Gazdaság
Tudtad? Előbb posztolunk temetésről, mint a hálószobából
Minden második magyart zaklattak már a közösségi oldalakon
Az erőszakos és a szexuális tartalmak nyilvános megosztásától irtóznak a legjobban a magyar okostelefon-felhasználók – derült ki a Huawei Technologies Hungary legújabb kutatásából.
A cyberbullying a közösségimédia-felhasználók számára itthon sem ismeretlen fogalom: minden második megkérdezettnek le kellett már tiltania valakit azért, mert az illető online zaklatta.
Noha a válaszadók többsége szemérmes az intim tartalmak posztolását illetően, a párjával való szakításról, gyermeke születéséről, illetve temetésről is posztolna a résztvevők mintegy kétharmada. A szakértő szerint az állandó internetes jelenlét kitolja a tartalommegosztás erkölcsi határait, de ez akár hasznos is lehet a társadalom számára.
A Huawei évek óta élen jár az okostelefonok kamerarendszerének fejlesztésében, ezért készülékei hatással vannak arra, milyen minőségű tartalmakat osztanak meg a felhasználók az online térben, de arra nem, hogy mi szerepel ezeken. A gyártó legújabb kutatását épp ezért a Huawei új, 48MP-es lencsével rendelkező készüléke, a P30 Lite fotózási képességei ihlették. A gyártó több mint 5000 magyar okostelefon tulajdonos bevonásával, 2019 májusában lezáruló online felmérésében arra kereste a választ, hol húzódik a közösségimédia-felhasználók digitális intimszférája: személyes tartalomnak számít-e például, ha temetésről vagy a szülőszobáról posztolunk, illetve bátrabban bántunk-e másokat, ha a telefonunk mögé bújhatunk?
Pucérkodás az ágyban és a szülőszobán
A kutatás szerint az online térben leginkább az erőszakos, illetve a szexuális tartalmú posztoknál húzódik a digitális intimszféra határa. A megkérdezettek közül azonban körülbelül egy iskolás osztálynyi felhasználó többször, több felületen is osztott már meg magáról, illetve partneréről erotikus képet vagy videót. A felhasználók több mint fele úgy nyilatkozott, hogy sosem posztolna nyíltan agresszív, illetve pornográf témájú tartalmakat, a temetés vagy a párjukkal való szakítás dokumentálása azonban csak a megkérdezettek harmadának nem fér bele. A válaszadók szerint a szülőszobából való tartalommegosztás az intim helyzetben készült socialmedia-tartalmak közül a legmindennaposabb, ezt mindössze 7 százalék kifogásolta.
Digitális erőszak: elkövetjük vagy elszenvedjük?
Online agressziónak a megkérdezettek mintegy 14 százaléka esett már áldozatául saját bevallása szerint. Ezek a megaláztatások szinte kivétel nélkül nyilvános láthatóságú, sértő képek vagy egyéb bántó posztok formájában érték a válaszadókat. A digitális intimszféra-kutatás kitöltői közül mindössze 1 százalék vallotta önmagát is „online zaklatónak”: a férfiak több mint háromszor annyian (36 fő) bántalmaztak másokat a social mediaban, mint nőnemű társaik (11 fő). Az online abúzust elkövető férfiak többsége a 19-25 éves korosztályba, míg a nők esetében a 26-35 éves korcsoportba tartozik. A megkérdezettek körülbelül 54 százaléka tiltott már le a közösségi oldalán másik felhasználót egy harmadik személyre irányuló, sértő tartalom miatt, illetve a kitöltők 57 százalékának szintén így kellett tennie, mert valaki az interneten zaklatta őt. Az online agressziónak a kutatás eredményei alapján nem volt különösebb nemi alapja: a zaklatásnak áldozatul esett női és férfi felhasználók között arányában nem volt jelentős különbség.
Online maradni, minden körülmények között
A kutatásból kiderült, hogy a magyar felhasználók egészen extrém és veszélyes helyzetekben sem riadnak vissza a posztolástól. A felmérésben résztvevők közül mintegy 100 válaszadó rögzített már valamilyen balesetet, erőszakos szituációt, vagy verekedést az okostelefonjával, majd az így készült tartalmat feltöltötte a közösségimédia-felületeire. Míg a legtöbben (55 százalék) a családjukkal, barátaikkal, ismerőseikkel privát beszélgetések keretében osztották meg a megrázó képi- vagy videós anyagokat, a megkérdezettek több mint harmada nyilvános posztban tette közzé azokat, további 25 százalék pedig valamilyen csoportban.
