Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Felnőttekhez fordulnak a gyerekek a netes zaklatások miatt

Sok kéretlen szexuális ajánlattal és temérdek álhírrel találkoznak a magyar internetezők, akiknek csaknem a fele élt már át zaklatást a világhálón.

Utóbbi miatt egyre több tinédzser fordul segítségért a szüleihez vagy felnőttekhez – derül ki a Microsoft Digital Civility Index elnevezésű kutatásának legfrissebb kiadásából.

Jóllehet egyre biztonságosabban lehet Magyarországon netezni, globálisan még mindig a sereghajtók közé tartozunk – ez az egyik fő következtetése a Microsoft nemzetközi, a böngészés veszélyeiről globális és átfogó képet festő kutatásának. A Digital Civility Index (DCI) felmérés, amelynek eredményeit hagyományosan a Biztonságos Internet Napja elnevezésű nemzetközi kezdeményezéshez időzítve teszi közzé a vállalat, annak is utánajár, mennyi és milyen jellegű atrocitás éri az embereket a világhálón.

A tavalyi 17. hely után az idén a 16-ikon végeztünk a négy kontinensre és 22 országra kiterjedő, reprezentatív kutatásban, amelynek mostani rangsorát Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Franciaország vezeti. Ezen országok lakói vannak a legkevésbé kitéve a netes vegzálásnak, miközben a magyarok egy picivel biztonságosabban, okosabban neteznek, mint egy éve. Ugyanakkor a DCI szerint még mindig az átlagot meghaladó az interneten ránk leselkedő veszélyeknek való kitettségünk, különösen a 18 év alatti gyermekek körében.

„A gyerekek nyitottan, kíváncsian, bátran járják be a digitális teret, nekünk, felnőtteknek viszont fel kell készítenünk őket a rájuk leselkedő veszélyekre”

– mondta Csanak Gabriella, a Microsoft marketing- és operatív igazgatója. A vállalat ezért február 5-én, a Biztonságos Internet Napján azokkal az aranyszabályokkal ismertette meg elsősorban a gyerekeket, amelyeket követve biztonságosabban szörfözhetnek a világhálón. Ezt nyolc fontos tanácsban foglalták össze, amely játékos formában, egy hajtogatható tátikában öltött testet – mondta el Csanak Gabriella. Ugyanebből a megfontolásból indította el a vállalat a Digital Civility Challenge mozgalmat: az ehhez csatlakozók – amellett, hogy a szabályok betartásával gondoskodnak a saját védelmükről – tisztelettel és elfogadással közelednek a többi böngésző felé. Vállalják, hogy átgondoltan, a másikat nem sértve osztják meg a véleményüket, és nem csupán megvédik azokat, akiket zaklatás, bántás ér a neten, hanem jelentik is a hasonló eseteket.

A DCI felmérésből kiderült, hogy a böngészés önmagában számunkra valamivel kevesebb negatív következménnyel jár, mint a világ más részein. Legalábbis az, hogy a válaszadók 46 százaléka élt át mentális vagy fizikai fájdalmat a netezés következményeként, a nemzetközi, 55 százalékos átlagérték alatt marad – habár ez még így is riasztóan magas arány. Igazán súlyos lelki gyötrelmeket az online zaklatás nálunk lényegesen kevesebb embernek okoz, mint a világon máshol: a netezők 16 százalékának a globális 28 százalékkal szemben. Míg globálisan az ilyen zaklatások több mint negyede (28%) barátoktól és családtagoktól érkezik, Magyarország ebben a tekintetben is eltér a nemzetközi trendtől: nálunk ez az arány csupán 11 százalék, azaz az online zaklatók nagy többsége idegen.

A tavalyihoz képest valamivel többen mondták Magyarországon azt, hogy veszélyek leselkednek rájuk a kibertérben. Különösen a 2000 után születettek és az idősek (50-74 évesek) vannak kitéve az online bántalmazásnak, és ez az ő mentális, pszichés, sőt fizikai állapotukat érinti a legsúlyosabban. Ezzel magyarázható, hogy a tinédzserek nálunk világviszonylatban is kiemelkedő arányban fordulnak a családtagjaikhoz (45%, globális átlag: 42%) vagy felnőttekhez (32%, globális átlag: 28%) segítségért az világhálón átélt kellemetlen élmények miatt.

