A digitális üzleti modellek térhódításával párhuzamosan egyre égetőbb kérdés annak megválaszolása, hogy az egyes országoknak van-e joga különadókat kivetni az ezt alkalmazó vállalkozásokra?

Tisztázni kellene továbbá azt is, hogy a globálisan termelődő jövedelmet miként lehet méltányosan felosztani az érintett országok között? A szereplők között messze még a konszenzus, ám az ellenérdekelt országok közelmúltban lezajlott vitái vélhetően segítenek előremozdítani az OECD által szorgalmazott megállapodás mihamarabbi kialakítását.

A digitális üzleti modellek adóztatására vonatkozó szabályrendszer alapjainak közös kidolgozására gyűltek össze 135 ország képviselői Párizsban, 2020. január 29. és 30. között. Az OECD által rendezett konferencia egyik legfontosabb előrelépése, hogy a résztvevő országok – főként az Egyesült Államok nyomására – megállapodtak.

„A megalkotandó új szabályok nemcsak a digitális világcégek adóztatására vonatkoznának, hanem olyan más iparágakban működő nagy nemzetközi vállalatcsoportokra is – pl. az autóipar – amelyek közvetlen módon kerülhetnek üzleti kapcsolatba egy másik ország végfelhasználóival”

– mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A párizsi tárgyalásokon résztvevő országok közös zárónyilatkozatukban erősítették meg az elköteleződésüket a jövőbeni együttműködés mellett annak érdekében, hogy 2020 végéig konszenzuson alapuló megállapodásra jussanak a kérdésben. Az egyeztetések várhatóan a következő hónapokban a G20 országok szaud-arábiai találkozója keretében folytatódnak.

Az OECD pozitív várakozásait fejezte ki a tárgyalások kapcsán, mert a felszínre került érdekellentétek eredményeképpen valódi egyeztetések kezdődtek az egyes szereplők között, ez pedig elősegíti egy konszenzuson alapuló rendszer kialakítását.

A digitális üzleti modellek adóztatásában ellenérdekelt felek közül fontos kiemelni az Egyesült Államokat. Az ország pénzügyminisztériuma 2019 decemberében nyílt levélben fejezte ki álláspontját, miszerint az OECD által tervezett megközelítés káros és kifejezetten diszkriminatív hatással van az amerikai érdekeltségű cégekre. Az Egyesült Államok aggodalmát fejezte ki továbbá az egyes országokban – nemzetközi konszenzus hiányában – egyoldalúan kivetett, digitális üzleti modelleket terhelő adókkal szemben.

A nemzetközi szabályozás bevezetésének szükségességét tükrözi, hogy a folyamatban lévő intézkedések ellenére világszerte már számos ország, köztük Franciaország is egyoldalú, helyi szintű rendelkezéseket vezetett be a digitális szektort érintő nyereség megadóztatására.

„A francia szabályozás értelmében három százalékos mértékű adókötelezettség terheli a digitális üzleti modelleken keresztüli szolgáltatásokból elért, Franciaországból származó bevételt. A francia szabályok csak bizonyos globális szintű, csoportos bevétel felett alkalmazandók. Ennek megfelelően az érintettek között a legtöbb esetben olyan amerikai tech óriások szerepelnek, mint a Google, Apple, Facebook és Amazon”

– emlékeztetett Bella Márió Péter, a Deloitte adóosztályának menedzsre.

A francia digitális adó kivetését az Egyesült Államok heves tiltakozása követte, amelynek részeként Donald Trump amerikai elnök pót- és büntetővámok kivetését helyezte kilátásba a legnagyobb francia exportcikkekre (mint például a bor, sajt és luxustermékek). A két ország között egyre feszülő ellentétek rendezése érdekében Franciaország és az Egyesült Államok képviselői 2020. január 23-án, csütörtökön zajlott davosi Világgazdasági Fórumon kétoldalú egyeztetéseket folytattak, amely eredményeképpen a felek között rövidtávú megállapodás született annak érdekében, hogy elősegítsék a nemzetközi konszenzus mihamarabbi kialakítását.

„A megállapodás eredményeként Franciaország ideiglenesen felfüggesztette a digitális szektort érintő nyereségadók kivetését az év végéig. Ezzel egyidejűleg, az Egyesült Államok visszalépett a francia exporttermékeket célzó pót- és büntetővámok bevezetésétől”

– tette hozzá Bella Márió Péter.

A davosi egyeztetéseket követően az Egyesült Államok pénzügyminisztere ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a digitális üzleti modellek adóztatásának egy nemzetközi konszenzuson alapuló szabályrendszer szerint kell megvalósulnia. Ennek megfelelően az Egyesült Államok elutasítja valamennyi egyoldalú, helyi szintű rendelkezés bevezetését. Steve Mnuchin reagálva az Olaszországban és Ausztriában elfogadott rendelkezésekre elmondta, hogy az Egyesült Államok kész bármely országgal szemben azonnali szankciókat érvénybe léptetni, amely önkényesen vet ki digitális üzleti modelleket célzó nyereségadókat.