Közleményben reagált az izraeli NSO techcég, a Pegasus kémszoftver gyártója a vasárnap óta a nemzetközi médiában fokozatosan kibontakozó megfigyelési botrányra (erről röviden itt), amiben a hírek szerint az ő kiberfegyverük az egyik főszereplő.

Az NSO honlapján azt írja:

„A Forbidden Stories jelentése tele van téves feltételezésekkel és meg nem erősített elméletekkel, amelyek komoly kétségeket ébresztenek a források megbízhatóságával és érdekeivel kapcsolatban. Úgy tűnik, hogy a »meg nem nevezett források«️ olyan információkat szolgáltattak, amelyeknek nincs tényalapjuk, és távol állnak a valóságtól. Ellenőrzésük után határozottan visszautasítjuk a jelentésükben szereplő hamis állításokat. A forrásaik olyan információkkal látták el őket, amelyeknek nincs tényszerű alapjuk, ami abból is kitűnik, hogy számos állításukhoz nem áll rendelkezésre alátámasztó dokumentáció. Valójában ezek az állítások annyira felháborítóak és távol állnak a valóságtól, hogy az NSO rágalmazási pert fontolgat.”

A cég kifejti azt is, amit már a cikkek megjelenése előtti újságírói megkeresésekkor közölt, miszerint az adatbázisban szereplő számok egy nyilvánosan hozzáférhető úgynevezett HLR-adatbázisból származhatnak. A HLR (Home Location Register) egy olyan rendszer, amely a mobiltelefon-hálózatok működését segíti azzal, hogy nyilvántartja az egyes készülékek földrajzi helyét és más azonosítóit, és így lehetővé teszi a hívások és sms-ek irányítását. Ez a nyilvántartás ugyanakkor épp emiatt hasznos lépése lehet a megfigyelések elindításának is, hogy miért, arról a Direkt36 Telexen megjelent cikkében olvashat.

Az NSO elismétli a közleményben azt az állítását, miszerint kizárólag államok bűnüldöző és hírszerző szervei számára értékesíti technológiáit azzal a céllal, hogy a bűnözés és a terrorcselekmények megelőzése révén életeket mentsen. A cég szerint technológiáit pedofilhálózatok, terroristák, drogkereskedők felderítésére, elrabolt gyerekek és katasztrófák során eltűnt emberek megtalálására, a légterekbe illetéktelenül behatoló drónok elleni védelemre használják.

A közlemény mindazonáltal nem tartalmaz tételes cáfolatot arra nézve, hogy a cikkekben konkrétan megnevezett célszemélyek egy részének telefonját feltörték a Pegasus segítségével. Erre számos esetben találtak kiberbiztonsági, törvényszéki szakértői eszközökkel bizonyítékot, többek között magyar újságírók, politikusok és üzletemberek telefonján is. Az is kiderült, hogy kevésbé demokratikus rezsimekben több olyan aktivista száma is rajta volt a kiszivárgott listákon, akiket aztán különféle retorziók értek: volt, akinek intim fotói kerültek fel a netre, másokat a telefonjukról – ki tudja, hogyan – megszerzett bizonyítékok alapján tartanak börtönben.

Hogy hogyan tudják feltörni a telefonokat az ilyen kémszoftverek, és tehetünk-e ellene bármit, arról itt írt a Direkt36.

Forrás: Telex