A 2018-as kutatás néhány magyarspecifikus tényezőre is rávilágít. Nálunk a neten böngészők csaknem háromnegyede (73%) számolt be arról, hogy kéretlen szexuális tartalmú üzeneteket, képeket kapott (globális átlag 67%), valamint arról, hogy sokan szeretnének – többszöri elutasítás után is – kapcsolatba lépni velünk. Ilyen a magyar válaszadók csaknem felével, 44%-ával fordult elő (globálisan: 36%), és a válaszok szerint jóval gyakrabban találkozunk álhírekkel is: a magyar netezők kétharmada, 67%-a érintett (globálisan: 57%). A személyes adatainkat is többször próbálják kicsalni adathalászok, mint a világ más részein: ilyenről a hazai válaszadók több mint a fele, 52%-a vallott (globálisan: 42%). Ezektől eltekintve a globális felmérés átlagadataival közel megegyező eredményeket produkáltunk a felmérésben.

És hogy miként reagálnak a netezők az online zaklatásra, kockázatokra és a durvuló hangnemre? Ahogy máshol, úgy Magyarországon is egyre többen hagyják el a közösségi média felületeit. Akik maradnak, azoknak a harmada (32%) alkalmaz erősebb biztonsági beállításokat a közösségi médiában – bár ezek aránya 8 százalékkal csökkent a tavalyi adathoz képest. Egyre többen, de még mindig kirívóan kevesen vannak ugyanakkor azok, akik nagyobb tiszteletet tanúsítanak mások iránt az online közösségi térben (16%).

Gazdaság

Bővít a MediaMarkt: új áruház nyílik az Allee-ban

Új áruházzal erősíti fővárosi jelenlétét a MediaMarkt: a műszaki áruházlánc októberben az Allee bevásárlóközpont második emeletén nyitja meg legújabb egységét. A budai hálózatbővítés a vállalat többcsatornás (omnichannel) kereskedelmi modelljének tervezett lépése, amelyet a meglévő áruházak stabil teljesítménye és az online értékesítés növekedése alapoz meg.

A MediaMarkt stratégiájának középpontjában a digitális csatornák és a hagyományos bolthálózat teljes szinkronizációja áll. Miközben a vállalat az e-kereskedelemben a maximális gyorsaságra törekszik – Budapesten ma már akár néhány órán belüli házhoz szállítást biztosítva -, a frekventált csomópontokban található üzletek a személyes szaktanácsadás és a szolgáltatások bázisai. Az Allee kiváló elhelyezkedése és megközelíthetősége révén az új egység kulcsszerepet játszik majd a fogyasztók közvetlen kiszolgálásában.

 “Az Allee egy kiemelten fontos, stratégiai helyszín számunkra. Új üzletünkkel pontosan azt a magas szintű szakértelmet és interaktív áruházi élményt tudjuk biztosítani egy forgalmas budai központban, amelyet a piac és a vásárlóink elvárnak a MediaMarkt-tól.”

mondta el Szilágyi Gábor a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója.

“Erős digitális alapokkal rendelkezünk, azonban továbbra is hiszünk a személyes kapcsolat erejében. Azt látjuk, hogy a vásárlóknak ma is szükségük van a szaktanácsadásra, illetve arra is, hogy kezükbe vegyék, kipróbálhassák a termékeket. Ez az összehangolt működés, amivel az online vásárlás kényelmét ötvözzük a személyes szakértelemmel többcsatornás működésünk és a stratégiai egyensúlyunk tökéletes szimbóluma.”

Az Allee második emeletén nyíló egységben a teljes termékkínálat mellett a MediaMarkt összes kényelmi szolgáltatása is elérhető lesz. A vásárlók a kiterjesztett garanciától és a biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig mindent egy helyen intézhetnek.

A legmodernebb arculattal kialakított újbudai áruház 2026 októberében nyitja meg kapuit a látogatók előtt.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Egy évtizede erősíti a nonprofitokat a PwC Civil Mentoring Programja

Tíz éve dolgozik a civilek fenntartható működéséért és társadalmi hatásuk növelése érdekében a PwC Magyarország. Ezidő alatt 129 civil szervezet vett részt a vállalat pro bono programjában, és összesen 135 mentor támogatta a fejlődésüket. Idén 17 szervezet kapott fejlesztést, hatan pedig féléves mentorálással folytatják.

