Számos egyetemista már tanulmányai alatt részt vesz nagyvállalati projektekben vagy belevág saját ötletének megvalósításába. Ma már az sem ritka, hogy a végzősök saját innovációval és egy vállalkozással a “zsebükben” szereznek diplomát.

A felsőoktatás szerepe az utóbbi évtizedekben látványosan megváltozott. Az oktatás és kutatás mellé egy harmadik misszió, a külvilággal való szorosabb kapcsolatok kiépítése is felzárkózott. A harmadik misszió ernyőfogalom, többek között ide sorolható a kutatási eredmények piaci hasznosítása, azaz a technológia és tudástranszfer, a társadalmi és   vállalati együttműködések kiszélesítése, és nem utolsósorban a startup vállalkozások támogatása. A hazai intézmények is követik ezt a trendet, egyetemi inkubátorok és vállalkozásfejlesztési programok ösztönzik a hallgatók innovatív ötleteinek megvalósítását. Ez ma az egyik legígéretesebb perspektíva a hallgatók számára, ezért azok az egyetemek vonzzák igazán a tehetségeket, amelyek kiépítik startup infrastruktúrájukat és ehhez illeszkedő szolgáltatásokat is kínálnak.

Egy több mint 150 egyetemi inkubátor és csaknem 900 vállalat részvételével készült tanulmány szerint a felsőoktatási intézményekben létrehozott és gondozott vállalkozások több munkahelyet és több eladást produkálnak, mint az egyetemeken kívül fejlesztett új üzleti kezdeményezések. A globális trendnek köszönhetően számos egyetem igyekszik fokozni vállalkozói és innovációs képességeit, figyelemre méltó programok léteznek például az MIT-n (delta v), a Stanford-on (Y Combinator), az UC Berkeley-n (SkyDeck), a Harvardon (Innovation Lab) és a Georgia Tech-ben (CREATE-X). A UBI Global, az egyetemi üzleti inkubátorok nemzetközi szervezete is rangsorolja a felsőoktatási vállalkozásfejlesztési központokat. A 2019-2020-as rangsorban a világ 20 vezető egyetemi inkubátorából kilenc európai. A diplomás vállalkozók üzleti ötleteinek inkubálásával az egyetemek nem csupán a gazdasági növekedést ösztönzik, hanem egyre több fiatalnak segítenek kezdeményezéseik megvalósításában és hozzájárulnak mindannyiunkat érintő globális problémák megoldásához.

 Az egyetemeken minden adott, ami az ötletek megvalósításához kell

A technológiai innováció a gazdasági növekedés mozgatórugója. A hazai egyetemek növekvő gazdasági szerepvállalása jól illeszthető az innovációt megelőző technológia inkubációhoz, amely során védett környezetben tudják a hallgatók kipróbálni, fejleszteni, tesztelni a technológiájukat. Az egyetemi inkubáció és az innováció közötti kapcsolat erősítését az Európai Unió vállalkozásfejlesztési politikája erőteljesen támogatta és ez a jövőben is így marad. Magyarországon az Innovációs és Technológiai Minisztérium kilenc Science Park (tudományos innovációs park) létrehozását tervezi, melyek egyike a BME részvételével jön létre.

A Műegyetemen mintegy 30 ezer négyzetméter (6 futballpályányi) korszerű laboratóriumi háttér áll rendelkezésre, összesen 67 olyan labort működtet az intézmény, amely piaci kutatás-fejlesztési megrendeléseket tud fogadni. Az infrastruktúra nem sokat ér emberek nélkül, a BME tudásbázis magját a több mint 21 ezer fős oktatói-hallgatói szakmai közösség és az egyetem szerteágazó (állami, vállalati, nonprofit) kapcsolatrendszere jelenti.

Az innovációs ökoszisztéma kialakításában a szakterület-specifikus kutatás-fejlesztési projektek is jelentős szerepet játszanak, például a Nokia és a Vodafone Magyarország, valamint a BME tavaly októberben kötött együttműködése, amely keretében az egyetemen kísérleti 5G hálózat és 5G laboratórium épül. Az ilyen típusú projekteknek köszönhetően az egyetemistáknak már az alapképzéstől kezdve lehetőségük van együttműködni olyan nagyvállalati partnerekkel, mint a Siemens, a Nokia, az MVM, a Richter Gedeon és a Rolls-Royce. Ez azt jelenti, hogy a valós életből vett gyakorlati problémákat megismerve új termékeket, technológiákat és szolgáltatásokat hozhatnak létre úgy, hogy közben jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező ipari szakemberektől tanulhatnak, fontos készségeket sajátíthatnak el.

“A BME-n működő Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) célja, hogy katalizálja az egyetem és a nagyvállalatok közötti együttműködéseket, összekösse a különböző szereplőket. Korábban az volt jellemző, hogy a startupok pitcheltek a nagyobb cégeknél az ötleteikkel, de ma már mindkét irányban működik a folyamat. Szoros az együttműködés az ipari partnerekkel, akik ennek során megfogalmazzák a kutatás-fejlesztési és képzési igényeiket. A BME FIEK-ben dolgozva a feladatunk csupán az, hogy ezeket az igényeket Magyarország legjobb kutatóival, legmagasabban képzett szakembereivel kapcsoljuk össze”

– fogalmazott Lengyel László a FIEK igazgatója.

 Összehozzák az ambiciózus, tehetséges fiatalokat

Az egyetem egy olyan olvasztótégely, amely kapcsolatot épít a különböző hátterű és készségekkel rendelkező fiatalok között. Az egyetemi inkubátor védett környezetet biztosít, ahol kipróbálhatják ötleteiket, hasonló társakkal együtt képezhetik magukat és építhetnek csapatot. Ezekből a találkozásokból születnek a leginnovatívabb ötletek, ezekkel van dolga a BME Z10-nek a Műegyetem startup inkubátorának. A BME Z10 Magyarország egyik első egyetemi startup inkubátora, ahol képzést, figyelmet, szakmai és üzletfejlesztési segítséget kapnak az egyetemi startup alapítók, piacralépésüket az egyetem értékes kapcsolati tőkéje is katalizálja. Az éppen egy éve indult Z10 inkubátorba több mint 150 vállalkozási ötlettel jelentkeztek a hallgatók, 15 startup került be az inkubációs programba és a csapatok eddig mintegy 175 millió forint befektetéshez jutottak. A Z10-ben jelenleg 10, egyetemistákból álló, tőkebefektetést szerzett csapat dolgozik és új akcelerátor programjába február 28-ig várják a jelentkezőket a mentorok. A Z10 közössége nagyon sokszínű, az Aeriu például olyan drónokra optimalizált szoftvert fejleszt, amely megkönnyíti a leltározást a nagy, ipari raktárakban, a Fastrrr mesterséges intelligencián alapuló megoldással segíti a vitorlázókat, a Pharma Monitoring Technologies Kft. csapata pedig innovatív okos szenzorokat fejleszt a gyógyszer- és az élelmiszeripar számára.