a bázisállomások fejlesztésére. 2024. decemberig a szolgáltató országszerte több száz bázisállomás építését, valamint bővítését tűzte ki célul – a hálózatfejlesztési projekt a kisebb és nagyobb településeket egyaránt érinti.
Az elkövetkező négy évben felgyorsulnak a beruházások
A fejlődés az elkövetkező években sem áll meg, 2028-ig a 4iG csoport jelentős beruházásokat tervez a hazai optikai és 5G hálózatok területén. Ezek eredményeként 2023 novemberétől 2028 decemberéig a cégcsoport további 1,1 millió háztartásban teszi majd elérhetővé a gigabit képes hálózatot vezetékes vagy nagykapacitású 5G vezeték nélküli technológiák használatával, továbbá közel a teljes lakosság számára elérhetővé válik a szélessávú internet és nagy felbontású televíziós szolgáltatások használata. Budapesten és vonzáskörzetében, a vármegyeszékhelyeken, továbbá a főbb közlekedési útvonalak mentén folytatódik az 5G hálózat kiépítése, amelynek eredményeként legalább 1000 bázisállomáson telepítik az 5G technológiát.
5.5G mobiladat átvitel 6 GHz-es frekvenciasávon
A Vodafone Magyarország a 4iG Csoport tagjaként kiemelten fontosnak tartja, hogy a hálózatfejlesztés tekintetében is megismerje az új technológiai spektrumok adta lehetőségeket, valamint, hogy készen álljon ezek gyakorlati alkalmazására is. 2024 áprilisában a 4iG Csoport és a Vodafone Magyarország munkatársai a kelet-közép európai régióban elsőként mutatták be működés közben a mobilhálózati sebességben új távlatokat nyitó, 6 GHz-es frekvenciát használó 5.5G technológiát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karával közösen. Az új antenna technológia legnagyobb előnye, hogy a jelenlegi bázisállomásokra épülve akár tízszeres letöltési sebességet kínálhat a jelenleg használatos leggyorsabb, 3,5 GHz-es megoldáshoz képest.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egyéb kategória
Bemutatták a jövő Yettel üzleteit
Budapesten, Belgrádban és Szófiában egyidőben mutatták be, hogyan alakulnak majd át a jövő Yettel üzletei.
Az új koncepció nemcsak az üzletben eltöltött időt, hanem bizonyos esetekben az odavezető utat is újraértelmezi. A cseh Bratka tervezőiroda rendhagyó ötleteit a magyar szakemberek elsőként a KÖKI Bevásárlóközpontban valósították meg úgy, hogy a középpontban a közvetlenség és az akadálymentesítés új szintje áll.
A mobiltársaság egyre nagyobb fókuszt helyez a digitális ügyfélélményre, hivatalos alkalmazásában is egyre több hasznos és kényelmi funkciót biztosít, ami megkönnyíti az ügyfelek mindennapi életét, vagy szükség esetén a kapcsolattartást a vállalattal. A kényelmes, digitális megoldások előretörésével a személyes kapcsolatfelvétel lehetőségét biztosító Yettel üzletek továbbra is várják az ügyfeleket, sőt, a szolgáltató teljesen újragondolta, amit a személyes ügyintézésről eddig ismerhettek az emberek: a kiszolgálásban mostantól a közvetlenség kapja a főszerepet. Ezt erősíti az új üzletkialakítás is, elsősorban, hogy a megszokottól eltérően nem egymással szemben elhelyezkedő asztalok és székek alkotják a berendezést, hanem egy kényelmes kanapén, egymás mellett ülhetnek az ügyintézők és a vendégek. A készülékgyártók termékei is új módon jelennek meg az üzlet területén: nem különálló eszközöket, hanem azok teljes ökoszisztémáját mutatják be az erre kialakított prémium felületeken.
Az új design mellett a Yettel digitális vállalatként eddig is nagy hangsúlyt fektetett új funkciók bevezetésére; most az akadálymentesítés terén vezetnek be egy új innovációt. A fogyatékossággal élő vendégek az online időpontfoglalásnál jelezhetik speciális igényeiket, ezt követően pedig a helyszínen már a vállalat kollégái segítik őket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a bejelentkezéskor SMS-ben kapott válaszban található linkre kattintva nemcsak az üzleten belüli eligazodáshoz kérhetnek személyes támogatást, hanem a megközelítéshez és a bejutáshoz is. A funkció novembertől országszerte közel 90 üzletben érhető el.
