Gazdaság
Felnőttekhez fordulnak a gyerekek a netes zaklatások miatt
Sok kéretlen szexuális ajánlattal és temérdek álhírrel találkoznak a magyar internetezők, akiknek csaknem a fele élt már át zaklatást a világhálón.
Utóbbi miatt egyre több tinédzser fordul segítségért a szüleihez vagy felnőttekhez – derül ki a Microsoft Digital Civility Index elnevezésű kutatásának legfrissebb kiadásából.
Jóllehet egyre biztonságosabban lehet Magyarországon netezni, globálisan még mindig a sereghajtók közé tartozunk – ez az egyik fő következtetése a Microsoft nemzetközi, a böngészés veszélyeiről globális és átfogó képet festő kutatásának. A Digital Civility Index (DCI) felmérés, amelynek eredményeit hagyományosan a Biztonságos Internet Napja elnevezésű nemzetközi kezdeményezéshez időzítve teszi közzé a vállalat, annak is utánajár, mennyi és milyen jellegű atrocitás éri az embereket a világhálón.
A tavalyi 17. hely után az idén a 16-ikon végeztünk a négy kontinensre és 22 országra kiterjedő, reprezentatív kutatásban, amelynek mostani rangsorát Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Franciaország vezeti. Ezen országok lakói vannak a legkevésbé kitéve a netes vegzálásnak, miközben a magyarok egy picivel biztonságosabban, okosabban neteznek, mint egy éve. Ugyanakkor a DCI szerint még mindig az átlagot meghaladó az interneten ránk leselkedő veszélyeknek való kitettségünk, különösen a 18 év alatti gyermekek körében.
„A gyerekek nyitottan, kíváncsian, bátran járják be a digitális teret, nekünk, felnőtteknek viszont fel kell készítenünk őket a rájuk leselkedő veszélyekre”
– mondta Csanak Gabriella, a Microsoft marketing- és operatív igazgatója. A vállalat ezért február 5-én, a Biztonságos Internet Napján azokkal az aranyszabályokkal ismertette meg elsősorban a gyerekeket, amelyeket követve biztonságosabban szörfözhetnek a világhálón. Ezt nyolc fontos tanácsban foglalták össze, amely játékos formában, egy hajtogatható tátikában öltött testet – mondta el Csanak Gabriella. Ugyanebből a megfontolásból indította el a vállalat a Digital Civility Challenge mozgalmat: az ehhez csatlakozók – amellett, hogy a szabályok betartásával gondoskodnak a saját védelmükről – tisztelettel és elfogadással közelednek a többi böngésző felé. Vállalják, hogy átgondoltan, a másikat nem sértve osztják meg a véleményüket, és nem csupán megvédik azokat, akiket zaklatás, bántás ér a neten, hanem jelentik is a hasonló eseteket.
A DCI felmérésből kiderült, hogy a böngészés önmagában számunkra valamivel kevesebb negatív következménnyel jár, mint a világ más részein. Legalábbis az, hogy a válaszadók 46 százaléka élt át mentális vagy fizikai fájdalmat a netezés következményeként, a nemzetközi, 55 százalékos átlagérték alatt marad – habár ez még így is riasztóan magas arány. Igazán súlyos lelki gyötrelmeket az online zaklatás nálunk lényegesen kevesebb embernek okoz, mint a világon máshol: a netezők 16 százalékának a globális 28 százalékkal szemben. Míg globálisan az ilyen zaklatások több mint negyede (28%) barátoktól és családtagoktól érkezik, Magyarország ebben a tekintetben is eltér a nemzetközi trendtől: nálunk ez az arány csupán 11 százalék, azaz az online zaklatók nagy többsége idegen.
A tavalyihoz képest valamivel többen mondták Magyarországon azt, hogy veszélyek leselkednek rájuk a kibertérben. Különösen a 2000 után születettek és az idősek (50-74 évesek) vannak kitéve az online bántalmazásnak, és ez az ő mentális, pszichés, sőt fizikai állapotukat érinti a legsúlyosabban. Ezzel magyarázható, hogy a tinédzserek nálunk világviszonylatban is kiemelkedő arányban fordulnak a családtagjaikhoz (45%, globális átlag: 42%) vagy felnőttekhez (32%, globális átlag: 28%) segítségért az világhálón átélt kellemetlen élmények miatt.
