Gazdaság
A COVID egyik mellékhatása, hogy az emberek rákaptak az E-ajándékkártyákra
Az általában ünnepek alkalmával népszerű ajándékkártyák új rekordot állítottak fel 2020-ban.
A MediaMarkt beszámolója szerint csak az üzleti szegmensben 30%-kal többet adtak el belőlük az utolsó negyedévben, mint 2019-ben összesen. Az üzleti céllal vásárolt kártyák iránti kereslet az év más szakaszában is élénk volt, úgy tűnik, a munkáltatók így oldották meg a hirtelen szükségessé vált eszközbeszerzést. A magánszemélyek főként karácsonykor vásároltak, élve az érintésmentes ajándékozás lehetőségével.
Míg a korábbi években a műszaki áruházláncnál megvásárolható ajándékkártyák értékesítésében 50-50%-ban oszlott meg a digitális és fizikai kártyák aránya, 2020-ban ez a tendencia is megdőlt a pandémiának köszönhetően.
„Az általában év végi jutalmazás céljával, egyszerre akár több száz kártyát is igénylő vállalatok már áprilisban megkerestek bennünket. A tavaszi hónapban négyszer annyi ajándékkártyát vásároltak tőlünk, mint az előző év azonos időszakában, ezek főként elektronikus kártyák voltak. Üzleti vásárlóink ugyanakkor a karácsonyi időszakban sem feledkeztek meg dolgozóikról: csak az utolsó három hónapban harmadával többet értékesítettünk az ajándékkártyákból, mint 2019 egészében”
– mondta Boros Ferenc MediaMarkt unit manager.
Év végére a vállalatok, cégek által megvásárolt ajándékkártyák kétharmada már elektronikus kártya volt. A műszaki áruházlánc a kiugró vásárlási lázat azzal magyarázza, hogy míg tavasszal így igyekeztek segíteni a koronavírus miatt home offica-ba kényszerülő munkatársaik munkaeszköz-beszerzését, az utolsó negyedévben ez vélhetően inkább a karácsonyi időszaknak, illetően jutalmazásoknak volt köszönhető. A vállalkozás ilyenkor többcélú utalványként tudja dolgozóinak adni a kártyát, mellyel egyben több választási lehetőséget is a kezükbe ad, ráadásul érintésmentesen.
Az alkalmazottak így maguk választhatták ki az ideális munkaeszközt, természetesen a munkahelyük informatikai elvárásainak megfelelően. Az online ajándékkártya ráadásul érintésmentes, vagyis a vásárlók a biztonsági előírásoknak megfelelően tudtak eljárni. Ezek hasonlóan a fizikai, plasztik ajándékkártyákhoz, öt évig érvényesek, a rajtuk lévő összeget nem kötelező egyszerre levásárolni, az egyenleg bármikor tetszőlegesen újratölthető, mind az online térben, mind a fizikai áruházakban levásárolhatóak.
Az ajándékkártya szerepe a magánszemélyek esetében is felértékelődött, főként a karácsonyi ünnepek alkalmával, hisz az online ajándékkártya elektronikus úton, emailben is elküldhető volt a megajándékozottnak, ha a családtagok, barátok nem tudtak találkozni az ünnepek alatt. A MediaMarkt 2020-as reprezentatív kutatása szerint a válaszadók 5%-a akart biztosan vásárolni, míg 17% tervezte, hogy vásárolni fog ajándékkártyát az ünnepekre. A műszaki áruházlánc azt tapasztalta, hogy az ünnepek előtt a magánszemélyek több fizikai kártyát vásároltak, mint a vállalati felhasználók, akik inkább az online ajándékkártyát részesítették előnyben. A magánvásárlások esetében pedig továbbra is 50-50%-os maradt a digitális és a fizikai ajándékkártyák megoszlása. A MediaMarkt adatai azt is mutatják, hogy az október-december időszakban mind a magánszemélyek, mind a cégek esetében háromszor annyi elektronikus ajándékkártya fogyott, mint az előző hónapokban, a tendencia pedig a fizikai ajándékkártyák esetében is elmondható.
A feltöltött összegek tekintetében ugyanakkor magasabb volt a vállalati célú vásárlások értéke. Míg a magánszemélyek jellemzően 10-20 ezer forint közötti összegű kártyákat vettek, a cégek esetében ez 10-50 ezer forint körül alakult, de volt olyan vállalati vevő is, aki félmillió forintos online ajándékkártyát vásárolt.
Gazdaság
Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.
Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.
Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.
Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása
Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.
„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”
– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.
A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.
A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.
„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”
– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.
A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.
A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.
Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.
A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.
„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”
– összegezte az adatokat a szakember.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról
Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.
Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.
A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.
Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.
Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
A nyár rejtett adója a vállalkozásoknál
-
Gazdaság2 hét ago
Megtorpantak a Temu-rendelések: a FOXPOST is jelentős visszaesést lát
-
Okoseszközök2 hét ago
Megérkeztek a Yettel HiperNet optikai internetcsomagok
-
Mozgásban2 hét ago
Biztonságban két keréken: megérkezett a Xiaomi Electric Scooter 6 sorozat
-
Egészség2 hét ago
A home office legdrágább tévedése: amikor a monitort próbáljuk megspórolni
-
Szórakozás2 hét ago
Presser, Oláh és az olimpiai bajnokok – ismét aukciót szervez a Tűzcsiholó
-
Szórakozás2 hét ago
Ilyen volt a foci VB a Telekomnál
-
Zöld2 hét ago
Kevesebb antibiotikum és környezetterhelés, kisebb járványkockázat: ezért számít az állatjólét