Az új, egységes dizájnt valamennyi Yettel országban alkalmazzák majd; a tervek szerint több hazai üzlet is ennek megfelelően alakul át. Az előkészítő szakasz után, mérlegelve a tapasztalatokat, a mobilcég azon dolgozik, hogy további üzletei is e szerint újuljanak meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egyéb kategória
Gerillaakcióval lepte meg hétfő reggelre a fővárost az SOS Gyermekfalvak
Mit keres egy baba hordozókendőben a Nagymező utcai Radnóti-szoborra, Hofi-szoborra, a Széll Kálmán-szoborra vagy a Madách téren álló Táncosnőre kötve?
Hogy kerül egy rácsos babaágy a Blaha Lujza térre? Az SOS Gyermekfalvak utcai gerillaakciójával a kórházban hagyott több száz csecsemő ügyére hívta fel a figyelmet.
Közel 300 kisbaba tölti élete első hónapjait kórházban, mert szülei elhagyták, vagy nem tudják hazavinni.
Az SOS Gyermekfalvak október 7-én, az állami gondoskodásban élő gyerekek napján az elhagyott csecsemőkre és a drasztikus nevelőszülő hiányra hívta fel a figyelmet kreatív utcai gerillaakciók keretében.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egyéb kategória
Országos kutatásból netezési körkép: a magyarok többségének élete elképzelhetetlen net nélkül
Az internet ugyanúgy kell, de másképpen használják a generációk.
Rengeteget internetezünk, leginkább okostelefonon, és minden második fiatal napi 2-3 órát tölt el chateléssel – derül ki a Yettel országos, reprezentatív kutatásából. Bár minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban használja mobilon az internetet, de még az X generáció 85 százaléka is naponta többször felmegy a netre. A legnépszerűbb közösségi platform továbbra is a Facebook, de a Z generációsok körében a TikTok és az Instagram is hódít.
Az idén nyáron bemutatott Yepp, a fiatalabb közönségnek tervezett mobilszolgáltatás fogadtatásából kiderült, hogy a 18-35 éves korosztály mellett a 36-55 éves korcsoportban is megvan az igény a digitálisan igénybevehető szolgáltatásokra, az egyszerű, ‘bárhol-bármikor’ ügyintézésre. Mivel a mobilnet-használók adatigénye folyamatosan növekszik és a Yepp korlátlan belföldi mobilnet-hozzáférést kínál, így a Yettel országos reprezentatív kutatásában arra kereste a választ, hogy – bár az internethez való hozzáférés módja azonos az egyes generációkban – a különböző korcsoportok mire és hogyan használják a netet. Az eredmények alapján ez már jelentős különbségeket mutat a korosztályok között.
Kevesen használjak keveset a netet (sokak sokat)
100 fő Z generációs válaszadó közül mindössze 1, az Y generációsok közül 4, és még az X generáció tagjai közül is csak 12 olyan felhasználó van, aki legfeljebb naponta csak egyszer használja netezésre az okostelefonját. A 16-25 évesek közel fele (49%), de még a 46-55 évesek egyharmada és az 56 év fölöttiek egynegyede is mobilon netezik „amikor csak lehetséges” – azaz szinte egész nap. Az okostelefon ezzel minden más eszközt megelőz – a következő legnépszerűbb a laptop és a notebook, amelyet a megkérdezettek közel fele (48%) használ naponta legalább egyszer internetezésre.
A közösségi médiában a legtöbb időt az Y generáció tölti, közülük is leginkább a 26-35 évesek. A közösségi oldalakon a legkedveltebb tevékenység a posztok, bejegyzések olvasása – minden második válaszadó naponta legalább 1-2 órát tölt ezzel. Ezt a videónézés követi, majd jóval rövidebb időtartamban a saját poszt, bejegyzés vagy hozzászólás írására fordítanak időt. A videó egyértelműen a legfiatalabbak, a Z generáció tagjainak a szórakozása: kétharmaduk (66%) naponta legalább 1-2 órát, 20 százalékuk pedig több mint három órát fordít erre naponta.
