A tíz éve még szűk szakmai körben ismert szolgáltatástervezés mára a vállalatok mellett az állami és önkormányzati szolgáltatások fejlesztésében is megjelent.

A szemlélet térnyerését jelzi, hogy az október 14–15-én megrendezett jubileumi Service Design Day konferencián kormányzati és önkormányzati szakemberek is bemutatják, hogyan alkalmazható az emberközpontú tervezés a közszolgáltatások megújításában. A kétnapos rendezvényre kétezer résztvevőt várnak.

A magyar kulturális örökség szélesebb körű hozzáférhetővé tétele, a városi közszolgáltatások fejlesztése és a közigazgatás ügyfélközpontú működése is napirendre kerül a tizedik Service Design Day konferencián. A programban kormányzati és önkormányzati szakemberek mutatják be az emberközpontú tervezés közszolgáltatási alkalmazásának lehetőségeit.

A szolgáltatástervezés közigazgatási alkalmazásáról külön kerekasztal-beszélgetést is rendeznek. A programban emberközpontú tervezésért felelős közigazgatási szakemberek és tanácsadók vitatják meg, hogyan tehetők egyszerűbbé, hozzáférhetőbbé és hatékonyabbá a közszolgáltatások. A beszélgetés arra is keresi a választ, hogy a közigazgatásban megjelenő új tervezési szemlélet, milyen érzékelhető változásokat hoz az állampolgárok mindennapjaiban.

Az AI korában felértékelődik az emberközpontú tervezés

Az emberközpontú tervezés térnyerése mögött az a felismerés áll, hogy a szolgáltatások minőségét nem kizárólag a technológia fejlettsége vagy a működés hatékonysága határozza meg, hanem az is, mennyire felelnek meg az azokat használó emberek tényleges igényeinek. Ez a megközelítés az üzleti életben az ügyfélélmény és a versenyképesség javítását, a közszolgáltatásokban pedig az egyszerűbb ügyintézést, a jobb hozzáférhetőséget és az állampolgári elégedettség növelését szolgálhatja.

A mesterséges intelligencia térnyerésével tovább növekszik az emberközpontú tervezés jelentősége. Az AI egyre több feladatot képes automatizálni, miközben átalakítja a munkavégzést, az üzleti modelleket és a szolgáltatások működését. A technológiai fejlődés ugyanakkor társadalmi kihívásokat is felvet: hogyan biztosítható a digitális szolgáltatások széles körű hozzáférhetősége, miként kerülhető el egyes társadalmi csoportok kizárása, és hogyan őrizhető meg az emberi szempontok érvényesülése az automatizált rendszerekben? Ezekre a kérdésekre az emberközpontú tervezés is választ keres.

Tíz év alatt a designszakmán túlra jutott a service design

„Amikor tíz évvel ezelőtt elindítottuk a Service Design Day-t, az emberközpontú tervezés még egy viszonylag szűk szakmai közösség ügye volt. Ma már vállalatvezetők, technológiai szakemberek és állami döntéshozók is foglalkoznak vele. Ez jól mutatja, hogy a service design túllépett a designszakma határain. A mesterséges intelligencia korában pedig még fontosabbá válik, hogy ne csak azt vizsgáljuk, mit tudunk technológiailag megvalósítani, hanem azt is, mire van valóban szükségük az embereknek”

– mondta Káli György, az esemény alapító-főszervezője.

A 2017-ben indult Service Design Day az elmúlt tíz évben a hazai szolgáltatástervezési és üzleti innovációs közösség meghatározó találkozóhelyévé vált. A kezdetben elsősorban a design, a UX és a digitális termékfejlesztés szakembereit megszólító rendezvény ma már a marketing, a szervezetfejlesztés, a technológia, az üzleti vezetés és a közigazgatás képviselőit is összekapcsolja.

Hogyan maradhat értékes a szakértelem az AI korában?

A jubileumi konferencia programja ezt a kiszélesedett szerepet tükrözi. Az október 14-i Vibe Conference a mesterséges intelligencia üzleti és szakmai következményeivel, valamint a tudásalapú szakmák jövőjével foglalkozik. A központi kérdés, hogyan maradhatnak értékesek a szakemberek és a tudásalapú szolgáltatók egy olyan világban, ahol az AI egyre több feladatot képes gyorsabban és olcsóbban elvégezni. A program többek között az ember–AI együttműködés új modelljeit, a tudásintenzív szakmák átalakulását, az értékalapú árazást és a fiatal szakemberek megváltozó szerepét vizsgálja.

