A vállalati oktatás új korszaka – robbanás előtt a digitális képzési szektor

A digitális képzések területén a kutatások már a koronavírus-járvány előtt is komoly erősödést jeleztek: míg 2017-ben 46 milliárd dolláros bevétele volt az e-oktatásnak, 2025-re 325 milliárd dolláros piacot prognosztizáltak. A járványhelyzet szinte robbanásszerű változást hoz a szektorban. Első lépésben az oktatási intézmények álltak át az online képzésre, mostanra pedig egyre több cég ismeri fel, a leállások idején a munkatársak képzésébe való befektetés a vállalkozás stabilitását jelzi, ami csökkenti a munkavállalói bizonytalanságot és piaci versenyelőnyt is eredményezhet.

Bár évente a cégek globálisan 300 milliárd dollárt fordítanak tréningekre és képzésre, a vezetők csupán 8 százaléka tartja ezt hatékony befektetésnek. A digitális oktatási rendszerek bevezetése azonban jelentősen változtathat ezen az arányon. A felmérések ugyanis azt mutatják, ezen a területen az egy dolláros befektetés akár 30 dolláros növekedést hozhat a produktivitásban.

„Hosszútávon ezek a megoldások jóval költséghatékonyabbak a hagyományos frontális oktatásnál. Tapasztalataink azt mutatják, hogy egy rendszeresen ismételt képzésnél 2 hónap alatt már megtérülhet az online rendszer és tartalom bevezetésére fordított összeg. Megszűnik a fizikai oktatás során felmerülő utazás- és szállásköltség, 60 százalékkal csökken a kieső munkaidő, mérhetőbbé válnak a képzési folyamatok, egyszerűsödik az adminisztráció és könnyebbé válik az ismétlés, illetve a tantermi oktatással szemben akár 50%-kal tartósabb az elsajátított tudás”

– sorolja fel az előnyöket Koharek András, az Országos Humánmenedzsment Egyesület e-learning, elektronikus oktatás szakértője, illetve a vállalati e-learning szektor egyik első hazai cége, az AR Tudásmenedzsment Kft. ügyvezetője. Mivel a digitális képzéseknél akár gamifikációs megoldásokat is könnyedén be lehet illeszteni az oktatási folyamatba, a tanulás sokkal inkább élményszerűvé válhat. Így lehet, hogy a Research Institute of America felmérése szerint a digitális képzésekkel jelentősen csökken a fluktuáció, míg a résztvevők elköteleződése és bevonódása 18 százalékkal magasabb a hagyományos oktatási formákhoz képest.

A Smart Business Trends kutatása szerint 2020-ban Nyugat-Európában és az USA-ban a cégek mintegy 98 százaléka tervezett e-learning képzéseket. Ezzel szemben Magyarországon – bár pontos adat nincs róla – 100 cégből kb. 5 használ ilyen megoldásokat. A koronavírus-járvány nyomán kialakult gazdasági és munkaerőpiaci helyzet azonban ebben is változást hozhat. Világszerte a megkérdezett munkavállalók 67 százaléka hajlandó lenne átképezni magát, további 29 százalékuk pedig nyitott lenne rá, ha másként nem tudná megtartani a munkahelyét. Nem véletlen tehát, hogy itthon is egyre több cég ismeri fel, a jelenlegi helyzetben a munkatársak képzésébe és fejlesztésébe invesztált összegek hosszútávon versenyelőnyt jelenthetnek. Ez az időszak a szakmai tudás átadása és az átképzések mellett alkalmas lehet például olyan alapkészségek fejlesztésére, mint a kommunikáció vagy a prezentáció. A robotika terjedése miatt ugyanis a munkavállalóknál felértékelődnek azok a soft skill-ek, amelyekben a robotok még nem tudnak versenyezni velünk. Fontos kiemelni, hogy a kormány által meghirdetett átképzési program csak akkor lehet sikeres, ha a modern digitális oktatási eszközök széles spektrumát használni fogják. Ehhez pedig már most rendelkezésre állnak virtuális osztálytermek, interaktív feladatok, a haladás követésére alkalmas intelligens keretrendszerek.

„A digitális képzési rendszerekben minden olyan tudásanyag átadható, ami nem kapcsolódik szenzuális élményhez. Ahhoz azonban, hogy az átállás sikeres legyen, fokozatos építkezésre van szükség. Először egy alap rendszer bevezetését javaslom, majd második lépésben érdemes minél élményközpontúbbá tenni a képzéseket. Fontos, hogy nálunk is megtörténjen egy modellváltás: túllépve az általános ismeretterjesztésen, magas színvonalú, interakcióra késztető, a blended learninget is támogató intelligens képzési rendszereket vezessünk be. Ezzel a lépéssel a hazai céges oktatási kultúra is felzárkózhatna Európához”

– emeli ki Koharek András.