Noha 2020-ban a megkérdezett cégvezetők túlnyomó többsége a távoli munkavégzés végleges elterjedését prognosztizálta, a KPMG friss kutatásában, ami már a pandémia harmadik hullámának tanulságait is magába foglalja, már sokkal óvatosabbak voltak.

Csak minden hatodik cégvezető nyilatkozott úgy, hogy csökkenteni fogják az irodaterületeiket, és csak a munkatársak ötödét tervezik távoli munkavégzésben foglalkoztatni. Ugyanakkor kétharmaduk azt vallja, hogy ezeket a lépéseket csak akkor érdemes napirendre venni, ha már a kollégák legalább felét beoltották.

A 2021 KPMG CEO Outlook Pulse felmérés a világ legjelentősebb piacainak meghatározó cégvezetői körében végzett kutatás, amely február és március során 500 cégvezetőt kérdezett három évre előre tekintő üzleti és gazdasági kilátásaikról, valamint az ezeket meghatározó legfontosabb trendekről.

A kutatás tanulsága szerint a megkérdezetteknek közel a fele (45%) 2022 előtt nem tartja valószínűnek, hogy a normalitásba visszazökkenjen az üzlet. Ezzel ellentétben a válaszadók egyharmada (31%) szerint ez az idén még megtörténik. A járvány okozta változások 24%-uk szerint tartós módosulások az üzleti gyakorlatukban.

A munkatársak átoltottsága és a régi-új munkamódszerek optimalizálása foglalkoztatja a közeljövő kapcsán leginkább a CEOkat.

A munkatársak biztonsága és egészségének megóvása a legnagyobb kihívás és feltétele a visszarendeződésnek. 61%-a cégvezetőknek csak azután kezdi az irodába való visszatérés megszervezését, miután a lakosság legalább 50%-a már részesült az oltásban.  Az első számú vezetők többségét (55%) aggasztja a munkavállalók hozzáférése a COVID-19 vakcinához, ami nagyban befolyásolja a kilátásaikat az irodába való visszatérést illetően. Szinte valamennyien (90%) fontolgatják, hogy az oltásban részesülő munkatársaktól nyilatkozatot kérnek, ami segítheti a szervezetet a munkaerő védelmében hozott döntéseikben. Az irodába történő visszatérést követően a cégek egyötöde (21%) további óvintézkedésként tervezi a személyes látogatásra érkezőket is megkérdezni az oltási státuszukról.

A zömmel home office-ból való foglalkoztatás inkább kivétel, mint szabály. A cégek első számú vezetőit foglalkoztatja az új normalitásban való munkavégzési módszertan. A cégek csupán egyötöde (21%) kívánja az új munkatársakat zömmel távolról való munkavégzés keretében foglalkoztatni, ez az arány jelentősen visszaesett a tavalyi 73%-hoz képest. Mindössze tízből hárman (30%) terveznek olyan hibrid megoldással, amely keretében a munkatársak túlnyomó többsége hetente 2-3 napot otthonról dolgozik. A CEO-knak mindössze 17%-a nyilatkozott úgy, hogy csökkenteni fogja az irodai területeket a világjárvány következtében. míg 2020 augusztusában a válaszadók 69%-a állította azt, hogy az elkövetkező három évben csökkenti az irodai területeket.

Az üzleti kilátásokat és kihívásokat illetően a tevékenységüket és annak sikerességét befolyásoló kockázatok élére a kiberbiztonság került. A megváltozott környezetben elsősorban a home office-ra való átállás egyik új kihívása a kibertérből érkező támadások számának növekedése.

A top öt üzleti kockázat az internetbiztonsági kockázat után a szabályozói környezet, az adókockázat, a beszállítói lánc okozta rizikó és a környezeti és klímaváltozás okozta fenyegetettség.

A 2020 őszén az első helyen említett munkaerő kockázat ismét a 2020. év eleji helyén szerepel, azaz a 12. helyen a ’belső nem etikus kulturális kockázat’ mögött. A munkatársak jóllétét nagyobb biztonságban tudják és a távolról való munkavégzés is csökkenti a fenyegetettséget. A CEO-k 51%-a véli úgy, hogy a sokszínűség és annak elfogadása lassabban valósul meg az üzleti életben, mint elvárnák. Nagy figyelmet fordítanak a vállalatvezetők az esélyegyenlőség kérdésének és ilyen szempontból tervezik is a cégüket értékelni és vizsgálni az elkövetkező években.

Az ún. ESG (Enviromental, Social, Governance) szemlélet meghatározóvá vált a szemléletükben. Mivel az idén megrendezésre kerül a COP26 (United Nations Climate Change Conference 2021) és az Amerikai Egyesült Államok újra csatlakozik a Párizsi Klímaegyezményhez, a vezérigazgatók 49%-a szigorúbb ESG gyakorlat bevezetését tervezi. A környezeti (environmental), társadalmi (social) vagy irányítási (governance), azaz ESG – tényezők elengedhetetlenek a hosszútávon is fenntartható növekedéshez. Szinte valamennyi megkérdezett (96%) nagyobb hangsúlyt kíván adni az ESG programok társadalmi (social) elemére. A felsővezetők már nem külső hatásként tekintenek az olyan kockázatokra, mint például a klímaváltozás, hanem ezt is úgy kezelik, mint amivel kapcsolatban konkrét teendőjük van, és vállalatuknak is meg kell tennie mindent a lassítás érdekében. 89%-a a cégvezetőknek a járvány hatására elért fenntarthatósági eredményeket szeretné megtartani.

Az elkövetkező 3 évben a világgazdaság növekedését illetően szkeptikusak a vállalatvezetők, 42%-uk számít csupán növekedésre. Saját vállalatuk jövőjét ugyanakkor optimistábban látják, 88%-uk prognózisában szerepel növekedés.

A tanulmány, számos további részlettel, itt érhető el angol nyelven.