Gazdaság
Felnőttekhez fordulnak a gyerekek a netes zaklatások miatt
Sok kéretlen szexuális ajánlattal és temérdek álhírrel találkoznak a magyar internetezők, akiknek csaknem a fele élt már át zaklatást a világhálón.
Utóbbi miatt egyre több tinédzser fordul segítségért a szüleihez vagy felnőttekhez – derül ki a Microsoft Digital Civility Index elnevezésű kutatásának legfrissebb kiadásából.
Jóllehet egyre biztonságosabban lehet Magyarországon netezni, globálisan még mindig a sereghajtók közé tartozunk – ez az egyik fő következtetése a Microsoft nemzetközi, a böngészés veszélyeiről globális és átfogó képet festő kutatásának. A Digital Civility Index (DCI) felmérés, amelynek eredményeit hagyományosan a Biztonságos Internet Napja elnevezésű nemzetközi kezdeményezéshez időzítve teszi közzé a vállalat, annak is utánajár, mennyi és milyen jellegű atrocitás éri az embereket a világhálón.
A tavalyi 17. hely után az idén a 16-ikon végeztünk a négy kontinensre és 22 országra kiterjedő, reprezentatív kutatásban, amelynek mostani rangsorát Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Franciaország vezeti. Ezen országok lakói vannak a legkevésbé kitéve a netes vegzálásnak, miközben a magyarok egy picivel biztonságosabban, okosabban neteznek, mint egy éve. Ugyanakkor a DCI szerint még mindig az átlagot meghaladó az interneten ránk leselkedő veszélyeknek való kitettségünk, különösen a 18 év alatti gyermekek körében.
„A gyerekek nyitottan, kíváncsian, bátran járják be a digitális teret, nekünk, felnőtteknek viszont fel kell készítenünk őket a rájuk leselkedő veszélyekre”
– mondta Csanak Gabriella, a Microsoft marketing- és operatív igazgatója. A vállalat ezért február 5-én, a Biztonságos Internet Napján azokkal az aranyszabályokkal ismertette meg elsősorban a gyerekeket, amelyeket követve biztonságosabban szörfözhetnek a világhálón. Ezt nyolc fontos tanácsban foglalták össze, amely játékos formában, egy hajtogatható tátikában öltött testet – mondta el Csanak Gabriella. Ugyanebből a megfontolásból indította el a vállalat a Digital Civility Challenge mozgalmat: az ehhez csatlakozók – amellett, hogy a szabályok betartásával gondoskodnak a saját védelmükről – tisztelettel és elfogadással közelednek a többi böngésző felé. Vállalják, hogy átgondoltan, a másikat nem sértve osztják meg a véleményüket, és nem csupán megvédik azokat, akiket zaklatás, bántás ér a neten, hanem jelentik is a hasonló eseteket.
A DCI felmérésből kiderült, hogy a böngészés önmagában számunkra valamivel kevesebb negatív következménnyel jár, mint a világ más részein. Legalábbis az, hogy a válaszadók 46 százaléka élt át mentális vagy fizikai fájdalmat a netezés következményeként, a nemzetközi, 55 százalékos átlagérték alatt marad – habár ez még így is riasztóan magas arány. Igazán súlyos lelki gyötrelmeket az online zaklatás nálunk lényegesen kevesebb embernek okoz, mint a világon máshol: a netezők 16 százalékának a globális 28 százalékkal szemben. Míg globálisan az ilyen zaklatások több mint negyede (28%) barátoktól és családtagoktól érkezik, Magyarország ebben a tekintetben is eltér a nemzetközi trendtől: nálunk ez az arány csupán 11 százalék, azaz az online zaklatók nagy többsége idegen.
A tavalyihoz képest valamivel többen mondták Magyarországon azt, hogy veszélyek leselkednek rájuk a kibertérben. Különösen a 2000 után születettek és az idősek (50-74 évesek) vannak kitéve az online bántalmazásnak, és ez az ő mentális, pszichés, sőt fizikai állapotukat érinti a legsúlyosabban. Ezzel magyarázható, hogy a tinédzserek nálunk világviszonylatban is kiemelkedő arányban fordulnak a családtagjaikhoz (45%, globális átlag: 42%) vagy felnőttekhez (32%, globális átlag: 28%) segítségért az világhálón átélt kellemetlen élmények miatt.
