Gazdaság

A Startupok már az IT világon kivül is mernek gondolkodni

Habár továbbra is az IT-megoldások a legnépszerűbbek, egyre több startup nyit új ágazatok felé.

Biztosítási csalások kivédése, automatizált beltéri gazdálkodás, biztonságos közösségimédia-használat tiniknek – csupán néhány megoldás a Start it @K&H inkubátorprogramba legutóbb bekerült 8 csapat innovációja közül.

Magyarország vezető nagyvállalati inkubátora így 25 startuppal folytatja tovább működését, ahol a csapatok legalább fél éves szakmai segítséget, mentorálást, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszert kapnak, hogy innovatív ötletükből piacképes termék vagy szolgáltatás váljon.

A K&H fenntarthatósági stratégiájának egyik területe a vállalkozásösztönzés, amelyen belül kiemelt figyelmet fordít – a kkv-k és nagyvállalatok mellett – a startupokra is.

„Egy startup életében a megalakulást követő fél-egy év a legkritikusabb szakasz, amikor is a lelkesedést és az innovatív ötletet piacképes termékké vagy szolgáltatássá kell formálni. Különösen nagy jelentősége van tehát az ebben az időszakban nyújtott szakmai segítségnek, amivel a kitűzött célok meg tudnak valósulni. Ezért is indítottunk el egy újabb kiválasztási hullámot, hogy minél több új csapat kerülhessen be a Start it @K&H inkubátorprogramunkba”

– mondta el Németh Balázs, divízióvezető, a Start it @K&H inkubátorprogram vezetője.

„A magyar kreativitást és vállalkozó szellemet jól mutatja, hogy közel 40 csapat jelentkezett részletes, angol nyelvű pályázatával, többnyire informatikai megoldásokkal, de az eddig nem annyira jellemző területeken is, mint a mezőgazdaság, a rendezvényszervezés és az oktatás technológia, egyre több az innovatív ötlet. Mindez alátámasztja véleményünket, hogy a hazai startupok egyre meghatározóbb szerepet töltenek be a gazdaságban, és alapvető motorjai lehetnek a növekedésnek, hiszen évről évre több ágazatot hódítanak meg és inspirálnak innovatív szemléletmódjukkal”

– tette hozzá Németh Balázs.

A pályázati lehetőség lezárultával a legjobb 16 csapat mutathatta be ötletét az ún. Pitch Day-en, azaz a kiválasztás döntő napján. Az előadott prezentáció, valamint a csapat elkötelezettségét és piaci potenciálját is vizsgáló szakmai zsűri – többek között a PwC és az Unilever felsővezetőinek – véleménye alapján 8 új csapat került be a Start it @K&H inkubátorba, és kezdheti meg a legalább fél éven át tartó közös munkát a dedikált iparági mentorokkal. A startupok lendületes fejlődése érdekében folyamatos üzleti tanácsadást és képzést kapnak az alkotó légterű közösségi térben, nem utolsósorban pedig bekerülnek a K&H hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerébe is.

„Az újonnan bekerült csapatokkal – vezető hazai, iparágfüggetlen nagyvállalati inkubátorként – 25-re bővült az inkubált startupok száma, és az eddig is igen széles spektrumot lefedő portfóliónk most olyan területekkel bővült, mint a mezőgazdaság, a turizmus vagy az élelmiszertechnológia. Mindez jól mutatja, hogy az innováció és a kreativitás nem ágazatspecifikus, és a startupok ma már mernek az IT-világon túl is gondolkodni”

– hangsúlyozta Németh Balázs.

a Start it @K&H inkubátorba bekerült 8 startup:

