Gazdaság
Új ügyvezető igazgató a Huawei Technologies Hungary Fogyasztói Üzletágának élén
Folytatja a megkezdett stratégiáját és újabb termékeket hoz a magyar piacra a Huawei
Március 1-től új ügyvezető igazgató vezeti a Huawei Technologies Hungary Fogyasztói Üzletágát, Thomas Liu három és fél év után váltja Lyon Shen-t.
Az új vezető folytatja a vállalat tavaly elindított stratégiáját, amelynek köszönhetőn számos termékszegmensben jelentősen nőttek a Huawei eladásai Magyarországon és globálisan egyaránt. Miközben a Huawei tavaly továbbra is a második legtöbb okostelefont értékesítő vállalat volt a magyar piacon, megduplázta eladásait a viselhető okoseszközök terén, háromszor több fülhallgatót és hatszor több notebookot értékesített, mint 2019-ben. A Huawei 2021-ben tovább építi a saját hardverre, szoftverre és szolgáltatásokra épülő okoseszköz-ökoszisztémáját (Seamless AI), és ezzel párhuzamosan új termékeket is bevezet a magyar piacon.
Tovább építi okoseszköz-ökoszisztémáját a Huawei
A Huawei Technologies, a világ egyik vezető infokommunikációs megoldásszállítója régóta dolgozik a saját, teljes körű okoseszköz-ökoszisztémájának megteremtésén. Mára olyan, úgynevezett seamless AI, vagyis folyamatos kapcsolatú hardver- és szoftver- és szolgáltatásrendszert épített ki, amely minden élethelyzetre és minden forgatókönyvre kínál okos megoldást. Az úgynevezett „Élet a Gördülékeny AI Megoldásokkal” vagyis „Seamless AI Life” stratégia érinti az intelligens otthon, az intelligens iroda, az egyszerűbb utazás, a fitness és egészség, valamint a szórakozás területét is.
„Az innováció a legnagyobb erősségünk, ezért folyamatosan fejlesztjük az összes termékcsoportunkat, az okostelefonoktól és a hordozható eszközöktől kezdve az audioeszközökig”
– mondta Thomas Liu, a Huawei Technologies Hungary Fogyasztói Üzletágának ügyvezető igazgatója a vállalat március 11-i online sajtótájékoztatóján.
Az ügyvezető igazgató hangsúlyozta, hogy a vállalat tavaly 1+8+N néven elindított üzleti stratégiája, amelynek részeként számos új terméket vezettek be a piacra, sikeresnek bizonyult. A vállalat továbbra is élvezi a felhasználók bizalmát, és fogyasztóik értékelik a Huawei innovációs vezető szerepét. Noha az okostelefon piac a világon mindenhol csökkent, az okostelefonok terén a teljes tavalyi évet tekintve a Huawei továbbra is a második legnagyobb márka maradt Magyarországon. „A Huawei számos egyéb termékszegmensben is kiválóan teljesített. A viselhető okoseszközök terén 104%-os éves növekedést értünk el, a PC-k terén 535%-ot nőttünk. A fej és fülhallgatók termékkategóriában pedig 201%-ot, míg a táblagép-eladásainkat tekintve a legjobb háromban vagyunk a piacon” – mondta Thomas Liu.
Egymilliárd dollárt fektettek be már idén a HMS-fejlesztésébe
Az ügyvezető igazgató kiemelte, hogy a Huawei saját alkalmazás áruháza, az AppGallery, már a harmadik legnagyobb mobilalkalmazás-áruházzá vált a világon több mint 1,8 millió regisztrált fejlesztővel, több mint 96 ezer integrált alkalmazással és több mint 490 millió havi aktív felhasználóval. A HMS a magyar piacon elfogadott platformmá vált, sőt kiemelkedő a magyar HMS-felhasználók aktivitása: a felhasználók száma alapján Magyarország tavaly a Top 10 európai ország között volt. Jelenleg több mint 260 magyar fejlesztésű alkalmazás érhető el az áruházban, és folyamatosan érkeznek új alkalmazások is.
