Magyarországon 1999. február 25-e óta van lehetőség e-aláírásra jogosító tanúsítványok beszerzésére magyar szolgáltatótól, az első, tanúsítvány kiadásra jogot szerző szervezet a NETLOCK volt.

Bár az informatika rengeteget fejlődött az elmúlt 20 évben, de az e-aláírások elterjedése egyáltalán nem tartotta a lépést ezzel hazánkban. A technológia viszonylag komplikáltan és kényelmetlenül volt használható, valamint sem az állam, sem a versenyszektor nem állt a digitalizáció ezen területének az élére. A helyzet azonban az elmúlt években megváltozott. Az e-aláírás-specialista NETLOCK szakemberei szerint a következő években hatalmasat lépünk előre a digitális evolúcióban.

„Az első 20 év nem mondható az e-aláírás aranykorának Magyarországon, viszont a következő években robbanásszerűen nőhet a digitális identitással rendelkező szervezetek és magánszemélyek száma. A papírmentesen és a virtuális térben zajló ügyintézés hatalmas fejlődés előtt áll úgy a közigazgatási és üzleti folyamatok terén, mint a hétköznapi életben. Egyrészt a jogszabályi környezet változásai tolják ebbe az irányba az államot és a vállalatokat, másrészt a technológia hozzáférhetősége olyan széles körűvé vált, hogy fogyasztók tömegei részéről egyre erősödő az elvárás, hogy magán, üzleti vagy hivatalos ügyeiket képesek legyenek személyes megjelenés nélkül is elintézni. Az új generációs e-aláírás-szolgáltatások pedig már megfelelnek a digitális korban, okostelefonon szocializálódott, egyszerű és kényelmes megoldásra vágyó felhasználók fogyasztói igényeknek is”

– mondta el Somkuti András, a Docler Csoport elnöke, az e-aláírás-specialista NETLOCK ügyvezetője.

“2019 új mérföldkőnek tekinthető a hazai e-aláírás történetében, hiszen 20 évvel az első magyar e-aláíró tanúsítvány kiadása után a NETLOCK első magyar cégként fejlesztett okostelefonon is használható, felhőalapú, minősített e-aláírás-megoldást. Az új szolgáltatás európai szinten is meghatározó innovációnak számít és globálisan is az élmezőnyben van. Az így létrehozott minősített e-aláírást az unió minden országában elfogadják, a magyar jogban teljes bizonyító erejű magánokiratnak felel meg”

– összegezte a szakember.

Chipkártya és kártyaolvasó helyett elég egy mobil: mintha két tanú előtt írt volna alá

Az eddig használt, klasszikusnak számító megoldások körülményessé és kényelmetlenné tették az e-aláírás folyamatát. Ahhoz, hogy egy dokumentumot elektronikusan aláírjunk eddig chipkártyára, kártyaolvasóra, speciális programra volt szükség. Az e-aláírások legújabb generációja azonban már semmilyen speciális segédeszközt – chipkártyát vagy kártyaolvasót – nem igényel. Most már akár az unió minden országában egységesen elfogadott, minősített e-aláírást is létrehozhatunk bárhol, bármikor, akár egy okostelefonon is. A webes felületen keresztül elérhető aláíró portál használata pontosan olyan egyszerű és biztonságos, mint egy netbanké. Belépünk, feltöltjük az aláírni kívánt dokumentumot, titkos jelszavunk segítségével és SMS-azonosítás után hitelesítjük, majd egyetlen kattintással letöltjük, és küldhetjük akár e-mailen is. Az így e-aláírt irat jogi szempontból egyenértékű a két tanú előtt, papíron, tollal történő kézi aláírással, és az unió összes tagállamában, minden felhasználási területen egységesen elfogadott, teljes bizonyító erejű magánokirati joghatással bír.

Pénzintézetek járnak az élen, de ébred az állam és a KKV-szektor is

“Az elmúlt hónapokban egyre több pénzintézet vezette be az ún. biometrikus aláírást, amikor az ügyfél nem papíron, hanem egy táblagépen vagy aláíró padon ír alá. A kézi aláírás ilyen módon történő digitalizálása kiküszöböli a papír használatát. A következő lépés a teljesen a virtuális térben tartott ügyintézés lehet. Ehhez az ügyfélnek digitális identitással, vagyis egy olyan e-aláíró tanúsítvánnyal kell rendelkeznie, amelynek segítségével minden kétséget kizáróan képes magát azonosítani és elektronikusan aláírni, hitelesíteni nyomtatványokat, megrendeléseket a digitális térben. A szolgáltatói oldalon is meg kell teremteni azokat a lehetőségeket, hogy elfogadják az ilyen módon e-hitelesített dokumentumokat, ami nem csak technológia, hanem elhatározás kérdése is. Akár a közigazgatást, akár a versenyszektort nézzük, mi úgy látjuk, hogy fénysebességgel fog terjedni a digitalizáció. Kevesebb papír, kényelmesebb, gyorsabb és biztonságosabb lesz számos ügymenet a jövőben számos területen”

– összegezte Somkuti András.