Szexuálpszichológus: A mérték az érték
Hevesi Krisztina szexuálpszichológus szerint nem csak a közösségi média formálja a felhasználók online viselkedését, hanem utóbbi is visszahat az internetes platformokon megjelenő tartalmakra. Bizonyos trendeket, akármennyire promotálják is őket (#aftersex kampány), nem szívesen követnek a készüléktulajdonosok, az ilyen tartalmakat a kutatásban résztvevők is túl intimnek ítélték meg. A magukról a social mediaban intim tartalmat megosztó felhasználókat a különlegesség érzése utáni vágy hajtja.
„A születés csodáját örömmel osztjuk meg a nagyvilággal, hiszen ez egy boldog pillanat, de például a gyászfolyamatban is segíthet, ha a közösségi oldalakon „társas támogatást” kapunk.”
Krisztina szerint az okostelefonunk használatakor is vannak bizonyos erkölcsi normák, de néha hasznunkra is lehet, ha különleges helyzetekben posztolunk:
„Az okoskütyünk állandóan nálunk van, ezért azonnal tudunk reagálni a körülöttünk zajló eseményekre. Egy baleset vagy verekedés rögzítése és a róla készült tartalom feltöltése a közösségi oldalakra – amellett, hogy a készítő szándéka ezzel az, hogy a bennfentességét fitogtassa – akár társadalmilag hasznos is lehet. Ezek az információk segítséget nyújthatnak a hatóságoknak akár katasztrófák idején is, mert a lakosság előbb értesül a bajról, ha ezek a hírek a Facebookon vagy az Instagramon is megjelennek. Az okostelefon akkor tud jó társa lenni az embernek, ha a használat során a mérték az érték”
– mondta a szakember.
Gazdaság
Az új korszak elvárásAI: a vas már nem elég, stabil háttérre is szükség van
A mesterséges intelligencia egyre mélyebben épül be az üzleti folyamatokba, ezért a vállalatok körében ugrásszerűen nő az igény a hosszú távon is stabil AI-környezetek iránt. Sok szervezetnél ráadásul alapelvárás, hogy saját adatközpontban maradjanak az érzékeny adatok és az AI-alkalmazások, vagyis a vállalatoknak helyben kell megteremteniük az AI biztonságos és kiszámítható működésének feltételeit.
A SUSE szakértői szerint ehhez az új hardverek mellett olyan AI-környezetre van szükség, amely megbízhatóan és tervezhető költségek mellett üzemeltethető.
„A vállalati AI gyorsan terjed, és ezzel együtt folyamatosan nő az igény olyan infrastruktúra iránt, amely biztosítja az adatok feletti kontrollt és a szabályozott környezetekhez szükséges irányítást.”
– mondta John Fanelli, az NVIDIA vállalati szoftverekért felelős alelnöke
A mesterséges intelligencia fokozatosan szerves részévé válik a vállalatok mindennapjainak. Sok cég már nem tesztjelleggel, hanem élesben használ AI-t, és egyre több helyen jelennek meg olyan megoldások is, amelyek több modellt és AI-ügynököt kapcsolnak össze egyetlen környezetben.
Új technológiák, új igények
Ez a változás új elvárásokat teremt a vállalati IT és az infrastruktúra területén is. Számos iparágban ugyanis alapelvárás, hogy az érzékeny adatokat kizárólag saját adatközpontban kezeljék, és az AI-alkalmazásokat is olyan környezetben futtassák, ahol a szervezet közvetlen kontrollt gyakorolhat a rendszerek, a költségek és a biztonságos üzemeltetés felett. Erre bizonyos esetekben adatvédelmi és szabályozási elvárások miatt van szükség, más esetekben pedig a vállalatok szeretnének nagyobb biztonságot és jobb rálátást az infrastruktúrára.
A szervezeteknek ezért korszerűsíteniük kell IT-környezetüket, ha az AI-szolgáltatásoktól is ugyanolyan folyamatos, kiszámítható és megbízható működést várnak el, mint minden más rendszerüktől. Ezek a modern megoldások ugyanis új típusú terhelést jelentenek, miközben a hagyományos infrastruktúrák többségét eredetileg nem ilyen igényekre tervezték.