A tematika kialakításában szerepet játszott Radó Mátyás Tudásüzlet című könyve is, amely a konferencián mutatkozik be. A kötethez kapcsolódó szakmai programok azt vizsgálják, hogyan változik a szakértelem értéke és a tanácsadói szolgáltatások üzleti modellje a mesterséges intelligencia hatására.

Október 15-én a Service Design Day programja a szolgáltatásfejlesztés, az ügyfélélmény, a digitális innováció és a szervezetfejlesztés gyakorlati kérdéseire összpontosít. Az előadások és kerekasztal-beszélgetések mellett interaktív workshopokon is részt vehetnek az érdeklődők, ahol szakértők segítségével dolgozhatnak aktuális üzleti és tervezési problémákon.

A tizedik Service Design Day konferenciát 2026. október 14–15-én rendezik meg a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU). A szervezők a kétnapos eseményre mintegy kétezer résztvevőt várnak. A részletes program és a részvételi feltételek a konferencia honlapján, a https://servicedesignconf.com/ címen érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A vállalati döntésekben továbbra is jelen lévő óvatosság a céges autó piacon is érzékelhető: sok vállalkozás későbbre halasztja a flottacserét, és minden korábbinál tudatosabban mérlegeli, milyen járműparkra van szüksége.

A kivárás ugyanakkor önmagában nem feltétlenül jelent megtakarítást. Az importált autók árazását érzékenyen érintheti a forint árfolyamának változása, miközben az idősebb járművek növekvő szervizigénye, csökkenő maradványértéke és az üzemeltetéshez kapcsolódó egyéb költségek is emelkedhetnek. A Schiller Autó Család szerint ezért a flottadöntéseknél egyre fontosabbá válik a teljes életciklus vizsgálata: a beszerzési ár mellett a finanszírozást, az üzemeltetést, a várható maradványértéket és a vállalaton belül ráfordított erőforrást is érdemes együttesen mérlegelni.

A presztízs helyett a funkcionalitás dominál

Az autópiac fejlődése és az elmúlt évek gazdasági változásai egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a cégek ma jóval tudatosabban építik fel flottáikat. Egyre pontosabban határozzák meg, hogy az adott munkakörhöz milyen járműre és milyen szolgáltatásokra van valóban szükség. Ez azt is jelentheti, hogy bizonyos munkaköröknél a vállalat egy alacsonyabb felszereltségi szint mellett dönt, amennyiben az minden szükséges funkciót megad.

„A kivárás most egyértelműen látszik a piacon, de önmagában nem biztos, hogy ez a legköltséghatékonyabb stratégia. Egy idősebb autó szervizigénye növekedhet, miközben a maradványértéke csökken, és közben az új autók ára sem feltétlenül marad változatlan. Ezért minden vállalatnál azt kell megvizsgálni, hogy az adott használati profil és költségstruktúra mellett mikor jön el a csere optimális időpontja”

– hangsúlyozza Környei Ágnes, a Schiller Autó Család cégvezetője.

A céges mobilitás nem lehet dobozos megoldás

A vállalati mobilitás ma már egyre kevésbé kezelhető egységes megközelítés mentén. Egyre gyakoribb, hogy egy cégen belül többféle konstrukció él egymás mellett. Rövid és hosszú távú bérlet, saját tulajdonú autó, eltérő márkák vagy hajtásláncok is részei lehetnek ugyanannak a rendszernek. A döntéseknél így egyre nagyobb súlyt kap az, hogy az adott jármű és konstrukció mennyire illeszkedik a konkrét munkakörhöz, használati profilhoz és vállalati költségszerkezethez. Emellett a munkavállalói élmény is fontos szempont marad, ezért a flottadöntések ma jóval több szempont összehangolását igénylik, mint néhány évvel ezelőtt.

„A vállalkozás típusa és működése alapvetően meghatározza, milyen mobilitási megoldások működnek jól. Rövid, közép- és hosszú távú konstrukciókat, eltérő márkákat és különböző igényeket kell tudni egy rendszerben kezelni. A feladat egyre inkább az, hogy az adott vállalat működéséhez legjobban illeszkedő mobilitási mixet alakítsuk ki”

– fogalmaz Környei Ágnes.

A flotta legnagyobb rejtett költsége az ügyintézésre fordított erőforrás

A hosszúra nyúló csereciklus rövidtávon megtakarításnak tűnhet, de hátránya, hogy közben az idősödő járművek szervizigénye és a meghibásodások kockázata is emelkedhet. Ez nemcsak közvetlen javítási költséget jelent. Romolhatnak a munkakörülmények, kieshetnek autók a napi működésből, szélsőséges esetben pedig a vállalat szolgáltatási kapacitását vagy ügyfélkiszolgálását is érintheti.