A 2018-as kutatás néhány magyarspecifikus tényezőre is rávilágít. Nálunk a neten böngészők csaknem háromnegyede (73%) számolt be arról, hogy kéretlen szexuális tartalmú üzeneteket, képeket kapott (globális átlag 67%), valamint arról, hogy sokan szeretnének – többszöri elutasítás után is – kapcsolatba lépni velünk. Ilyen a magyar válaszadók csaknem felével, 44%-ával fordult elő (globálisan: 36%), és a válaszok szerint jóval gyakrabban találkozunk álhírekkel is: a magyar netezők kétharmada, 67%-a érintett (globálisan: 57%). A személyes adatainkat is többször próbálják kicsalni adathalászok, mint a világ más részein: ilyenről a hazai válaszadók több mint a fele, 52%-a vallott (globálisan: 42%). Ezektől eltekintve a globális felmérés átlagadataival közel megegyező eredményeket produkáltunk a felmérésben.
És hogy miként reagálnak a netezők az online zaklatásra, kockázatokra és a durvuló hangnemre? Ahogy máshol, úgy Magyarországon is egyre többen hagyják el a közösségi média felületeit. Akik maradnak, azoknak a harmada (32%) alkalmaz erősebb biztonsági beállításokat a közösségi médiában – bár ezek aránya 8 százalékkal csökkent a tavalyi adathoz képest. Egyre többen, de még mindig kirívóan kevesen vannak ugyanakkor azok, akik nagyobb tiszteletet tanúsítanak mások iránt az online közösségi térben (16%).
Gazdaság
Az új korszak elvárásAI: a vas már nem elég, stabil háttérre is szükség van
A mesterséges intelligencia egyre mélyebben épül be az üzleti folyamatokba, ezért a vállalatok körében ugrásszerűen nő az igény a hosszú távon is stabil AI-környezetek iránt. Sok szervezetnél ráadásul alapelvárás, hogy saját adatközpontban maradjanak az érzékeny adatok és az AI-alkalmazások, vagyis a vállalatoknak helyben kell megteremteniük az AI biztonságos és kiszámítható működésének feltételeit.
A SUSE szakértői szerint ehhez az új hardverek mellett olyan AI-környezetre van szükség, amely megbízhatóan és tervezhető költségek mellett üzemeltethető.
„A vállalati AI gyorsan terjed, és ezzel együtt folyamatosan nő az igény olyan infrastruktúra iránt, amely biztosítja az adatok feletti kontrollt és a szabályozott környezetekhez szükséges irányítást.”
– mondta John Fanelli, az NVIDIA vállalati szoftverekért felelős alelnöke
A mesterséges intelligencia fokozatosan szerves részévé válik a vállalatok mindennapjainak. Sok cég már nem tesztjelleggel, hanem élesben használ AI-t, és egyre több helyen jelennek meg olyan megoldások is, amelyek több modellt és AI-ügynököt kapcsolnak össze egyetlen környezetben.
Új technológiák, új igények
Ez a változás új elvárásokat teremt a vállalati IT és az infrastruktúra területén is. Számos iparágban ugyanis alapelvárás, hogy az érzékeny adatokat kizárólag saját adatközpontban kezeljék, és az AI-alkalmazásokat is olyan környezetben futtassák, ahol a szervezet közvetlen kontrollt gyakorolhat a rendszerek, a költségek és a biztonságos üzemeltetés felett. Erre bizonyos esetekben adatvédelmi és szabályozási elvárások miatt van szükség, más esetekben pedig a vállalatok szeretnének nagyobb biztonságot és jobb rálátást az infrastruktúrára.
A szervezeteknek ezért korszerűsíteniük kell IT-környezetüket, ha az AI-szolgáltatásoktól is ugyanolyan folyamatos, kiszámítható és megbízható működést várnak el, mint minden más rendszerüktől. Ezek a modern megoldások ugyanis új típusú terhelést jelentenek, miközben a hagyományos infrastruktúrák többségét eredetileg nem ilyen igényekre tervezték.