Az Agro-Inno teljesen automatizált hardvermegoldást kínál a beltéri gazdálkodáshoz: a gép segítségével a mindennapi felhasználók otthoni körülmények között termelhetnek gyümölcsöket és zöldségeket. A csapat célja, hogy a kontrollált környezetben történő zöldségtermesztés elterjesztésével szélesítsék a hazai agrárpiacot és az önellátó közösségek kialakítását. Az eszköz képes beállítani a megfelelő fényt és hőmérsékletet, emellett biztosítja a szükséges tápanyagokat és öntözést is.
A farm automatizált megoldása kifejezetten éttermek számára állít elő egész évben kiemelkedő minőségű fűszernövényeket, ehető virágokat és gyógynövényeket. Beépített szenzorokkal folyamatosan kontrollált, állandó körülményeket biztosít a növények számára. Könnyű és gyors telepítési feltételeivel a bedrock.farm segítségével az éttermek rengeteg szállítási feladatot és költséget spórolhatnak meg.
Az ExaMe alapítói olyan alkalmazást fejlesztenek, amelybe a kiadók pdf vagy docx formátumban tölthetik fel érettségire felkészítő könyveiket. Ezáltal a felhasználók egy olyan felületen érhetik el a felkészüléshez szükséges összes anyagot, amelyet kifejezetten a mobiltelefonos használatra optimalizáltak.
A Mongo egy olyan oktatási applikáció, amely a 10-14 éves gyerekek számára nyújt megoldást a mobileszközük és a közösségi média megfelelő és biztonságos használatához, valamint szüleiknek ennek ellenőrzéséhez.
A NASIM csapata szuperegészséges vegán édességeket gyárt. Édességeik „mindenmentesek”, azaz nem tartalmaznak glutént, laktózt, cukrot, pálmaolajat, valamint mesterséges színezéket és tartósítószert sem.
Aio egyszerűen használható online felületet kínál az ingatlanok, helyiségek – kifejezetten rövid időre tervezett – bérléséhez. A startup fejlesztése ideális megoldást nyújt szobák vagy akár rendezvényhelyszínek lefoglalásához is.
A TicketNinja kulcsrakész megoldást szállít a rendezvényszervezők számára: személyre szabott felületén nemcsak a jegyeladást, hanem a programnaptár kezelését, a regisztráció és a beléptetés feladatait, de akár a számlázást is elvégezhetik a szervezők, akár több nyelven is.
A VCU fejlesztése a biztosítási csalások elkerülését segíti videós arcelemzésével. Mesterséges intelligencián alapuló algoritmusuk 3 különböző komponens (mimika, hangszín és szövegkontextus) egyidejű analízisének segítségével tud dönteni egy adott biztosítási kárbejelentés valóságtartalmáról.

Related Topics:2019 inkubátor kh program startup

Up Next

Intelligens ipari robotkarokat mutatott be az LG

Don't Miss

Már elérhető az ELTEphone!

Gazdaság

Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban

Hazánk mezőgazdaságának egyik legnagyobb kockázati tényezője az aszály, amely egyaránt kihat a terméshozamra és a gazdálkodók életére.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) legújabb kötete, az Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban átfogóan tárgyalja a szárazság okozta kihívásokat, a termelési rendszerek sérülékenységét, valamint a szélsőséges időjárási feltételekhez való alkalmazkodás szükségességét.

A kiadvány szerkesztői – Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora és Dr. Zsembeli József, a MATE Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központ igazgatója – részletesen mutatják be az aktuális helyzetet Magyarországon, különös tekintettel a 2022-es és 2024-es súlyos aszályokra, amelyek rávilágítottak a fenntartható és az aszály káros hatásait mérséklő mezőgazdasági stratégiák jelentőségére. A szakértők fontosnak tartják, hogy a gazdálkodók mellett a politikai döntéshozók is aktívan részt vegyenek a megfelelő szabályozások és támogatási rendszerek kialakításában, hiszen csak átfogó és összehangolt beavatkozásokkal lehet hatékonyan szembenézni az aszály okozta kihívásokkal.

Amint a könyv előszavában is olvasható, az éghajlatváltozás hatásai egyre kézzelfoghatóbbá válnak a mezőgazdaság mindennapjaiban, különösen a csapadékeloszlás kiszámíthatatlansága és a gyakrabban jelentkező aszályos időszakok révén. Magyarországon az aszály a mezőgazdasági termelés kockázatának egyik, ha nem a legmeghatározóbb tényezője. Bár az árvizek, a korai fagyok, a kártevők és egyéb kockázati tényezők komoly kihívások elé állítják a gazdálkodókat, a mezőgazdasági termelés és bevételkiesés szempontjából egyetlen más termelési kockázati forrás sem olyan jelentős országosan, mint az aszály. A nagy szárazság csökkentheti a terméshozamokat, a gazdálkodókat arra késztetheti, hogy szűkítsék a termesztett növények körét és területét, növeljék a termelési inputokat, például a növénytermesztésben az öntözésre vagy az állattenyésztésben a takarmányokra, állatjólétre fordított költségeket.