Jelentős rejtett költséget jelenthet maga a flotta működtetésének módja is. Sok vállalat rövid távú megtakarítás reményében több szolgáltatótól szerez be járműveket, külön köti meg a biztosításokat, és más-más partnerrel intézi a szervizt, a kárrendezést vagy éppen a csereautót. Egy-egy elem külön vizsgálva kedvezőbbnek tűnhet, összességében azonban egy nagyon nehezen átlátható rendszer alakulhat ki. Gyakori tévhit, hogy egy céges autó költsége lényegében a finanszírozásból, a biztosításból, az üzemanyagból és a szervizből áll. Ehhez hozzáadódik az autók életkorából fakadó kockázat, valamint az a jelentős munkaidő is, amit a vállalat az ügyintézésre fordít.

“Ha több szolgáltató, több szerződés és több kapcsolattartó között kell koordinálni a folyamatokat, az rövid távon akár olcsóbbnak is tűnhet, összességében azonban jóval összetettebb és költségesebb működést eredményezhet. Éppen ezért értékelődik fel az egykapus flottakezelés és egy olyan szakmai partner szerepe, amely a teljes autó-életutat képes átlátni és koordinálni”

– hívja fel a figyelmet Környei Ágnes.

„A kollégáinknak egyre inkább tanácsadóként kell gondolkodniuk. Az igény megfogalmazásától a megfelelő autó és konstrukció kiválasztásán át a szervizelésig és később az értékesítésig ugyanannak a folyamatnak a különböző pontjairól beszélünk. Minél jobban összehangolhatók ezek, annál átláthatóbbá válik a működés az ügyfél számára”

– teszi hozzá a szakértő.

Az új márkáknál a bizalom megteremtése a cél

Az elmúlt években jelentősen bővült a magyar autópiaci kínálat, és az újonnan belépők, köztük több kínai márka a vállalati ügyfelek figyelmét is felkeltette. Flottakonstrukciókban ugyanakkor továbbra is óvatosabb a nyitás, elsősorban a maradványértékkel kapcsolatos tapasztalatok hiánya miatt, amely közvetlenül hat a finanszírozási és tartósbérleti konstrukciók havi díjára.

Az elektromos autók beszerzését támogató pályázati időszak jól láthatóan élénkítette a keresletet a KKV-k körében is, ebben az esetben a bizalom is nagyobb volt a magyarok számára kevésbé ismert márkák iránt. A program végéhez közeledve több olyan vállalkozás is meghozta a döntést, amely korábban még kivárt, így a pályázati időszak hajrájában erőteljesebb vásárlási szándék érzékelhető. A jelenlegi óvatosságot ugyanakkor tovább erősíti, hogy egyelőre nem rajzolódik ki egyértelműen, milyen támogatási és ösztönző rendszer segítheti a következő időszakban a tisztán elektromos, illetve plug-in hibrid hajtású járművek vállalati beszerzését. Ez a bizonytalanság a maradványértékkel kapcsolatos kérdésekkel együtt sok céget további kivárásra ösztönözhet.

Az AI véleménye már számít az előzetes keresés során

A mesterséges intelligencia hatása egyelőre elsősorban a döntést megelőző információgyűjtésben érzékelhető. A vállalati ügyfelek többsége ma is viszonylag határozott elképzeléssel érkezik a kereskedésbe, a változás inkább abban látszik, hogyan jutnak el ezekhez az információkhoz.

„Korábban az ügyfél keresőmotorokat használt arra, hogy autókat vagy ajánlatokat találjon, ma ugyanerre már az AI-t is megkérdezheti. A márka és a típus előzetes kiválasztása eddig is jellemző volt, inkább az információszerzés eszköze változik”

– emeli ki Környei Ágnes.

A Schiller Autó Család tapasztalatai szerint egyelőre nehéz pontosan elválasztani, mikor származik egy kérdés vagy állítás mesterséges intelligenciától, de már érzékelhetők olyan megkeresések, amelyek mögött AI-alapú információgyűjtés állhat. Ez különösen akkor válhat láthatóvá, amikor az ügyfél nagyon konkrét állításokkal érkezik, amelyek más piaci szegmensben vagy eltérő használati környezetben helytállóak lehetnek, az adott vállalati helyzetre azonban már nem feltétlenül alkalmazhatók egy az egyben.