A hardver csupán félkarú óriás
Az új igényekre a hardvergyártók is gyorsan reagálnak. Az olyan új generációs AI-hardverek, mint az NVIDIA Rubin platform kifejezetten az összetettebb vállalati AI-ökoszisztémák kiszolgálására készülnek. Az ilyen megoldások fejlesztésénél már nemcsak a nagyobb számítási teljesítményt tartják szem előtt, hanem azt is, hogy a rendszerek jól skálázhatók és hatékonyan működtethetők legyenek. A hardver ezért egyre inkább stratégiai szerepet kap az AI-infrastruktúrában.
Az új AI-hardverek azonban csak akkor teremtenek valódi üzleti értéket, ha olyan környezet egészíti ki őket, amely biztonságosan, átláthatóan és kiszámíthatóan működtethető. Ha ez a háttér hiányzik, a vállalatok nem tudják teljes mértékben kihasználni a nagy teljesítményű hardverben rejlő lehetőségeket: az új megoldások nehezebben skálázhatók, több erőforrást és költséget igényel az üzemeltetésük, és nagyobb kockázatot jelenthetnek a napi vállalati működésben is.
Stabil alap, biztos háttér
A vállalatoknak tehát olyan AI-környezetekre van szükségük, amelyek saját infrastruktúrán belül is támogatják a biztonságos és szabályozott működést, a SUSE AI pedig pontosan ezt nyújtja. A helyben működtethető, nyílt, vállalati felhasználásra szánt platform segítségével a szervezetek adatközpontokban, hibrid vagy air-gapped (internettől elzárt) környezetekben futtathatják az AI-szolgáltatásokat, miközben az érzékeny adatokat saját ellenőrzésük alatt tarthatják. Ez nagyobb kontrollt, biztonságosabb működést és auditálható AI-használatot tesz lehetővé a vállalati környezetben.
A platform beépített megfigyelési és elemzési funkcióinak köszönhetően jól nyomon követhetők a legfontosabb mutatók, például a tokenhasználat és az ehhez kapcsolódó költségek, valamint a GPU-k teljesítménye és kihasználtsága. Ezáltal a vállalatok jobban átláthatják és kézben tarthatják a költségeket, ami támogatja a stratégiai tervezést és a megbízhatóbb AI-működést.
A megoldás megfelelő alapot nyújt a vállalati AI-alkalmazások használatához olyan területeken, ahol egyszerre fontos az érzékeny adatok védelme, a szabályozott működés és a kiszámítható üzemeltetés. Ilyenek lehetnek például a saját infrastruktúrán futó generatív AI-megoldások, a belső tudásbázisokra épülő alkalmazások vagy más olyan AI-folyamatok, ahol a szervezetek nem akarják az adatokat külső, zárt platformokra vinni.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Kétmilliárd forintról döntött a Kamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő független Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) 2026. első negyedévében 66 új kérelmet vett nyilvántartásba, amelyekben a felek összesen több mint 3,3 milliárd forint vitatott összeget jelöltek meg.
A TSZSZ az időszakban 33 szakvéleményt adott ki, amelyek alapján mintegy 1,92 milliárd forintot ítélt meg. Emellett 4 esetben folytattak le bankgarancia-vizsgálatot. A kiadott szakvélemények száma az előző év azonos időszakához képest 43 százalékkal, a megítélt összeg pedig 150 százalékkal nőtt.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium és Kamara fenntartásában működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) az építőipari szerződésekből eredő viták gyors és szakértői rendezését szolgáló, független köztestületi szerv. Segítségét elsősorban akkor vehetik igénybe a felek, ha a tervezési, kivitelezési vagy alvállalkozói szerződés teljesítése kapcsán vita merül fel a műszaki teljesítés mértékével, a vállalkozói díj elszámolásával, a teljesítésigazolás kiadásával vagy a bankgarancia lehívásával kapcsolatban. Az idei év első három havi kérelmeinek zöme egy és többlakásos lakóépületek építése, valamint ipari épületek beruházásai kapcsán érkeztek a TSZSZ-hez.
