Gazdaság
2020 a pénzügyek digitalizációjának éve
A koronavírus-világjárvány hatásai miatt 2020 a pénzügyek digitalizációjának éve lett.
Új korosztályok jelentek meg az elektronikus fizetési megoldások és megtakarítások világában. Magyarországon az online kasszát használó kereskedőket januártól törvény is kötelezi arra, hogy a készpénz mellett valamilyen digitális fizetési lehetőséget is biztosítsanak vásárlóiknak. Az egész évet végigkísérő világgazdasági bizonytalanság miatt dinamikusan emelkedő arany-árfolyam, és növekvő befektetési, illetve megtakarítási hajlandóság jellemző – derül ki az év innovatív terméke díjjal kitüntetett BlockBen szakértőjének elemzéséből.
Új érdeklődők a digitális pénzügyek iránt
„Idén olyan életkorú és társadalmi helyzetű emberek is elkezdtek foglalkozni a digitális pénzügyekkel, akiket normál körülmények között nem ért volna el ez a forradalom. Főként az elektronikus fizetési megoldások, illetve a befektetési lehetőségek iránt érdeklődnek”
– összegzi tapasztalatait Krocsek Attila, a BlockBen üzletfejlesztési igazgatója. A cég 2018-ban kapta meg az év innovatív terméke díjat a szingapúri Crypto Currency Expón, tavaly pedig BlockBenPay nevű innovatív fizetési megoldása bekerült a FinTechShow 10 legizgalmasabb digitális pénzügyi újdonsága közé.
A BlockBen tavasszal internetes kutatást indított, hogy felmérje, mennyire népszerű a járványhelyzet idején a készpénz a magyarok körében, illetve, hogy milyen egyéb fizetési megoldásokat használnak. A megkérdezettek 35 százaléka úgy nyilatkozott: nem használ készpénzt, ha teheti. Közel egyharmaduk (30,7 %) viszont úgy nyilatkozott, hogy kénytelen készpénzt használni, mert ott, ahol vásárol, nem lehet mással fizetni. Közel negyedük (23,5%) szerint pedig még mindig ez a legegyszerűbb fizetési mód.
Azonnali Fizetési Rendszer: utalás 5 másodperc alatt
A járvány mellett Magyarországon az is komoly lökést adott a digitalizációnak, hogy március eleje óta minden banknál használatos az Azonnali Fizetési Rendszer (AFR). Azóta a 10 millió forint alatti belföldi átutalások a nap 24 órájában és a hét bármely napján – így hétvégén és ünnepnapokon is – 5 másodpercen belül célba érnek.
Krocsek Attila kiemeli: az AFR fontos szerepet tölt be a készpénz visszaszorításában is, mert új, azonnali fizetési megoldások megjelenését is lehetővé teszi. Erre azért van kiemelten nagy szükség, mert 2021 januárjától az online kasszával rendelkező kereskedőknek lehetővé kell tenniük, hogy a vásárló ne csak készpénzzel, hanem valamilyen elektronikus megoldással is fizethessen.
„Az MNB adatai szerint 120 ezer olyan adózó van Magyarországon, akinek online pénztárgépet kell használnia, jelenleg a felüknél, tehát 60 ezer kereskedőnél nincs sem bankkártyás, sem más elektronikus fizetési lehetőség”
– hívja fel a figyelmet Krocsek Attila.
Az üzletfejlesztési igazgató hangsúlyozza: nemcsak a bankkártyás fizetés lehet megoldás a kereskedők számára, léteznek alternatívák is, ráadásul a kereskedők szempontjából sokszor kedvezőbb költségek mellett. Ilyen innovatív megoldás a QR-kódos fizetés is, amely olcsó és biztonságos alternatívája a készpénznek és a bankkártyának.
Befektetésben még mindig élen az arany
Innovatív megoldásokra ráadásul nemcsak a fizetések esetében nyitott a piac, hanem a megtakarítások, befektetési lehetőségek tekintetében is. A koronavírus-világjárvány másik fontos hatása volt 2020-ban, hogy folyamatosan magas szinten tartotta a befektetői érdeklődést az arany iránt. A stabilitást és biztonságot kínáló nemesfém árfolyama az elmúlt egy évben 26 százalékot emelkedett, és továbbra is 1800 USA dollár felett jár. Az arany iránti érdeklődés következtében a befektetői piac is rendkívül nyitott az innovatív megoldásokra.
Gazdaság
Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.
Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.
Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.
Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása
Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.
„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”
– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.
A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.
A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.
„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”
– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.
A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.
A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.
Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.
A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.
„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”
– összegezte az adatokat a szakember.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról
Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.
Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.
A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.
Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.
Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
A nyár rejtett adója a vállalkozásoknál
-
Gazdaság2 hét ago
Megtorpantak a Temu-rendelések: a FOXPOST is jelentős visszaesést lát
-
Okoseszközök2 hét ago
Megérkeztek a Yettel HiperNet optikai internetcsomagok
-
Mozgásban2 hét ago
Biztonságban két keréken: megérkezett a Xiaomi Electric Scooter 6 sorozat
-
Egészség2 hét ago
A home office legdrágább tévedése: amikor a monitort próbáljuk megspórolni
-
Szórakozás2 hét ago
Presser, Oláh és az olimpiai bajnokok – ismét aukciót szervez a Tűzcsiholó
-
Szórakozás2 hét ago
Ilyen volt a foci VB a Telekomnál
-
Zöld2 hét ago
Kevesebb antibiotikum és környezetterhelés, kisebb járványkockázat: ezért számít az állatjólét