A Huawei folytatja a HMS ökoszisztéma beruházásait és bővítését, elsősorban a HMS alapú telefonokra és táblagépekre összpontosítva. 2021-ben eddig már 1 milliárd dollárt fektettek a HMS-be a következő szegmensekben: 100 milliót a fejlesztői ösztönzőkre, 100 milliót a marketing promóciókra és 800 milliót a kutatás-fejlesztésre (infrastruktúra, emberi erőforrások stb.). Thomas Liu hangsúlyozta, céljuk az, hogy a világ legjobb 10 ezer alkalmazásának 90%-a elérhető legyen az AppGallery-ben még idén, valamint az alkalmazásáruházban elköltött összeg 800 millióról 1,5 milliárd dollárra növekedjen. Az ügyvezető igazgató kitért arra is, hogy a Huawei teljesen saját, független operációs rendszerét, a Harmony OS-t fokozatosan vezetik be a zászlóshajó készülékeiken.
A Huawei továbbra is az eszközök széles választékát kínálja a magyar piacon az okostelefonok, noteszgépek, táblagépek, hordható eszközök, fülhallgatók és egyebek mellett. A Huawei az idei évben egy teljesen új piaci szegmensben is bemutatkozik: hamarosan bemutatják új monitorunkat a magyar fogyasztók számára.
Új ügyvezető igazgató a Huawei Technologies Hungary Fogyasztói Üzletágának élén
A sajtótájékoztatón mutatkozott be a Huawei Technologies Hungary Fogyasztói Üzletágának új ügyvezető igazgatója. Thomas Liu március 1-jével váltja Lyon Shent, aki három és fél évig volt az üzletág vezetője.
Az új vezető a kínai Xi’an University of Posts and Telecommunications karán végzett közgazdaságtan és marketing menedzsment szakirányon. Karrierjét a Hisense-nél kezdte 2006-ban, majd 2010-ben csatlakozott a Huawei-hez. Európába 2017-ben érkezett, ahol Csehországban a Huawei Fogyasztói Üzletágának a helyi piaci bevezetésekért felelős menedzsereként számos termék sikeres bevezetéséért felelt. 2019-ben a Huawei szlovákiai leányvállalata Fogyasztói Üzletágának vezetőjévé nevezték ki. 2021 márciusától tölti be az ügyvezetői igazgatói posztot Huawei Technologies Hungary Fogyasztói Üzletágának élén. Célja, hogy a következő szintre emelje a Huawei Seamless AI Life stratégiáját, annak érdekében, hogy a legjobb hardver, szoftver és szolgáltatás ökoszisztémát biztosítsák a fogyasztóknak. Izgatottan várja új technológiák, eszközök és termékkategóriák bevezetését a piacra már 2021-ben.
Gazdaság
Harminc százalékkal több új villanyautó állt forgalomba Magyarországon
Magyarországon 2026 első kilenc hónapjában 10 443 új, tisztán elektromos személyautót helyeztek forgalomba, 30,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
Az Európai Unióban ugyanekkor 48,5 százalékkal nőtt a regisztrációk száma az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) szerint. A Schneider Electric négyéves hazai flottatapasztalata azt mutatja, hogy az elektromos céges autók üzemeltetési költségét jelentősen befolyásolja, hol és hogyan töltik őket.
Az ACEA október 22-i összesítése szerint 2026 első kilenc hónapjában 1 931 465 új, tisztán elektromos személyautót helyeztek forgalomba az Európai Unióban. Az új autók piacán a tisztán elektromos hajtás részesedése az egy évvel korábbi 16,1 százalékról 22,7 százalékra nőtt, ezzel a második legnépszerűbb hajtástípus lett. A növekedés üteme országonként eltért. Franciaországban 79,1, Németországban 58,1, Belgiumban 15,7 százalékkal nőtt az új villanyautók száma. Magyarországon a tisztán elektromos modellek részesedése az új személyautók piacán 8,4-ről 9,6 százalékra emelkedett.
A nyilvános töltőhálózat is bővült. A Transport and Environment elemzése szerint 2025 végén 1,1 millió nyilvános töltő működött az EU-ban, ötször annyi, mint 2020-ban. 2026 júniusára az uniós közúti törzshálózat 79 százaléka teljesítette azt a célt, hogy legfeljebb 60 kilométerenként elérhető legyen gyorstöltés. A Schneider Electric szerint a növekvő töltési igények kiszolgálásához a töltőhálózat további bővítése mellett a villamosenergia-hálózat korszerűsítésére is szükség van. A vállalati flották átállása az egész autópiacra hatással lehet. Az Európai Bizottság adatai szerint az EU-ban az új személyautók mintegy 60 százalékát jogi személyek nevére helyezik forgalomba.