A hardver csupán félkarú óriás
Az új igényekre a hardvergyártók is gyorsan reagálnak. Az olyan új generációs AI-hardverek, mint az NVIDIA Rubin platform kifejezetten az összetettebb vállalati AI-ökoszisztémák kiszolgálására készülnek. Az ilyen megoldások fejlesztésénél már nemcsak a nagyobb számítási teljesítményt tartják szem előtt, hanem azt is, hogy a rendszerek jól skálázhatók és hatékonyan működtethetők legyenek. A hardver ezért egyre inkább stratégiai szerepet kap az AI-infrastruktúrában.
Az új AI-hardverek azonban csak akkor teremtenek valódi üzleti értéket, ha olyan környezet egészíti ki őket, amely biztonságosan, átláthatóan és kiszámíthatóan működtethető. Ha ez a háttér hiányzik, a vállalatok nem tudják teljes mértékben kihasználni a nagy teljesítményű hardverben rejlő lehetőségeket: az új megoldások nehezebben skálázhatók, több erőforrást és költséget igényel az üzemeltetésük, és nagyobb kockázatot jelenthetnek a napi vállalati működésben is.
Stabil alap, biztos háttér
A vállalatoknak tehát olyan AI-környezetekre van szükségük, amelyek saját infrastruktúrán belül is támogatják a biztonságos és szabályozott működést, a SUSE AI pedig pontosan ezt nyújtja. A helyben működtethető, nyílt, vállalati felhasználásra szánt platform segítségével a szervezetek adatközpontokban, hibrid vagy air-gapped (internettől elzárt) környezetekben futtathatják az AI-szolgáltatásokat, miközben az érzékeny adatokat saját ellenőrzésük alatt tarthatják. Ez nagyobb kontrollt, biztonságosabb működést és auditálható AI-használatot tesz lehetővé a vállalati környezetben.
A platform beépített megfigyelési és elemzési funkcióinak köszönhetően jól nyomon követhetők a legfontosabb mutatók, például a tokenhasználat és az ehhez kapcsolódó költségek, valamint a GPU-k teljesítménye és kihasználtsága. Ezáltal a vállalatok jobban átláthatják és kézben tarthatják a költségeket, ami támogatja a stratégiai tervezést és a megbízhatóbb AI-működést.
A megoldás megfelelő alapot nyújt a vállalati AI-alkalmazások használatához olyan területeken, ahol egyszerre fontos az érzékeny adatok védelme, a szabályozott működés és a kiszámítható üzemeltetés. Ilyenek lehetnek például a saját infrastruktúrán futó generatív AI-megoldások, a belső tudásbázisokra épülő alkalmazások vagy más olyan AI-folyamatok, ahol a szervezetek nem akarják az adatokat külső, zárt platformokra vinni.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Kétmilliárd forintról döntött a Kamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő független Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) 2026. első negyedévében 66 új kérelmet vett nyilvántartásba, amelyekben a felek összesen több mint 3,3 milliárd forint vitatott összeget jelöltek meg.
A TSZSZ az időszakban 33 szakvéleményt adott ki, amelyek alapján mintegy 1,92 milliárd forintot ítélt meg. Emellett 4 esetben folytattak le bankgarancia-vizsgálatot. A kiadott szakvélemények száma az előző év azonos időszakához képest 43 százalékkal, a megítélt összeg pedig 150 százalékkal nőtt.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium és Kamara fenntartásában működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) az építőipari szerződésekből eredő viták gyors és szakértői rendezését szolgáló, független köztestületi szerv. Segítségét elsősorban akkor vehetik igénybe a felek, ha a tervezési, kivitelezési vagy alvállalkozói szerződés teljesítése kapcsán vita merül fel a műszaki teljesítés mértékével, a vállalkozói díj elszámolásával, a teljesítésigazolás kiadásával vagy a bankgarancia lehívásával kapcsolatban. Az idei év első három havi kérelmeinek zöme egy és többlakásos lakóépületek építése, valamint ipari épületek beruházásai kapcsán érkeztek a TSZSZ-hez.
Kérelmet nyújthat be a megrendelő, a tervező, a fővállalkozó vagy az alvállalkozó egyaránt, amennyiben írásban megkötött, mindkét fél által aláírt szerződés áll rendelkezésre. A TSZSZ háromtagú szakértői tanácsa egy helyszíni szemle és a benyújtott dokumentumok alapján állapítja meg a teljesítés mértékét, így segíti a viták gyors lezárását. A szakvélemény elsődleges célja, hogy az segítse a felek megegyezését, de bírósági eljárás esetén jelentős előnyt jelent a szakvélemény, ugyanis az rövidebb határidőkkel és speciális eljárási szabályok mellett használható fel. Az eljárás határideje alapesetben 30 nap, indokolt esetben legfeljebb 60 nap. A szakértői díj a kérelmező által megjelölt vitatott bruttó érték 3 százaléka, de minimum 200 ezer és legfeljebb 2 millió forint. A TSZSZ eljárása elektronikusan, egyszerű űrlapkitöltéssel indítható, így az építőipari szereplők gyorsan és hatékonyan juthatnak szakértői állásfoglaláshoz akár régebbi, még el nem évült szerződéseik kapcsán is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
SZÉP kártya-láz a boltokban: milliárdok mentek élelmiszerre
Soha nem látott roham indult a boltokban, miután a SZÉP kártyával hideg élelmiszert is lehetett vásárolni. 2025. december 1-jétől idén április 30-ig 44 ezer K&H kártyabirtokos használta fel cafeteriáját bevásárlásra. A friss adatok szerint összesen 4,7 milliárd forintot költöttek el az élelmiszerüzletekben, ami a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest közel 1,5 milliárdos növekedést mutat.
A számok döbbenetesek: az öt hónapos időszak teljes SZÉP-kártyás forgalmának több mint 30 százaléka élelmiszer-vásárlásokból származott, igaz, ebbe beleesett a tavalyi karácsonyi időszak is. Kimondható, hogy amíg hideg élelemért is lehetett SZÉP kártyával fizetni, addig a cafeteria-rendszer legismertebb eleme már nemcsak a pihenést és kikapcsolódást szolgálta, hanem a mindennapi megélhetés egyik fontos pénzügyi lába lett.
A vásárlási szokásokból az is jól látszik, hogy a felhasználók tudatosan és nagyobb volumenben költöttek. Az átlagos kosárérték elérte a 9200 forintot, vagyis sokan nem csupán néhány terméket vásároltak, hanem a kártyabirtokosok többsége jelentősebb, tervezett nagybevásárlások finanszírozására használta a keretét.
„Kiemelkedő érdeklődés övezte a hideg élelmiszerek SZÉP kártyával történő fizetését. És nemcsak a költési adatokban jelentett látható szintlépés, hanem a fizetési technológiák terén is
– hangsúlyozta Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője.
– Az ügyfeleink 5 százaléka használta digitális SZÉP kártyáját a fizetésnél. A digitális fizetés növekvő népszerűsége is igazolja, hogy a könnyű és gyors felhasználói élmény, valamint a technológiai naprakészség ma már alapvető elvárássá kezd válni bevásárláskor. Nem kérdés tehát, hogy a kkv-szektor számára a SZÉP kártya valódi stratégiai eszköz, akár cafeteriaként adják munkavállaóiknak, akár úgy, hogy maguk válnak elfogadóhellyé.”
Bár a K&H SZÉP-kártyás forgalmi statisztikákban továbbra is a nagyvállalatok dominálnak, a kisvállalkozások szerepe is érezhetően megnőtt ebben az időszakban, ami egyben azt is eredményezte, hogy a forgalom egy része közvetlenül a helyi közösségekben maradhatott, hozzájárulva a gazdasági sokszínűség megőrzéséhez.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Új szintre emelik az ipari vállalatok versenyképességét a Schneider Electric Hannover Messe-n bemutatott megoldásai
-
Egészség2 hét ago
Megfelelő kézmosással akár 50%-kal csökkenthető a kórokozók terjedése az egészségügyi intézményekben
-
Ipar2 hét ago
PEZ adagoló-összeszerelő gép fejlesztése
-
Egészség2 hét ago
Nem lusták a magyarok, csak biokémiailag kimerültek
-
Gazdaság2 hét ago
A Kia megkezdi az új XCeed gyártását a zsolnai gyártóüzemben
-
Gazdaság2 hét ago
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Széchenyi István Egyetem komplex képzésfejlesztési programja
-
Szórakozás1 hét ago
Ismét megtelt egyetemistákkal a Schneider Electric budapesti központja
-
Gazdaság1 hét ago
27 díjat nyert az LG Electronics a 2026-os Red Dot Design Awardon