Az „Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban” című könyv célja, hogy gyakorlati és tudományosan megalapozott útmutatást nyújtson a gazdálkodóknak, agrárszakembereknek és döntéshozóknak arra, miként készülhetnek fel hatékonyan az aszályok következményeire. A könyv szerzői azonban nem csupán a kihívásokra kívánják felhívni a figyelmet, hanem azokra a lehetőségekre is, amik segítségével a mezőgazdaság alkalmazkodóbbá, ellenállóbbá és hosszú távon is életképessé válhat. Ennek érdekében a kötet átfogó képet ad az aszály élettani és gazdasági hatásairól, a korszerű vízgazdálkodási technikákról, valamint bemutatja a fenntartható, adaptív gazdálkodási módszereket, amelyek segíthetnek enyhíteni a vízhiány okozta károkat.

A gazdálkodók akár jelentős mértékben is alkalmazkodhatnak a szárazsághoz, a talaj nedvességmegtartó képességét növelő beruházások és intézkedések révén. A különféle talajvédő, nedvességtakarékos művelési módok és gyakorlatok, amelyek növelik a talaj szervesanyag-tartalmát, miközben csökkentik a talaj nedvességveszteségét – mint például a direktvetés vagy a redukált talajművelés, a takarónövények használata, a megfelelő vetésváltás stb. – segíthetnek a gazdaságoknak alkalmazkodni az aszály egyre növekvő kockázatához. Az öntözés hatékonyságának növelése is csökkentheti az aszály okozta károkat. A kötet számos további lehetőséget is felkínál a gazdálkodóknak.

A közelmúltban tapasztalt számos jelentős aszály arra ösztönzi a szakpolitikát, hogy a fókusz a rövidtávú aszályreagálásról a hosszútávú szárazságtűrő képesség kiépítése felé mozduljon el. Az aszályhoz való alkalmazkodás adekvát stratégiai megoldásokat igényel mind ágazatonként, mind régiónként. A kiadvány multidiszciplináris megközelítésben tárgyalja az aszály problémakörét, egyben bemutatja a legújabb kutatási eredményeket, gyakorlati alkalmazásokat, valamint hosszútávú megoldási stratégiákat a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás, a környezetvédelem és a társadalmi rendszerek számára.

Ajánljuk ezt a könyvet mindazoknak, akik elkötelezettek a mezőgazdasági termelés jövőjének megőrzése iránt, valamint azoknak, akik mélyebb ismeretekre vágynak az aszály okairól és következményeiről.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Vidéken is viszik a nagyot drágult paneleket

A megyei jogú városokban is hasonló mértékben drágultak az ingatlanok, mint Budapesten, de vidéken még így is jóval olcsóbban lehet lakást vásárolni, mint a fővárosban.

Az Otthon Centrum friss adatai szerint a vidéki nagyvárosokban is a panellakások drágultak a leginkább: az egy évvel ezelőttinél majdnem harmadával kerül többe egy négyzetméter. A vidéki városok közül Debrecen a legdrágább.

„Mindhárom használt szegmensben áremelkedést tapasztaltunk az előző év azonos időszakához képest, és ez a trend lényegében tavaly óta folyamatos”

– ismertette a megyei jogú városok átlagos négyzetméterárainak alakulását Soóki-Tóth Gábor.

Az elemzési vezető arról is beszámolt, hogy a használt ház ára emelkedett a legkevésbé, 11,8 százalékkal, míg a téglalakások 25,5, a panellakások fajlagos ára 28,2 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit.

„A vidéki trendek nagyon hasonlítanak a budapesti folyamatokra: a fővárosban a családi ház 10 százalékot, a téglalakások 23 százalékot, a panellakások pedig 38 százalékot drágultak egy esztendő alatt”

– tette hozzá a szakember, kiemelve, hogy a fővárosi árszint továbbra is jelentősen meghaladja a vidéki városokét.