„Az elektromos közlekedésre való átállás idén jelentősen felgyorsult Európában, de az uniós tagállamok eltérő ütemben haladnak. Ahhoz, hogy ez a lendület egész Európában kitartson, a töltőinfrastruktúra bővítése mellett célzott állami ösztönzőkre is szükség van. Ezekkel elsősorban a vállalatok flottáinak elektrifikációját érdemes támogatni. Ennek előnyeit a magánvásárlók is érezhetik: általánosan csökkennek az árak, több elektromos autó kerülhet a használtautó-piacra, szélesebb körben válhat elérhetővé a töltés és így többen juthatnak megfizethető elektromos autóhoz”
– mondta Lukács Tamás, közép-kelet-európai regionális stratégiavezető.
A Schneider Electric magyarországi flottájában 140 elektromos autó üzemel. A vállalat minden telephelyén biztosít töltési lehetőséget, az elektromos céges autót használó munkatársak kétharmada pedig a cég által biztosított saját gyártású otthoni töltővel is rendelkezik. A hazai flottatapasztalatok szerint az otthoni vagy telephelyi töltés havi költsége a rendszeres nyilvános gyorstöltés költségének akár kevesebb mint harmada is lehet.
A töltési adatok ismeretében a vállalatok meghatározhatják, hol van szükség új töltőpontokra, és milyen teljesítménnyel érdemes kiépíteni őket. A töltés időzítésével a telephely fogyasztási csúcsai is mérsékelhetők.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Kilométeróra-csalásért akár egy év szabadságvesztés is kiszabható Magyarországon – de mi történik a gyakorlatban?
Magyarországon a kilométeróra visszatekerése akár egy év szabadságvesztéssel is büntethető.
A gyakorlatban azonban a rendőrség által 2025-ben lezárt 47, kilométeróra-csalással kapcsolatos ügy közül mindössze egy esetben alkalmaztak megrovást – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a carVertical az Országos Rendőr-főkapitányságtól kapott.
A carVertical a hivatalos bűnüldözési adatokat saját, futásteljesítmény-eltérésekre vonatkozó eredményeivel vetette össze, hogy pontosabb képet kapjon arról, hogyan jelennek meg a kilométeróra-csalások a statisztikákban, és miként kezelik ezeket az eseteket a gyakorlatban. Az adatokból látható, hogy a rendőrség, a bíróságok és más intézmények az eljárás különböző szakaszait rögzítik, ezért az összkép jóval összetettebb annál, mint amit önmagában a maximálisan kiszabható büntetés sugall.
2025-ben 47 ügyet zártak le – mindössze egy végződött szankcióval
A magyar rendőrség az Egységes Nyomozó Hatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (a továbbiakban: ENyÜBS) rendszerében tartja nyilván a kilométeróra-csalással kapcsolatos adatokat. A rendőrség a következő számokat közölte:
|
2025 |
2026 I. félév |
|
| Beérkezett feljelentések |
18 |
16 |
| Regisztrált bűncselekmények |
10 |
1 |
| Az adott évben lezárt ügyek |
47 |
20 |
| – lezárva: az elkövető nem volt azonosítható |
8 |
1 |
| – lezárva: a bűncselekmény elévült |
30 |
14 |
| – lezárva: az ügy szankcióval végződött |
1 |
0 |
Forrás: magyar rendőrség, ENyÜBS-statisztika, a carVertical közvetlen adatkérésére adott válasz alapján.
Ezek az adatok nem értelmezhetők egyetlen, a feljelentéstől a végkimenetelig tartó folyamatként. Az ENyÜBS egy követő jellegű statisztikai rendszer, ami azt jelenti, hogy egy 2025-ben lezárt ügy akár egy korábbi évben is indulhatott. A rendőrség azt is jelezte, hogy a 2026 első félévére vonatkozó adatok egyelőre előzetesek.
A magyar jog külön bűncselekményként kezeli a kilométeróra-adatok meghamisítását. A Büntető Törvénykönyv 348. §-a szerint aki jogtalan haszonszerzés céljából meghamisítja a gépjármű kilométer-számlálója által jelzett értéket, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A rendelkezés nem határoz meg konkrét összegű pénzbüntetést.
A büntetés utólagos – az átláthatóság a megelőzést szolgálja
A vásárlók szempontjából azonban a hatósági eljárás csak akkor kezdődik, amikor a csalás gyanúja már felmerült. A közvetlenebb kockázat az, hogy valaki olyan autóért fizet, amelynek kijelzett futásteljesítménye nem tükrözi a jármű valós előéletét. Az alacsonyabb kilométeróra-állás befolyásolhatja, hogyan ítéli meg a vevő az autó értékét, elhasználtságát és várható karbantartási költségeit.
Hogy a hivatalos adatokat piaci összefüggésbe helyezze, a carVertical azt is megvizsgálta, milyen gyakran fordul elő futásteljesítmény-eltérés a felhasználói által ellenőrzött járműveknél. A vállalat átláthatósági indexe szerint a Magyarországon lekért járműtörténeti jelentések 5,3%-ában találtak kilométeróra-manipulációra utaló jeleket, vagyis körülbelül minden 19. ellenőrzött autónál. Ez az arány közvetlenül nem hasonlítható össze az országos bűnüldözési statisztikákkal, de jól mutatja, hogy a carVertical felhasználói által ellenőrzött autóknál milyen gyakran jelennek meg futásteljesítmény-eltérések.
„Az egyéves maximális szabadságvesztés szigorúnak hangzik, de egy vásárló számára a legfontosabb kérdés jóval korábban felmerül: még a fizetés előtt felismerhető-e, hogy visszatekerték az autó kilométeróráját? A maximálisan kiszabható büntetés csak az egyik része a történetnek – az is számít, hogy a csalás gyanúját sikerül-e felismerni, kivizsgálni, és az ügyet végső döntésig eljuttatni.
Ha a felhasználóink által Magyarországon ellenőrzött autók közül nagyjából minden 19.-nél futásteljesítmény-eltérésre utaló jelek mutatkoznak, különösen fontos a megbízható előéleti adatokhoz való hozzáférés, hiszen így a probléma még időben felismerhető, nem csak utólag, a következmények jelentkezésekor”
– hangsúlyozza Ramūnas Pletkus, a carVertical autóipari szakértője.
Európában továbbra is széttagoltak a kilométeróra-csalásokra vonatkozó adatok
A helyzet még összetettebb, amikor egy autó országhatárokon át kerül egyik piacról a másikra. A carVertical átláthatósági Indexe szerint a magyarországi felhasználók által lekért járműtörténeti jelentések 50,11%-a olyan autóhoz kapcsolódott, amelyet korábban más országban is nyilvántartásba vettek. Vagyis körülbelül minden második ellenőrzött járműnek volt külföldi előélete.
A jármű futásteljesítményére vonatkozó adatok különböző nemzeti vagy magánadatbázisokban lehetnek nyilvántartva, így a vásárlók és a hatóságok nehezebben kapnak teljes képet az autó előéletéről. A korábbi kilométeróra-állásokhoz való hozzáférés ezért a vásárlók védelmének fontos eszköze lehet, különösen importált használt autóknál.
„Európában nemcsak a kilométeróra-csalásért kiszabható büntetések térnek el országonként, hanem a bűncselekmény meghatározása és nyilvántartása is. Az egységesebb besorolás és a járműadatok hatékonyabb megosztása pontosabb képet adna a probléma valódi mértékéről, és következetesebb védelmet biztosítana a fogyasztóknak az országhatárokon átívelő autópiacon is”
– mondja Pletkus.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Meghosszabbították Rékasi Tibor kinevezését és új IT-vezérigazgató-helyettes a Magyar Telekomnál
Újabb három évig Rékasi Tibor a Magyar Telekom vezérigazgatója a vállalat Igazgatóságának döntése értelmében.
Rékasi 2018 júliusa óta tölti be a társaság vezérigazgatói pozícióját, új megbízatása 2030. június 30-ig szól. Emellett egy új felsővezetői pozíció létrehozásáról is döntött a Magyar Telekom Igazgatósága: 2027. január 1-től Takács Gergely a Magyar Telekom IT-vezérigazgató-helyettese.