Még mindig a Facebook és az Instagram vezet
A fiatalok közösségi platformja egyértelműen a TikTok és az Instagram – előbbit a Z generáció fele, utóbbit pedig 55 százaléka naponta többször is használja. A Facebook a 26 éven aluliak körében némileg kevésbé népszerű, de így is döntő részük (81%) naponta belép a felületre. A YouTube inkább a Z és az Y generációk platformja, az X (korábbi nevén Twitter) pedig a kevésbé elterjedt oldalak közé tartozik itthon. Az egyéb közösségi oldalakat már kevésbé használjuk, de a Reddit, a BeReal és főleg a Snapchat a legfiatalabbak között azért népszerű (utóbbin a Z generáció tagjainak 37 százaléka legalább napi szinten küld üzenetet). Bár a Teams sokaknak munkaeszköz, mégis inkább az Y és Z generáció használja, nem pedig az idősebb X generáció.
Így üzenünk a neten
Az üzenetküldő és chatszolgáltatások esetén is megfigyelhetők a korosztály szerinti különbségek: minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban messengerezik – de még az 56 év fölöttiek 56 százaléka is naponta többször használja az alkalmazást. A Viber és a Whatsapp esetén hasonló a helyzet: bár az Y és az X generáció is sűrűn lép fel ezekre a platformokra, de utóbbiak körében magasabb a szolgáltatást egyáltalán nem használók aránya. A Gmaillel, az Outlookkal és az irodai levelezőprogramokkal inkább az Y és az X generáció küld e-maileket.
Leginkább az Y generáció, különösen a 26-35 évesek töltenek időt munka- és magáncélú e-mailek írásával (sorrendben 51, illetve 46 százalék legalább napi félórát foglalkozik ezzel). Munka miatt szintén az Y generáció chatel a legtöbbet (47 százalékuk naponta legalább félórát), magáncélból viszont már a Z generáció tagjai (minden második fiatal naponta legalább 2-3 órát). A chatelésről is elmondható, hogy a kor előrehaladtával egyre rövidül az ezzel töltött idő.
Látható tehát, hogy generációnként eltérő mértékben, de rengeteg időt töltünk a digitális térben. A az ország első digitális előfizetése, a Yepp éppen azoknak a felhasználóknak jelent jó megoldást, akiknek elsősorban adatra van szükségük, és ügyeiket online szeretik intézni. A tarifa korlátlan belföldi adatkeretet és 50 GB EU/1-es díjzóna roamingot biztosíté, hűségszerződés nélkül vehető igénybe, és digitálisan, teljes egészében a Yettel alkalmazáson keresztül rendelhető meg. Így ugyanazt a felhasználói élményt hozza, mint amit sok közkedvelt szolgáltatás a streamingtől az ételrendelésen át az autómegosztásig. Ezzel is biztosítja a digitálisan érettebb felhasználóknak az elvárt, kötöttségek nélküli szabadságot.
Az egyes generációk kutatásban használt életkori meghatározása: Z: 16-24 évesek, Y: 25-44 évesek, X: 45-65 évesek.
A kutatás 1006 fő online megkérdezésével zajlott 2024. március 14-25. között. A minta reprezentatív a 16-65 éves magyar lakosságra életkor, nem, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint (Impetus Research).
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság1 hét ago
Minden jel arra mutat, hogy emelkedniük kellene a lakáshitel kamatoknak, de…
-
Okoseszközök2 hét ago
Így alakítja át az üzletet a mesterséges intelligencia
-
Gazdaság2 hét ago
Nagyon gyúrnak a lakáskampányra a biztosítók: már most tucatnyi akció közül választhatunk
-
Szórakozás2 hét ago
Átadták a 44. Magyar Filmszemle díjait
-
Okoseszközök2 hét ago
Érkezik a tavasz, nyílnak a virágok és a lehetőségek is
-
Mozgásban2 hét ago
Bridgestone abroncsokon hasít az új Porsche Macan Electric és Panamera
-
Egészség2 hét ago
Magyar fejlesztések is segítik a jövő olimpikonjait
-
Ipar2 hét ago
Új, közvetlen járatot indít a DACHSER Hungary Kecskemétről Bulgáriába