Mindez fel is értékelheti a szakértői tanácsadás szerepét. Egy AI-alapú összehasonlítás gyorsan képes nagy mennyiségű információt összerendezni, de nem feltétlenül ismeri egy vállalat tényleges használati profilját, flottastruktúráját, finanszírozási lehetőségeit, belső szabályait vagy azt, hogy az egyes munkakörökhöz milyen mobilitási megoldás illeszkedik a legjobban. A személyre szabott kiszolgálás mellett a digitális ügyintézés szerepe is folyamatosan nő. A jövőben azok a megoldások kerülhetnek előtérbe, amelyek egyszerre teszik hatékonyabbá a folyamatokat, csökkentik az adminisztrációs terheket és támogatják az ügyfelek eltérő mobilitási igényeit.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A Mapei kilenchavi belföldi árbevétele 8,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a harmadik negyedévben azonban megtört az első félév lendülete.

A változás egybeesik a magyar építőipar nyári visszaesésével: júliusban Magyarországon 12,2 százalékkal csökkent az építőipari termelés éves összevetésben, miközben az Európai Unió egészében 1,8 százalékos volt a visszaesés. A vállalat szerint ugyanakkor javítja a kilátásokat az uniós források megérkezése, valamint a tervezett beruházási és lakásépítési programok elindulása, amelyek érdemi piaci hatása várhatóan 2027-től jelentkezhet.

A Mapei belföldi árbevétele 2026 első kilenc hónapjában 31,46 milliárd forintot ért el, szemben az előző év azonos időszakának 29,01 milliárd forintos forgalmával. Ez 8,4 százalékos növekedést jelent. Az exportforgalom szeptember végére 877 millió forintra nőtt, ami 39,4 százalékos bővülést jelent éves összevetésben. A markáns növekedési ütemhez ugyanakkor az alacsony tavalyi bázis is hozzájárult. A vállalat teljes árbevétele az exportforgalommal együtt 32,33 milliárd forint volt, 9,1 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

A kilenchavi növekedés mögött ugyanakkor két eltérő időszak rajzolódik ki. Az első félévben a belföldi árbevétel még 14,6 százalékkal haladta meg a tavalyit. A harmadik negyedévben viszont 10,81 milliárd forintos belföldi forgalmat ért el a vállalat.

„Az első félév után erősebb második félévben bíztunk, a harmadik negyedév számai azonban azt mutatják, hogy a piaci fordulat még várat magára. Saját adatainkban is érzékeljük, hogy a tavaszi lendület a nyári hónapokra megtört”

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Magyarország leszakadt az európai mezőnytől

Az Eurostat szerint a magyar építőipari termelés júliusban 12,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ez volt a legnagyobb visszaesés azon uniós tagállamok között, miközben az Európai Unió egészében mindössze 1,8 százalékkal csökkent az építőipari termelés.

A havi adatok egyértelmű nyári gyengülést mutatnak Magyarországon. Márciusban még 6,2 százalékkal, áprilisban 3,6 százalékkal, májusban pedig 1,0 százalékkal nőtt az építőipari termelés éves összevetésben. Júniusban már 5,0, júliusban pedig 12,2 százalékos visszaesést mértek.

A várt fordulat még nem érkezett meg

A Mapei nyáron még arra számított, hogy az uniós források megjelenése és a nagyobb beruházások elindulása az év második felében kedvezőbb környezetet teremthet az építőipar számára. A harmadik negyedév adatai azonban azt mutatják, hogy az érdemi fordulat még várat magára, és 2026 utolsó negyedévében sem számíthatunk gyors élénkülésre. 

„Nyáron még abban bíztunk, hogy az év második felében megindulhat az élénkülés. A harmadik negyedév alapján ezt a várakozásunkat későbbre kell helyeznünk. Most az a kérdés, mikor jelennek meg ténylegesen azok a beruházások, amelyek új lendületet adhatnak az építőiparnak”

– mondta Markovich Béla.

A Mapei várakozásai szerint 2027 kedvezőbb környezetet hozhat az építőipar számára. Az uniós források megérkezése, az új állami beruházások és fejlesztési programok, valamint az 550 millió eurós Wekerle Lakásépítési Program és más, lakásépítést és -felújítást ösztönző támogatások élénkíthetik a keresletet. A fordulat üteme ugyanakkor attól függ, hogy ezekből mikor lesznek ténylegesen elinduló beruházások.

(1)  https://ec.europa.eu/eurostat/en/web/products-euro-indicators/w/4-18092026-ap

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!