Gyakran találkozunk azzal a nézőponttal, miszerint a járványhelyzet hatására az e-kereskedelem idén akár három-négy évet is fejlődhetett. Valóban ez lenne az igazság, az ágazat gyorsítópályára ült? És vajon milyen lesz az online kereskedelem a jövőben?
A tavalyi évben Magyarországon az online megvalósított eladások a teljes kiskereskedelem 6-6,5 százalékát tették ki; a koronavírus-járvány miatt megváltozott vásárlói szokások idén ezt az arányt jelentősen megnövelték. Most úgy gondoljuk, hogy a hazai online piac részesedése idén 10%-on zár – fogalmaz egy megkérdezett marketingszakértő.
Minek köszönhető az előretörés?
Amikor növekedésről beszélünk, általában több tényező pozitív változását kell látnunk. Nincs ez másként az online kereskedelem mostani előretörésével kapcsolatban sem.
A pandémia megjelenését követően azt gondoltuk, hogy az aktív vásárlók számának a növekedése áll a háttérben. Habár logikus magyarázat lenne, mára az látszik, hogy az aktív vásárlók számának növekedése valahol 30-50 ezer lehet a tavalyi évhez viszonyítva, ami csupán 1-2%-os növekedés. Tehát ez biztosan nem magyarázza az idei év 30% körüli növekedését.
Ennél némileg nagyobb hatást eredményez a megrendelési érték növekedése, vagyis egy-egy online tranzakció során többet költünk, mint az előző évben, de e tekintetben sincs kiugró növekedés, alig néhány százalékról beszélhetünk. Ráadásul reál értékben ezt az infláció is csökkenti.
A növekedés tényleges motorja a rendelési gyakoriság növekedése. Az aktív vásárlók egyre gyakrabban vásárolnak az online térben, ez a változás pedig olyan növekedést eredményezett, ahova 2022-2023 magasságában juthattunk volna.
Mi várható ezután?
A megkérdezett marketingszakértő szerint a lakossági költéseket a gazdaság állapota, illetve a kilábalás fogják meghatározni. Amennyiben a vírushelyzet akár a nyári hónapokat is meghatározza, a lassú kilábalás a foglalkoztatottság csökkenésével és a kiürülő családi kasszákkal együtt biztosan rányomják a bélyegüket az online kereskedelemre is.
Ma az e-kereskedők többsége arra készül, hogy a következő évek több nehézséget tartogatnak. Ugyanakkor annak is tudatában vannak, hogy nem húzhatják be a fékeket, a szolgáltatásfejlesztésnek haladnia kell, máskülönben lemaradnak a konkurenseikkel szemben. Az innovációban, a perszonalizációban, sőt a logisztikában is olyan szintű változások jöhetnek, ami a legkisebb webáruházakat még inkább leszakítja az élmezőnytől. Épp ezért most azt láthatjuk, hogy sok „kicsi” közepes szereplővé igyekszik válni.
Fejlődés vagy külföld?
A hazai e-kereskedelemben jelentős a versenyhelyzet, de ez igaz a régiós vetélytársakra is; Szlovéniára, Ausztriára, Csehországra vagy épp Lengyelországra. A pandémia hatására a régiós terjeszkedés ritkábban került szóba, de biztosak lehetünk benne, hogy a jövőévi visszarendeződés után újra sokan leporolják a régi terveiket.
Korábban Szlovákia és Románia számított a legvonzóbb célpiacnak a hazai e-kereskedők körében; előbbi a Budapesttől számított viszonylag közelsége miatt, utóbbi pedig a nagyobb népességszámnak köszönhetően. Jó exportterv, erős digitális marketing és megfelelő logisztika tulajdonában ezek a piacok gyümölcsöző üzletet jelenthetnek.
Egyre többen érdeklődnek a horvát piac iránt is, ahol a magyar alapítású Extreme Digital horvát webáruházával van jelen.