Gazdaság

A csúcsidőszakokra tervezett hálózatok kiállták a próbát

Komoly ugrást eredményezett az adatforgalomban a távoktatás és a távmunka bevezetése Magyarországon. A szolgáltatók március közepétől 25-30 százalékos növekedésről számoltak be, de kiemelt időpontokban ez elérte az 50 százalékot is. Összességében a szolgáltatók gyorsan reagáltak a helyzetre, a szektort más iparágakhoz képest enyhén érintette a járvány. A kontaktkutatás és a vírus terjedésének modellezése számos adatvédelmi kérdést vet fel – derül ki a Deloitte összesítéséből.

Mérhető ugrást eredményezett az adatforgalomban a távoktatás és a távmunka bevezetése Magyarországon. A szolgáltatók március közepétől 25-30 százalékos növekedésről számoltak be, azonban olyan kiemelt időpontokban, mint az operatív törzs tájékoztatói, a növekmény akár 50 százalék is lehetett. A telekommunikációs szolgáltatók hálózatai minden esetben csúcsidőszakokra vannak tervezve, melyek rendszerint az esti órákra esnek. Mivel a hálózatok távmunka és távoktatás miatt tapasztalható magasabb kihasználtsága inkább 8 és 18 óra között volt tapasztalható, és az esti csúcsidőben nem növekedett jelentősen a kihasználtság, ezért nem volt tapasztalható nagyobb szolgáltatáskiesés az országban. A március közepi szokatlanul nagy adatforgalom óta kb. 15-20 százalékkal csökkent a forgalom.

A szolgáltatók ajánlatai szintén növelték a hálózatok terheltségét

A veszélyhelyzet kihirdetését követően a telekommunikációs szolgáltatók is reagáltak a járványhelyzetre. Jelentős ingyenes adatforgalom keretet kaptak az ügyfelek több szolgáltatónál: volt, ahol 100 GB-os keret lett elérhető az üzleti és lakossági ügyfeleknek is. Ez értelemszerűen további terhelést jelentett a hálózatoknak, hiszen az ügyfelek olyan szituációkban is igénybe vették a mobil adatforgalmukat, ahol eddig nem tették volna. A Telenor reprezentatív kutatásában a megkérdezettek 73 százaléka jelezte, hogy többet használta az internetet, mint a járványhelyzetet megelőzően, általában legalább napi 1-2 órával többet; a szolgáltató arra is kitért, hogy hálózatukon a generált adatforgalom kb. fele származott streaming tevékenységekből.

A kibővített adatkeret mellett több szolgáltató célzottan kínált különböző csoportoknak kedvezményeket: orvosok és nyugdíjasok kaptak olcsóbb vagy ingyenes telefonálási lehetőséget, valamint fizetős, prémium televíziós csatornák váltak ingyenessé a járvány miatt otthonmaradásra kényszerült tömegeknek.

A távoktatás technikai feltételeinek megteremtésében is aktív szerepet vállaltak a szolgáltatók: van, ahol az oktatási adatforgalom nem számít bele az adatkeretbe, máshol kedvezményes áron vásárolhatók meg az oktatáshoz szükséges eszközök, elérhetők lettek különböző tananyagok és applikációk, és a cégek eszközöket is adományoztak a rászorulóknak. Több szolgáltató a weboldalán gyűjtött egészségügyi, illetve a távmunkát és távoktatást segítő tippeket.

„Összességében a szolgáltatók gyorsan reagáltak a helyzetre, hozzáigazították termékeiket és szolgáltatásaikat a megváltozott igényekhez, várhatóan akcióikkal hosszú távon sikerül növelni az egy ügyfélre jutó átlagos árbevételt is.”

– mondta Simonyi Dénes, a Deloitte Technológiai tanácsadási üzletágának menedzsere.

Számos adatvédelmi kérdés is felmerült

A mobiltelefonok által gyűjtött helymeghatározási adatok két különböző módon is segíthetik a járvány kezelését és megfékezését: egyrészt modellezhető velük a vírus terjedése, és vizsgálható rajtuk keresztül a kijárási korlátozások betartása és hatékonysága, valamint az úgynevezett kontaktkövetés segítségével értesíthetők az olyan egyének, akik vélhetően kapcsolatba kerültek fertőzöttekkel – így lehetőség nyílik a fertőzési lánc megszakítására.

Az Európai Adatvédelmi Testület iránymutatása azonban arra figyelmeztet, hogy az adatvédelmi szabályokat a járványhelyzet alatt is szigorúan be kell tartani, hiszen az egészségügyi adatok kiszivárgásának komoly hatása lehet mind egyénekre, mind az egyes rendszerekbe vetett bizalomra. A testület több alapelvet is megfogalmaz, illetve megemlít: törekedni kell például arra, hogy a helymeghatározási adatok felhasználása ne az egyéni mozgások követésén alapuljon, hanem a készülékek közötti távolságokat vizsgálja. Minden esetben fontos az adatok legmagasabb fokú anonimizálása, és a begyűjtött adatokat lehetőleg a felhasználó eszközén kell tárolni, a működéshez szükséges lehető legkevesebb adatot kell rendszerek és készülékek között utaztatni.

A telekommunikációs szolgáltatók helyzete egyelőre stabil

A szektort más iparágakhoz képest enyhén érintette a járvány. A cégek bevételének része sok esetben hűségszerződésekben van rögzítve, és a kereslet is nőtt a szolgáltatásaik iránt; a legtöbb fogyasztó nem opcionális vagy luxuscikként tekint a telekommunikációs szolgáltatásokra. Hosszabb távon azonban problémákat jelenthet a fizetésképtelenség a vállalati és lakossági ügyfelek körében egyaránt.

„Érdekes lesz, hogy a szolgáltatók mennyire tudják majd fizetős ügyfelekké konvertálni azokat, akiknek ingyen ajánlottak kibővített adat- vagy hanghívás keretet, illetve, hogy az új készülékek eladásai stagnálnak-e a válság enyhülésével – hiszen például az iPhone SE (2020) eredetileg márciusra tervezett megjelenése is csúszott, gyártási fennakadásokra hivatkozva”

– tette hozzá a szakértő.

Friss