A COVID-19 alapjaiban alakította át a munkavégzést. Leginkább a fiatalok körében érezhető a negatív hatása, hiszen a munkanélküliség őket sújtott a leginkább.
A publikáció szerint a COVID-19 munkanélküliségre gyakorolt hatása kétszer akkora mértékű volt a fiatalok körében, mint a teljes népességet tekintve. Ez az OECD országokban 2020 végére 23,4 milliónyi munkanélküli fiatalt jelent. A kiadvány következtetései szerint az üzleti modellek bármely más evolúciójához hasonlóan itt is meg kell találni az egyensúlyt a hatalmas lehetőségek kiaknázása és a kulcsfontosságú szociológiai kérdések kezelése között.
Ugyanakkor a járvány következtében bevezetett távmunka révén növekedett a termelékenység és csökkentek a működési költségek. Azonban ezek az előnyök a munkavállalói jólét rovására mehetnek – áll a Capgemini Kutatóintézet “A munka jövője most kezdődik el“ című kiadványában.
A közeli, de legalábbis a középtávú jövőben nem tér vissza a 100%-os irodai munkavégzésen alapuló modell – állítják a vezető globális szervezetek közreműködői – akik a Capgemini Kutatóintézet kiadványában a COVID következtében megváltozott munkavégzési modell kérdéskörét járták körül. A szakemberek szerint bár a hibrid munkamodell definíciója változhat, abban mindannyian egyetértenek, hogy a továbbképzések és átképzések kulcsfontosságúak lesznek a vállalatok számára a versenyelőny megszerzése és a jövőbeni fennmaradás érdekében. Minderre leginkább az alkalmazottak kiégésének megakadályozása végett is szükség van.
A vállalatok számára ugyan előnnyel jár a COVID-19 következtében bevezetett távmunka, hiszen 92% -uk ingatlanköltség-megtakarításra számít, 63% -uk pedig a termelékenység növekedéséről számolt be 2020 harmadik negyedévében. Ez a növekedés azonban leginkább annak tudható be, hogy amint az otthonunk válik a munkavégzés színterévé elmosódnak a határok. Éppen ezért kérdéses, hogy a távmunka mennyire tartható fenn a pandémián túl. A kutatás rávilágított: az alkalmazottak több mint fele (55%) úgy érzi, hogy kiégett a hosszabb ideig tartó távmunkában. Ezért kiemelten fontos, hogy a vállalatok továbbképzésekkel és átképzésekkel segítség az alkalmazottakat a megváltozott munkamodellre való áttérésben.
A Capgemini ezúttal azt is vizsgálta, hogy a COVID-19 milyen hatással van a szervezetek munkájára, együttműködésére, tehetségkutatására és a munkavállalók motiválására. A kutatás átfogó: azt is feltérképezi, hogy a folyamat milyen hatással lesz bizonyos munkavállalói csoportokra, többek között a nőkre, az alulreprezentált kisebbségekre, valamint a megnövekedett munkanélküliséggel és a digitális képességeket érintő szakadék növekedésével szembesülő fiatalokra.
„Bár a munka jövője rengeteg új lehetőséget rejt magában, vannak olyan csoportok, amelyek kevesebb eszközzel rendelkeznek ahhoz, hogy előnyt kovácsoljanak ezekből. Napjaink vállalatainak ki kell mozdulniuk a túlélő módból és optimalizálniuk kell a hibrid modellt a jelenlegi és jövőbeli tehetségek számára”
– magyarázza Claudia Crummenerl, a Capgemini Invent munkavállalókért és szervezetért felelős ügyvezető igazgatója.
„A globális munkaerőpiac fiatal munkavállalói különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak, a készségek közötti szakadék egyre szélesedik, az automatizálás pedig fokozódik. A kompetitív előnyök megszerzéséhez és az ellenálló képesség kialakításához, valamint ezek megőrzéséhez a szervezeteknek a továbbképzést és az átképzést megújult társadalmi szerződésük szerves részévé kell tenniük — munkavállalóik tanulásában és fejlődésében partnerként eljárva, életre szóló szerepet vállalva.”
Shayne Elliott, az ANZ Bank vezérigazgatója szerint
„Az üzleti vezetőknek fel kell karolniuk a hibrid munkamodellt és azt a kompetitív előny forrásának kell tekinteniük. A hibrid modellek végtelen számú lehetőséget rejtenek magukban a földrajzi sokféleség kiszélesítésétől a munkavállalók otthon és munkahely közötti egyensúlyának megteremtéséig. Azok a vállalatok, amelyek ma sikeresen ki tudják aknázni a hibrid munkát, a következő húsz évre megalapozzák jövőbeli pályájukat.”