2026-ban rekordszámú pályázat érkezett a PwC Civil Mentoring Programjára, a három hónapos képzésbe 17 szervezet jutott be. A PwC Magyarország 10 éve futó szakmai önkéntes programjának célja, hogy a résztvevő civil szervezetek fejleszthessék működésüket, stratégiai területeken erősödjenek, és hosszú távon fenntarthatóbban dolgozzanak fontos társadalmi ügyeken. A program egyedisége abban rejlik, hogy a résztvevők az üzleti szemléletű működéshez kapnak gyakorlati eszközöket, melyeket közvetlenül beépíthetnek a mindennapi működésükbe.

A PwC szakértői által nyújtott képzés a szervezetek aktuális nehézségeihez igazodva változatos témákat – többek között stratégiaalkotás, üzleti és pénzügyi tervezés, működésfejlesztés, illetve vállalati kapcsolatok és kommunikáció – fedett le.

A mentorprogramba kiválasztott hat szervezettel több hónapon át 2–3 fős PwC-s csapatok dolgoznak együtt, míg további két nonprofit egy-egy konkrét projekt megoldásához kap célzott szakértői segítséget.

A 2026-os program támogatott szervezetei

A záróalkalmon 12 szervezet képviselője állt „színpadra”, hogy bemutassa, milyen szakmai támogatással tudnának még nagyobb társadalmi hatást elérni a következő hónapokban.

A szakmai zsűrit egy korábbi nyertes szervezet vezetője (Illyés Tímea, Habitat for Humanity), egy független szakértő (Bakó Csaba, SIMPACT), valamint a programban oktatóként és mentorként is szerepet vállaló PwC-s munkatárs, Nádasy Bernadett alkotta. Az elbírálásnál kiemelt szempont volt a bemutatott projektek társadalmi hatása, valamint az, hogy mennyiben illeszkedik a PwC fenntarthatósági stratégiájához.

„Az elmúlt időszakban oktatóként, zsűritagként és mentorként is közelről láthattam, mekkora elhivatottság, szív és szakmai tudás van a programban részt vevő civil szervezetekben. Őszintén mondhatom, hogy én magam is rengeteget tanulok tőlük. Számomra a képzések legszebb pillanatai azok, amikor egy-egy résztvevő szemében felcsillan a felismerés, hogy egy üzleti eszköz, legyen az stratégiaalkotás, pénzügyi tervezés vagy kommunikáció, valóban a saját ügyük szolgálatába állítható. Hiszem, hogy a mentorálás igazi ereje a közösen átélt folyamatban rejlik: abban a bizalmi kapcsolatban, amely segít, hogy a szervezetek a közös munka után magabiztosabban, fenntarthatóbban és még nagyobb társadalmi hatással folytathassák a küldetésüket”

– mondta el Nádasy Bernadett, a PwC ESG-szakértője, a zsűri tagja.

Hat szervezet fél éves mentorprogramban vesz részt:

  • Közelebb Magamhoz Egyesület
  • Magyar Hospice Alapítvány
  • Garai Ház Alapítvány
  • Kortárs Építészeti Központ Alapítvány
  • Tunyogi Gyógyító Játszóháza Alapítvány
  • Kamasztér Alapítvány

Emellett 2 nonprofit szervezet konzultációs támogatásban részesül:

  • Tovább Élni Egyesület
  • Mozgássérültek Budapesti Egyesülete

Az egyik résztvevő így nyilatkozott:

„A program révén megismerkedtem más elkötelezett civilekkel, akiktől szintén sokat tanulhattam, képbe kerültem a fundraising, az üzleti tervezés alapjaival kapcsolatban, kipróbálhattam magamat pitch-elés közben is. Különösen hasznosak voltak a csoportos feladatok, amikor a csapattársakkal együtt gondolkodhattunk a feladványokon, visszajelzést adhattunk egymásnak. Remélem valamilyen formában lesz folytatás, mert nagyon jó, összetartó és egymást támogató csapat jött össze, mentorok és mentoráltak együttesen. Köszönet ezért a lehetőségért, ajánlom minden civilnek, aki szeretne egy kicsit professzionálisabban rálátni a saját működésére, miközben kölcsönösen tanulhat más, hasonló cipőben lévő civilektől is.”