Kérelmet nyújthat be a megrendelő, a tervező, a fővállalkozó vagy az alvállalkozó egyaránt, amennyiben írásban megkötött, mindkét fél által aláírt szerződés áll rendelkezésre. A TSZSZ háromtagú szakértői tanácsa egy helyszíni szemle és a benyújtott dokumentumok alapján állapítja meg a teljesítés mértékét, így segíti a viták gyors lezárását. A szakvélemény elsődleges célja, hogy az segítse a felek megegyezését, de bírósági eljárás esetén jelentős előnyt jelent a szakvélemény, ugyanis az rövidebb határidőkkel és speciális eljárási szabályok mellett használható fel. Az eljárás határideje alapesetben 30 nap, indokolt esetben legfeljebb 60 nap. A szakértői díj a kérelmező által megjelölt vitatott bruttó érték 3 százaléka, de minimum 200 ezer és legfeljebb 2 millió forint. A TSZSZ eljárása elektronikusan, egyszerű űrlapkitöltéssel indítható, így az építőipari szereplők gyorsan és hatékonyan juthatnak szakértői állásfoglaláshoz akár régebbi, még el nem évült szerződéseik kapcsán is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
SZÉP kártya-láz a boltokban: milliárdok mentek élelmiszerre
Soha nem látott roham indult a boltokban, miután a SZÉP kártyával hideg élelmiszert is lehetett vásárolni. 2025. december 1-jétől idén április 30-ig 44 ezer K&H kártyabirtokos használta fel cafeteriáját bevásárlásra. A friss adatok szerint összesen 4,7 milliárd forintot költöttek el az élelmiszerüzletekben, ami a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest közel 1,5 milliárdos növekedést mutat.
A számok döbbenetesek: az öt hónapos időszak teljes SZÉP-kártyás forgalmának több mint 30 százaléka élelmiszer-vásárlásokból származott, igaz, ebbe beleesett a tavalyi karácsonyi időszak is. Kimondható, hogy amíg hideg élelemért is lehetett SZÉP kártyával fizetni, addig a cafeteria-rendszer legismertebb eleme már nemcsak a pihenést és kikapcsolódást szolgálta, hanem a mindennapi megélhetés egyik fontos pénzügyi lába lett.
A vásárlási szokásokból az is jól látszik, hogy a felhasználók tudatosan és nagyobb volumenben költöttek. Az átlagos kosárérték elérte a 9200 forintot, vagyis sokan nem csupán néhány terméket vásároltak, hanem a kártyabirtokosok többsége jelentősebb, tervezett nagybevásárlások finanszírozására használta a keretét.
„Kiemelkedő érdeklődés övezte a hideg élelmiszerek SZÉP kártyával történő fizetését. És nemcsak a költési adatokban jelentett látható szintlépés, hanem a fizetési technológiák terén is
– hangsúlyozta Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője.
– Az ügyfeleink 5 százaléka használta digitális SZÉP kártyáját a fizetésnél. A digitális fizetés növekvő népszerűsége is igazolja, hogy a könnyű és gyors felhasználói élmény, valamint a technológiai naprakészség ma már alapvető elvárássá kezd válni bevásárláskor. Nem kérdés tehát, hogy a kkv-szektor számára a SZÉP kártya valódi stratégiai eszköz, akár cafeteriaként adják munkavállaóiknak, akár úgy, hogy maguk válnak elfogadóhellyé.”
Bár a K&H SZÉP-kártyás forgalmi statisztikákban továbbra is a nagyvállalatok dominálnak, a kisvállalkozások szerepe is érezhetően megnőtt ebben az időszakban, ami egyben azt is eredményezte, hogy a forgalom egy része közvetlenül a helyi közösségekben maradhatott, hozzájárulva a gazdasági sokszínűség megőrzéséhez.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Egészség2 hét ago
Nem lusták a magyarok, csak biokémiailag kimerültek
-
Gazdaság2 hét ago
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Széchenyi István Egyetem komplex képzésfejlesztési programja
-
Szórakozás2 hét ago
Ismét megtelt egyetemistákkal a Schneider Electric budapesti központja
-
Gazdaság2 hét ago
27 díjat nyert az LG Electronics a 2026-os Red Dot Design Awardon
-
Gazdaság5 nap ago
SZÉP kártya-láz a boltokban: milliárdok mentek élelmiszerre
-
Egyéb kategória2 hét ago
Megerősített kibervédelem a kritikus infrastruktúráknak
-
Gazdaság2 hét ago
Kiderült, mennyire tudnak a pénzzel bánni a mai fiatalok a magyarok szerint
-
Okoseszközök2 hét ago
Kevesebb munka, több szabadidő a kertben – terjednek az automatizált eszközök