A 2018-as kutatás néhány magyarspecifikus tényezőre is rávilágít. Nálunk a neten böngészők csaknem háromnegyede (73%) számolt be arról, hogy kéretlen szexuális tartalmú üzeneteket, képeket kapott (globális átlag 67%), valamint arról, hogy sokan szeretnének – többszöri elutasítás után is – kapcsolatba lépni velünk. Ilyen a magyar válaszadók csaknem felével, 44%-ával fordult elő (globálisan: 36%), és a válaszok szerint jóval gyakrabban találkozunk álhírekkel is: a magyar netezők kétharmada, 67%-a érintett (globálisan: 57%). A személyes adatainkat is többször próbálják kicsalni adathalászok, mint a világ más részein: ilyenről a hazai válaszadók több mint a fele, 52%-a vallott (globálisan: 42%). Ezektől eltekintve a globális felmérés átlagadataival közel megegyező eredményeket produkáltunk a felmérésben.
És hogy miként reagálnak a netezők az online zaklatásra, kockázatokra és a durvuló hangnemre? Ahogy máshol, úgy Magyarországon is egyre többen hagyják el a közösségi média felületeit. Akik maradnak, azoknak a harmada (32%) alkalmaz erősebb biztonsági beállításokat a közösségi médiában – bár ezek aránya 8 százalékkal csökkent a tavalyi adathoz képest. Egyre többen, de még mindig kirívóan kevesen vannak ugyanakkor azok, akik nagyobb tiszteletet tanúsítanak mások iránt az online közösségi térben (16%).
Gazdaság
A kriptobefektetők 66%-a növelni tervezi befektetéseit
A Bitget, a világ legnagyobb Universal Exchange (UEX) platformja közzétette 2025 harmadik negyedéves Kriptovaluta Piaci Bizalom és BTC Befektetési Trendjelentését, amely a makrogazdasági bizonytalanság ellenére is tartós optimizmust mutat a globális piacokon.
A felmérés Európa, Latin-Amerika, a Közel-Kelet és Észak-Afrika (MENA), Afrika és Ázsia több ezer résztvevőjének véleményét rögzítette. Az eredmények szerint a válaszadók mintegy 66%-a tervezi növelni kriptobefektetéseit a következő hónapokban.
A megkérdezettek fele aktívan bővítené kereskedési pozícióit, míg 43% inkább a hosszú távú megtakarításokra és vagyonkezelési stratégiákra összpontosítana.
Ami a Bitcoin jövőjét illeti, a válaszadók 49%-a várja a következő bull run csúcspontját 150 000 és 200 000 USD között, miközben egyre több hosszú távú befektető számít még ennél is magasabb értékelésre.
A regionális különbségek különösen szembetűnőek voltak: Nigéria (84%), Kína (73%) és India (72%) vezettek a befektetési hajlandóságban, ami azt mutatja, hogy a feltörekvő piacok kulcsszerepet játszanak a kriptoadaptációban.
Ezzel szemben a fejlett piacokon – mint például Németország, Franciaország és Japán – óvatosabb hangulat uralkodott, míg Dél-Korea az átlagon felüli arányú befektetéscsökkentési szándékával tűnt ki.
Az Ethereum és a Solana továbbra is a befektetők kedvencei – előbbi 67%, utóbbi 55%-os támogatottsággal –, miközben a hagyományos eszközök, mint a BTC és az ETH, továbbra is a portfóliók gerincét adják. Emellett a platform tokenek, meme coinok és Layer 2 projektek is egyre nagyobb figyelmet kapnak egyes régiókban.
„A kriptovalutákba vetett bizalom már nem csupán egy szűk réteg trendje – ez egy globális jelenség”
– mondta Vugar Usi Zade, a Bitget operatív igazgatója
„A feltörekvő piacok étvágya megmutatja, hol épül a jövő, és megerősíti, miért terveztük úgy a Universal Exchange modellt, hogy egyesítse a CeFi, DeFi és on-chain élményeket egy helyen. Ez a jelentés újabb bizonyítéka annak, hogy a befektetők egyszerre keresnek lehetőséget és megbízhatóságot – és mindkettőt a Bitgetnél találják meg.”
A Bitget átalakulása Universal Exchange-szé egyedülálló pozícióba helyezi a piaci trendekhez való alkalmazkodásban. Azáltal, hogy egyetlen ökoszisztémába integrálja a kereskedést, vagyonkezelést, fizetéseket és on-chain hozzáférést, a Bitget biztosítja, hogy mind az új felhasználók, mind a tapasztalt befektetők zökkenőmentesen vehessenek részt a piacokon.
A tőzsde hibrid likviditási megközelítése és az olyan oktatási kezdeményezések, mint a Blockchain4Youth, tovább erősítik a platform szerepét mint olyan helyet, ahol a bizalom nemcsak mérhető, hanem épül is.
A teljes Q3 2025 Crypto Market Confidence and BTC Investment Trend Report elérhető https://www.bitget.com/blog/
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Áremelkedés mellett is erősödik az érdeklődés a hibridek és elektromosok iránt
A használtautó-piacon ugyan enyhe visszaesés volt a keresletben, de az alternatív hajtású járművek iránti érdeklődés tovább erősödött – ezt mutatják a Használtautó.hu legfrissebb, 2025 augusztusára vonatkozó adatai.
A járművek átlagos vételára tovább nőtt, mégis sokan keresnek most jó ajánlatokat, különösen hibrid vagy elektromos modellek között.
A nyár végével, 2025 szeptemberében enyhe visszaesést mutatnak az adatok. 2%-kal kevesebb érdeklődés érkezett a Használtautó.hu-n, mint augusztusban, és előző év azonos időszakához képest is hasonló mértékű csökkenést látunk. Egy kicsivel, 1%-kal nőtt a hirdetések száma, és emelkedtek a vételárak is: míg tavaly ilyenkor átlagosan 4,8 millió forintért, a múlt hónapban pedig átlagosan 5,29 millióért kínáltak járműveket eladásra, most már 5,34 millió forint az átlagár. Ezzel együtt viszont ha nem is sokkal, de valamivel csökkent az átlagéletkor és a futásteljesítmény előző évhez képest: 13,02 helyett 12,66 éves autók közül válogathatunk, és 180 ezer kilométer helyett 174 ezer kilométert tettek meg az eladó kocsik átlagosan.
Az üzemanyagtípusok esetében a rangsor változatlan, továbbra is a benzines autók iránt érdeklődnek a legtöbben, ezt a dízel, az elektromos, majd a hibrid megoldások követik. Az érdeklődési tendenciák azonban már más képet mutatnak: a benzines autók iránti érdeklődés 3%‑kal csökkent, a dízelek esetében 9%-os visszaesés volt. Ezzel szemben az elektromos modellek iránt 37,5%-kal nőtt a kereslet, míg a hibrideknél 23%-os volt a bővülés éves összehasonlításban.
„2025-ben a használtautó-piac több rekordot is megdöntött, ugyanakkor szeptemberben kisebb visszaesés volt tapasztalható, ami részben az előző hónapok erős forgalmának tudható be. Bár az árak emelkedtek, a vásárlók továbbra is aktívak maradtak – különösen az alternatív hajtású modellek esetében”
– mondta Koralewsky Márk, a Használtautó.hu üzletágvezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új korszak jön: nyilvánosak lesznek a fizetések az álláshirdetésekben
Készülniük kell a cégeknek a nyílt bérkommunikációra és a jelentős adminisztrációs terhekre
Az Európai Unió bértranszparencia- irányelve a 2026. június 7-től kötelezővé teszi a bérek átláthatóságát a tagállamokban. Ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak fel kell készülniük a bérsávok nyilvánosságra hozatalára és a munkavállalói bérinformációs kérelmek kezelésére.