– dr. Jánoskúti Boglárka, Gyermekjogi Civil Koalíció

A program idei képzési szakaszához 13 PwC-s munkatárs járult hozzá több mint 50 pro bono munkaórával. Emellett a szervezetek az ICF (International Coaching Federation) felajánlásának köszönhetően egyéni és team coaching folyamatban is részesülhettek.

10 év hatása

A program 10 éves történetében eddig 129 szervezet és 135 PwC-s mentor vett részt. A kezdeményezés szervesen illeszkedik a vállalat fenntarthatósági stratégiájába, amelynek egyik fókuszterülete a minőségi oktatás fejlesztése. Ennek jegyében a PwC megosztja tudását, illetve elérhetővé teszi azt széles rétegek, köztük nonprofitok számára. A CMP-n kívül számos mentorprogramban vesznek részt a vállalat munkatársai, valamint több szervezetnek nyújtanak pro bono szolgáltatásokat.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Elsőként vett részt a magyar civil felsőoktatásból a NATO kiberbiztonsági jogi képzésén a Széchenyi István Egyetem oktatója

A NATO Kibervédelmi Kiválósági Központja Észtország fővárosában, Tallinnban tartotta meg „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzusát idén májusban. Dr. Kelemen Roland, a győri Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként képviselte hazánkat a szakértői képzésen.

Tizenhét tagország huszonkilenc képviselője vett részt nemrég a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának képzésén az észtországi Tallinnban. Magyarországot – hazánk első civil, vagyis nem államigazgatási szervnél vagy fegyveres testületnél foglalkoztatott résztvevőjeként – dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője képviselte.

Dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként végezte el a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának jogi képzését.

A kurzuson való részvételi lehetőség az egyik példája annak, hogy a honvédelmi szervezetek új típusú civil-védelmi együttműködési lehetőségekben is gondolkodnak, amely törekvésnek a Széchenyi István Egyetem kutatója, dr. Farkas Ádám ezredes az egyik fő kezdeményezője volt az elmúlt években. Ennek is köszönhetően a kar nem először kapcsolódott be a 32 észak-amerikai és európai ország szövetségéhez tartozó kiberbiztonsági központ programjaiba: a szervezet legnagyobb kibervédelmi gyakorlatának előkészítésében dr. Vikman László alezredes vállalt szerepet, míg az esemény „főpróbáján”, a Locked Shields Partner Run elnevezésű versenyen az egyetem jogász és mérnökinformatikus hallgatókból álló csapata a legjobb háromban végzett. Oktatóként a csapat tagja volt dr. Kelemen Roland is, aki az eddig csak katonai és állami szereplők számára nyitott „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzust teljesítette sikerrel a közelmúltban.

Az ötnapos program szakértői oktatást és gyakorlati csapatmunkát is magában foglalt, tárgyalva a jelen kiberbiztonsági kihívásainak olyan kérdéseit, mint az állami felelősség, a szuverenitás kontúrjai a digitális térben vagy épp az erőalkalmazás határai. A résztvevők a mesterséges intelligencia témáján kívül azt is vizsgálták, hogyan érvényesül a nemzetközi humanitárius jog a kiberterületen – különös tekintettel a célpontok kiválasztására és a polgári lakosság védelmére, valamint az emberi jogok szerepére a konfliktusok során.

„A program legfontosabb tapasztalata, hogy az állami, katonai és civil szervezetek együttműködése kiváló eredményeket, előremutató közös gondolkodást hoz magával. Ugyanez valósul meg Győrben is – egyetemünk honvédelmi és más állami szereplőkkel partnerségben végez kutatás-fejlesztési tevékenységet, egy síkra terelve az akadémiai és a védelmi szférát”

– jelentette ki dr. Kelemen Roland. A képzés felépítését is követendő példaként említve hangsúlyozta: jelentős tapasztalatot jelentett számára a NATO kooperatív felépítésének még részletesebb megismerése.

„Értékes visszacsatolás volt, hogy a karunkon működtetett kurzusok is hasonló struktúrában, gyakorlati példákon keresztül elsajátított tudásanyaggal valósulnak meg, így bizonyosságot kaptunk arról, hogy oktatási tevékenységünk nemzetközi szinten is megállja a helyét”

– fogalmazott. Kiemelte: a program a globális kapcsolatépítésre is kiváló lehetőséget nyújtott a részt vevő tagállamok és intézmények között.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss