Gazdaság

Kanada nem adhatja ki az Egyesült Államoknak a Huawei pénzügyi vezetőjét

Meng Wanzhou ügyvédei további jogi lépéseket terveznek

A kanadai törvények szerint nem követett el bűncselekményt, ezért nem is vonható kiadatási eljárás alá Meng Wanzhou – állítja a Huawei Technologies sajtókapcsolatokért felelős alelnöke.

Benjamin Howes elmondta, hogy az Egyesült Államok hiába kérte Kanadától a Huawei pénzügyi vezetőjének kiadását, a kanadai törvények alapján Meng asszony nem követett el bűncselekményt, ezért az USA kérelmét semmisnek kell tekinteni. A Huawei továbbra is kiáll a jelenleg házi őrizetét töltő pénzügyi igazgató mellett, és további jogi lépéseket tesz az alaptalan amerikai vádak és jogtalan intézkedések miatt.

„A kanadai törvények alapján a Meng asszony elleni vádakban megfogalmazott tevékenységek nem tekinthetők bűncselekmények. Az Egyesült Államok kiadatási kérelme éppen ezért sérti a kanadai kiadatási törvény alapelveit”

– mondta Benjamin Howes, a Huawei sajtókapcsolatokért felelős alelnöke.

A Huawei Technologies illetékese szerint az Egyesült Államok Meng asszony elleni vádjai olyan egyoldalú szankciók megsértésén alapulnak, melyekkel az USA Irán pénzügyi szolgáltatásait sújtotta. A kanadai törvények kimondják, hogy senkit sem lehet kiadni büntetés céljából egy másik országnak olyan tevékenységért, amely nem büntetendő Kanadában. Benjamin Howes elmondta, hogy a kanadai hatóságok azért nem adják ki Meng Wanzhou-t az Egyesült Államoknak, mert az elfogatása előtti banki ügyletek esetében nem áll fenn a vonatkozó törvények megsértésének veszélye, ami így nem jelent kockázatot sem Kanadára, sem pedig a kérdéses bank gazdasági érdekeire.

„Az Egyesült Államok kormányzata által benyújtott bizonyítékok nem elegendők, a Meng asszony elleni vádak pedig alaptalanok. Nincs bizonyíték arra, 2013-ban, Hong Kong-ban egy külföldi banknak bemutatott PowerPoint prezentáció félrevezető volt, sem arra, hogy Meng asszony bármilyen pénzügyi intézményt megtévesztett volna”

– tette hozzá az alelnök.

A Huawei sajtókapcsolatokért felelős vezetője szerint a banki tisztviselők teljes mértékben tisztában voltak a szóban forgó üggyel, döntésüket pedig semmilyen módon nem befolyásolta Meng asszony hat évvel ezelőtti prezentációja. Továbbá a bank teljes mértékben tisztában volt a Skycom Iránban folytatott üzletvitelével és tevékenységével, valamint a Huawei és a Skycom kapcsolatával is.

A Huawei Technologies további jogi lépéseket tervez a Meng asszonyt ért jogsértésekre és szabálytalan intézkedésekre hivatkozva. A Meng asszonyt képviselő jogászok 2019. szeptemberében „közzétételi” indítványt nyújtanak be annak érdekében, hogy több releváns felvételt szerezhessenek be a pénzügyi vezető letartóztatásáról, amelyet szintén jogtalannak tartanak.

„A kanadai bűnüldöző szervek súlyos szabálytalanságokat vétettek eljárásuk során, illetve megsértették Kanada Alkotmányát. Repülőtéri letartóztatásakor Meng asszonyt – rutinszerű határellenőrzés álcája alatt – jogellenesen kutatták át. Ez az intézkedés a kanadai kiadatási eljárás rendjét, valamint Meng asszony jogait is súlyosan sértette. Az amerikai vádakban szereplő állítólagos tevékenység Kanadában nem büntetendő, ezért a hatóságoknak azonnali hatállyal szabadon kell engedniük Meng asszonyt”

– mondta el a Huawei sajtókapcsolatokért felelős alelnöke.

A Huawei jogi képviselői úgy vélik, hogy az USA Huawei elleni kampánya, valamint az Egyesült Államok elnökének nyilatkozatai is alátámasztják, hogy az ügy politikai és pénzügyi megfontolásokon alapul, nem pedig jogi természetű. A Huawei pénzügyi vezetőjének ügyvédei 2020. januárjában egy további kérvényt nyújtanak majd be a kanadai bírósághoz, amellyel megkérdőjelezik az Egyesült Államok indítványát, és amelyben az USA csalás bűntettének vádjára hivatkozva kérvényezte Meng asszony kiadatását.

„A Huawei teljes mértékben támogatja Meng asszonyt, valamint bízunk abban, hogy a kanadai jogrendszer tisztességesen és hatékonyan eljárva hamarosan megoldást talál az ügyre”

– tette hozzá Benjamin Howes.

Related Topics:2019 államot egyesült gazdaság Huawei kanada pénzügy

Up Next

A Praktiker gyakorlatilag megállíthatatlan!

Don't Miss

Ezek lettek az idei slágertáborok

Gazdaság

Az OMV Hungária határozatlan időre leállította autómosóinak működését

A jelenlegi helyzetben az OMV Hungária határozatlan időre felfüggesztette valamennyi saját üzemeltetésű autómosójának működését. A felelős vállalati döntés összesen 130 autómosót – 73 gépi és 57 kézi mosót – érint, és célja a víz- és energiafelhasználás csökkentése, valamint a természeti erőforrások megóvása.

Az országot érintő rendkívüli energia- és vízügyi helyzetre reagálva az OMV Hungária Ásványolaj Kft. a hétvégén valamennyi saját üzemeltetésű autómosójának működését határozatlan időre felfüggesztette. Az intézkedés összesen 130 autómosót érint, köztük 73 gépi és 57 kézi mosót.

A vállalat felelős piaci szereplőként úgy döntött, hogy a jelenlegi körülmények között a víz- és energiafelhasználás csökkentésével is hozzájárul a rendelkezésre álló erőforrások megóvásához és a közös teherviseléshez. Az OMV egyúttal arra kérte szerződéses partnereit is, hogy lehetőségeikhez mérten csatlakozzanak a kezdeményezéshez.

„Vannak helyzetek, amikor egy vállalat felelőssége túlmutat a saját működésén. Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi körülmények között minden olyan intézkedés számít, amely hozzájárul az energia- és vízfogyasztás csökkentéséhez. Tudjuk, hogy sok nálunk tankoló autós rendszeresen használja autómosóinkat is, ezért ezt a döntést nem volt könnyű meghozni, de elkerülhetetlennek éreztük. Bízunk ügyfeleink megértésében és támogatásában”

– közölte az OMV Hungária Kft.

A szolgáltatás szüneteltetése határozatlan ideig marad érvényben. A vállalat folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és amint a körülmények lehetővé teszik, tájékoztatást ad az autómosók újraindításáról.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!