Bár a magyarországi implementáció még várat magára, a felkészülést nem érdemes halogatni, mert a transzparencia jelentős bérfeszültséget és elvándorlást okozhat a cégeknél – hívja fel a figyelmet az ICT Europa HR vezetője.
Az új uniós direktíva értelmében a munkáltatóknak már az álláshirdetésekben kötelező lesz a betölthető munkakörre egy bérsávot vagy egy konkrét minimum bért megadniuk. Ezen felül minden munkavállaló évente egyszer lekérdezheti a saját pozíciójára vonatkozó, nemek szerinti bontásban rendelkezésre álló átlagbér adatokat. Amennyiben egy munkavállaló fizetése legalább 5%-kal eltér az átlagtól, és azt a cég nem tudja objektív kritériumokkal, például a teljesítménnyel, eltérő kompetenciákkal, felelősségi körökkel alátámasztani, 6 hónapon belül csökkentenie vagy más egyéb juttatásokkal korrigálni kell a különbséget.
„A bérek nyilvánossá válása elkerülhetetlenül bérfeszültséghez vezet majd a szervezeteken belül. A munkavállalók össze fogják hasonlítani a fizetésüket nemcsak a piac, hanem a közvetlen kollégáik bérével is, azonnal elkezdik majd böngészni az állásportálokat. Ez különösen ott okozhat problémát, ahol a régebb óta a cégnél dolgozók kevesebbet keresnek, mint egy újonnan felvett, de azonos munkakört betöltő kolléga. A következmény várhatóan egy jelentős fluktuációs hullám lesz, mivel a dolgozók sokkal könnyebben és tudatosabban fognak jobban fizető állásért váltani” – magyarázta Lovász Tibor.
Hogyan készüljenek a cégek a változásra?
A szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy bérdiszkriminációs per esetén sem a felperesnek, hanem a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a bérkülönbség objektív okra visszavezethető és nem nemi alapon történő megkülönböztetés eredménye. Ez komoly adminisztrációval jár majd az érintett vállalatoknál. A megfeleléshez a cégeknek felül kell vizsgálniuk a teljes bér- és juttatási struktúrájukat. Fontos, hogy a szabályozás a teljes javadalmazásra kiterjed.
Az alapbéren túl órabérre visszavetítve figyelembe kell venni minden közvetlen és közvetett pénzbeli, valamint természetbeni juttatást is, a bónuszoktól és prémiumoktól kezdve a cafeteria-elemeken, utazási és lakhatási támogatáson át egészen a képzési támogatásokig vagy a nem munkaeszközként használt céges autóig.
„Nem elég csupán a jogszabályi megfelelésre törekedni, a vállalatoknak teljesen újra kell gondolniuk a bér- és juttatási stratégiájukat, hogy meg tudják tartani a munkatársaikat. Az első és legfontosabb lépés egy precíz munkaköri térkép elkészítése, amely feladattípus és felelősségi szint szerint kategorizálja a pozíciókat. Erre építve lehet kialakítani az objektív, mindenki számára átlátható bérsávokat és karrierutakat. A cégeknek már most el kellene kezdeniük a belső bérviszonyok elemzését és a költségvetés tervezését, hogy 2026-ra ne érje őket felkészületlenül egy esetleges, nagy összegű bértömeg-korrekciós kényszer. Ezt a többletköltséget vagy a profitból kell kigazdálkodni, vagy át kell terhelni az árakra, ami az adott szolgáltatások drágulásához vezethet” – tette hozzá dr. Mendly Ákos, csoportvezető ügyvéd, az ICT Europa jogi szakértője.
Magyarország még kivár
A magyar jogalkotás még adós a bértranszparencia-irányelv hazai átültetésével., de az alapvető szabályok várhatóan a Munka Törvénykönyvébe kerülnek beillesztésre. Magyarországon jelenleg 17% köré tehető a férfiak és nők közötti bérszakadék.