A téglalakások piacán Debrecen rekorder, amely a megyei jogú városok közül egyedüliként lépte át az egymillió forintos átlagos négyzetméterárat (1,07 millió forinttal). A második helyen Székesfehérvár áll 864 ezer forintos középértékkel, majd Győr következik 853 ezer forintos átlaggal. A legtöbb megyei jogú városban mérsékeltebb árak jellemzők 550-750 ezer forint közötti átlaggal. Csak a kisebb és a fővárostól távolabbi városokban fordult elő ennél alacsonyabb ár, például Nagykanizsán (450 ezer) vagy Baján (422 ezer forint).

Az Otthon Centrum közreműködésével értékesített téglalakások átlagos négyzetméterára egy év alatt 25,5 százalékkal emelkedett. A legtöbb megyei jogú városban 15-30 százalék közötti drágulás látható, Sopronban, Szegeden, Veszprémben, valamint Zalaegerszegen egyszámjegyű volt a növekedés, míg Szolnokon, Tatabányán és Székesfehérváron meghaladta a 30 százalékot.

A panellakások átlagos négyzetméterára 729 ezer forint, a rangsort ebben a szegmensben is Debrecen vezeti 950 ezer forinttal, majd Székesfehérvár 827 ezerrel a második, Győr pedig 812 ezer forinttal a harmadik legdrágább város. Az olcsóbb városok közé Dunaújváros (478 ezer), Szolnok és Miskolc (460 ezer), valamint Nagykanizsa (417 ezer forinttal) tartozik. A legtöbb megyei jogú várost azonban 500-700 ezer forintos átlagár jellemzi.

Az árak összességében 28,2 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakát, amiben Soóki-Tóth Gábor szerint a kamattámogatott hiteleknek is nagy szerepe van, amelyek különösen az olcsóbb panelek iránt élénkítették a keresletet. Minden városban emelkedtek az árak, a legnagyobb 30 százalékot meghaladó drágulást Kecskeméten, Pécsen, Székesfehérváron és Debrecenben, míg a legkisebb növekedést Zalaegerszegen mindössze 4 százalék mérte az Otthon Centrum. Ezzel szemben a többi vidéki városban kétszámjegyű áremelkedés az irányadó.

A megyei jogú városokban az elmúlt egy évben a családi házak drágultak a legkevésbé: a négyzetméterár átlagértéke 551 ezer forint, ami éves távlatban 11,8 százalékos emelkedésnek felel meg. Ugyanakkor az összetételhatás miatt a 25 megyei jogú városban szélsőségesen, a tavalyi átlagár 90-140 százaléka között alakultak az idei átlagok.

Debrecen a harmadik szegmensben is rekorder 745 ezer forinttal, amelyet Sopron közelíti meg 702 ezerrel, míg Győr 623 ezer forintos átlagos négyzetméterárral a harmadik. Nem sokkal marad le Székesfehérvár (614 ezer) és Érd (600 ezer), miközben a legtöbb városban 400-600 ezer forint közötti átlagár a mértékadó. A kisebb és a fővárostól távolabb esővárosokban, ennél alacsonyabb átlagok is előfordulnak: Szekszárdon 319 ezer, Nagykanizsán 333 ezer, Zalaegerszegen 374 ezer forint a középérték.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Sikerrel zárult Shanghai magyarországi bemutatkozása

Október 30-31-én zajlott a Hungexpo területén a világ egyik legnagyobb, Kínai állami támogatással megvalósuló kiállítássorozata, a Shanghai Fair Trade Show budapesti állomása.

A többezer látogatót vonzó eseményen mintegy 130 kínai high-tech vállalkozás képviseltette magát a legkülönbözőbb szegmensekből. Az eseményen mások mellett előadást tartott Bihari Katalin, a Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdaság fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára, a HEPA vezérigazgatója, és Sun Jianping, a Shanghai Services Federation elnöke is.

Az eseményt elsősorban magyar vállalkozások képviselői látogatták, akiknek ez a koncentrált jelenlét kiváló alkalmat kínált, hogy akár több közvetlen kapcsolatot is kialakítsanak kínai gyártókkal és szolgáltatókkal. A minél intenzívebb kapcsolatfelvételt előre egyeztetett személyes találkozók is segítették a kínai és magyar cégek képviselői között ‒ mondta el Szabó Mónika, a rendezvény szervezését és kommunikációját magyar részről támogató a Gold Communications Kft. ügyvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!