A Magyar Telekom Igazgatósága döntött arról, hogy meghosszabbítják a jelenlegi vezérigazgató, Rékasi Tibor 2027. június végig hatályosszerződését. Így a vezető már a negyedik 3 éves ciklusát kezdheti meg 2027. július 1-én a vállalat élén. Rékasi Tibor vezérigazgatói kinevezése 2030. június 30-ig szól.
Rékasi Tibor 2008-ben csatlakozott a Magyar Telekom Csoporthoz, ahol 2018 óta tölti be a vezérigazgatói pozíciót. A szerződés meghosszabbításával az Igazgatóság elismerte az elmúlt évek törekvéseit, melynek eredményeként a Magyar Telekom Magyarország vezető digitális szolgáltatójává vált, és mára a vállalat több mint 4,3 millió otthon és vállalkozás számára kínál gigabitképes sebességet vezetékes hálózatán, lakosságszám-arányos kültéri 5G lefedettsége pedig meghaladja a 95%-ot. A cél továbbra is az ügyfelek elégedettségének növelése, a vállalat szolgáltatás-portfóliójának folyamatos fejlesztése, valamint vezetékes-, és mobilhálózatának széleskörű kiépítése.
Szintén döntött az Igazgatóság egy új felsővezetői pozíció létrehozásáról is. 2027. január 1-től Takács Gergely a Magyar Telekom IT-vezérigazgató-helyettese, így új felsővezetővel bővül a vállalat Leadership Squadja. Takács Gergely 2025 februárjában vette át a Magyar Telekomnál a teljes IT-terület vezetését a műszaki vezérigazgató-helyettes, Nagy Péter irányítása alatt. Ezt a működést módosítja az Igazgatóság mostani döntése azzal, hogy külön felsővezetői pozíciót létrehozva, stratégiai szintre emeli az IT-területet. A szakember több mint 25 éves telekommunikációs tapasztalattal rendelkezik, korábban az egykori PanTelnél, a Vodafone Hungary-nél és a BT Groupnál szerzett szakmai tapasztalatot, mielőtt 2016 szeptemberében csatlakozott a Magyar Telekomhoz.
Daniel Daub, az Igazgatóság elnöke a döntések hátteréről így fogalmazott:
„Rékasi Tibor vezetése alatt a Magyar Telekom sikeresen navigált a változó körülmények között. Stratégiai víziója elősegítette, hogy hosszú távon is jövőálló vállalatot építsünk. Mindazonáltal a globális trendek, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése szükségessé teszi, hogy a Magyar Telekom új transzformációs szakaszba lépjen. Ennek részeként az IT-terület dedikált felsővezetői figyelmet kap. Bízom benne, hogy Takács Gergely vezetése alatt az IT, mint minden terület kulcsfontosságú partnere támogatja a vállalat működésének dinamikus fejlődését a jövőben is. Mindkettőjüknek sok sikert kívánok feladatkörükben.”
Takács Gergely Magyar Telekom
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Több információ, tudatosabb odafigyelés: hogyan segítheti a technológia a szülőket a baba alvása során?
-
Okoseszközök2 hét ago
A Schneider Electric és az Apple közös fejlesztésével lehetnek még okosabbak és energiahatékonyabbak az otthonok
-
Mozgásban2 hét ago
Nagyobb hatékonyság és kényelem a téli szezonban: Az új Hankook Winter i*cept evo 4 új mércét állít fel
-
Okoseszközök2 hét ago
A munkájukhoz AI-t használók kétharmada privát eszközt is igénybe vesz
-
Gazdaság2 hét ago
Elindult a Samsung Black Friday 2026 előregisztrációja – érkeznek a novemberi kedvezmények
-
Ipar2 hét ago
Több mint frekvenciaváltó: ezt tudja a SINAMICS NextGen
-
Gazdaság2 hét ago
Az LG a közlekedésbiztonság új korszakát mutatta be ITS World Congress rendezvényen
-
Gazdaság2 hét ago
Itt a következmény: jövőre az átutalások 80 százaléka illetékmentessé válik