„Bár a hazai részletszabályok még nem ismertek, az uniós irányelv keretei egyértelműek, és a magyar szabályozás ennél szigorúbb szabályokat is megállapíthat. A tapasztalatok szerint sok cég abban bízik, hogy lesz ideje reagálni, de a szükséges belső rendszerek, a munkaköri térkép és az objektív bérstruktúra kialakítása hónapokat, akár egy évet is igénybe vehet. Aki az utolsó pillanatra hagyja a felkészülést, az nemcsak a bírságokat kockáztatja, hanem a legjobb munkavállalóinak elvesztését is” – figyelmeztet a HR-szakértő.
A felkészülés kulcsa a proaktív szemlélet
A sikeres átállás érdekében a vállalatoknak a belső rendszerek kialakítása mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a vezetők felkészítésére is.
„A HR feladata lesz, hogy támogassa a vezetőket abban, hogy a bérkérdésekről nyíltan és adatokkal alátámasztva kommunikáljanak a teljesítményértékelések során. Képzésekkel, adatokkal, javaslatokkal kell őket segíteni. Tudatosítani kell a munkavállalókban azt is, hogy a bér a teljes juttatási csomagnak csak egy része. Érdemes a béren kívüli juttatásokat is hangsúlyosabban kommunikálni. Az a cég tudja majd előnyére fordítani a helyzetet, amelyik nem kényszerként, hanem lehetőségként tekint az átállásra, és egy igazságosabb, átláthatóbb és motiválóbb rendszert épít ki” – hangsúlyozta Lovász Tibor.
Az ICT Europa szakértője felhívta a figyelmet arra is, hogy a felkészülésnek ki kell terjednie az adatvédelmi tájékoztatások és a titoktartási klauzulák felülvizsgálatára is.
„Komoly jogi kérdéseket vet fel például a közvetett beazonosíthatóság problémája. Ha egy adott munkakörben vagy részlegen csupán egyetlen női munkavállaló dolgozik, a nemi bontású statisztika gyakorlatilag nyilvánosságra hozná a bérét, ami sértheti a személyes adatok védelméhez fűződő jogát.”
A 100 fő feletti cégeknek 2027-től kell először jelentést tenniük a 2026-os évről. A direktíva szabályainak elmulasztása súlyos következményekkel is járhat: a kártérítési kötelezettségen felül (amely magában foglalja a bérhátralékot, az elveszett lehetőségek kompenzálását és a nem vagyoni kárt is) a bírság alapja a munkáltató éves bruttó árbevétele, éves bérköltségvetése vagy tételes pénzbírság is. Emellett a munkavállaló felé még kártérítési kötelezettséggel is tartoznak, amely magában foglalhatja évekre visszamenőleg a bérkülönbözetet, az elmaradt lehetőségek kompenzálását és a diszkrimináció által elszenvedett nem vagyoni kárt is.
Végül az irányelv az elrettentő erő nyomatékosítása végett azt is lehetővé teszi, hogy a jogsértő cégeket állami juttatások megvonásával, vagy pályázatokból, illetve közbeszerzési eljárásból történő kizárással is sújthassák.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Tippek2 hét ago
Ezek a használt autók kelnek el a leghamarabb
-
Okoseszközök2 hét ago
GDPR-Barát kamerarendszer – Biztonság bírságok nélkül
-
Mozgásban2 hét ago
A Tesla új Supercharger állomást nyit Magyarországon
-
Zöld4 nap ago
Kiszárad a Balaton? – Az AI mondja meg?
-
Tippek2 hét ago
Kitörni a buborékból: divatossá tennék a fenntarthatóságot
-
Ipar2 hét ago
Sokoldalúan konfigurálható kompakt erőművek
-
Ipar2 hét ago
Az Emerson oxigénelemzője egyszerűen használható a tüzelő berendezések optimalizálásához
-
Okoseszközök2 hét ago
Extrém ellenállóképességgel vértezték fel a G-Shock újdonságát