Amerika leállíthatja bizonyos áruk és termékek Moszkvába irányuló exportját, ha elszabadul a konfliktus Ukrajnával.

Washington arra készül, ha Moszkva megtámadná Ukrajnát, az „súlyos és elsöprő” költségekkel járjon számára – jelezték a Fehér Ház tisztviselői a médiának a mérföldkőnek számító amerikai-orosz tárgyalások előtt. A szankciók a jelentések szerint ugyanolyan szigorúak lehetnek, mint az Irán, Kuba és Észak-Korea elleni szankciók, és a pénzügyi, technológiai és katonai szektorra összpontosítanának.

A múlt hónapban a Reuters hírügynökség arról számolt be, hogy Washington fontolóra vette a fogyasztói és ipari technológiák – például az okostelefonokhoz és repülőgépekhez szükséges alkatrészek – Oroszországba irányuló exportjának betiltását.

Több amerikai hírügynökség szombaton meg nem nevezett kormánytisztviselőket idézett, részletezve, hogy Joe Biden elnök kormánya miként léphetne fel, ha a Kreml eszkalálná a helyzetet Ukrajnával. Oroszország jelezte, hogy úgy érzi, biztonságát veszélyeztetik a nyugati kísérletek, amelyekkel Kijevet a NATO pályájára akarják vonni.

A lapok azt állítják, Washington betilthatja az érzékeny technológia és mikroelektronika – például az amerikai szoftverekkel készült vagy azokon alapuló számítógépes chipek – Moszkvába irányuló amerikai exportját. A szankciók a repülőgép-elektronika és a szerszámgépek, valamint az okostelefonok, videojáték-konzolok, táblagépek és televíziókészülékek szállításának korlátozását jelentenék – mondta a Bloombergnek egy, a Fehér Házban folyó megbeszéléseket ismerő személy.

A CNN jelezte, hogy a szankciók az autóalkatrészek Oroszországba irányuló exportjának korlátozására is kiterjedhetnek. Az intézkedések célja az lenne, hogy „súlyos és elsöprő költségeket okozzanak Oroszország gazdaságának”, amennyiben az megszállná szomszédját – mondta a forrás. Az Egyesült Államok és Oroszország hétfőn tárgyalásokat tart, hogy megpróbálják enyhíteni az Ukrajna körül az elmúlt hónapokban elmérgesedett feszültséget. A felek várhatóan megvitatják Moszkva régóta fennálló sérelmeit is a NATO határaihoz közelebbi terjeszkedésével kapcsolatban.

Oroszország azt szeretné, ha az Egyesült Államok vezette katonai blokk jogilag kötelező erejű biztosítékokat nyújtana arra vonatkozóan, hogy nem fog keletebbre húzódni, ami gyakorlatilag megakadályozná, hogy Ukrajna valaha is csatlakozzon a szervezethez. Az Oroszország és a NATO közötti tárgyalásokat szerdára tervezik.

Nyugati tisztviselők azzal vádolják Oroszországot, hogy csapatokat és haditechnikai eszközöket halmoz fel azzal a szándékkal, hogy megtámadja Ukrajnát. Moszkva többször is tagadta ezeket az állításokat.

Oroszország azt mondja, hogy soha nem fog engedményeket tenni nyomás alatt

Oroszország nem táplál illúziókat, és nem vár gyors előrelépést az Egyesült Államokkal és a NATO-val ezen a héten folytatandó biztonsági tárgyalásoktól – mondta Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes, hozzátéve, hogy a kollektív Nyugat nem érti Moszkvát.

„Reális elvárásaink vannak”

– mondta vasárnap az Interfaxnak, hozzátéve, hogy „naivitás” lenne azt hinni, hogy a tárgyalások látható – nem is beszélve a „gyors” – előrelépéshez vezetnek.

„Jó esély van arra, hogy … szembesülni fogunk azzal, hogy az USA és a NATO nem hajlandó megérteni, hogy mire van valójában szükségünk”

– válaszolta Rjabkov a RIA Novosztyi egy másik kérdésére. A találkozókat megelőzően a nyugati fővárosokból érkező „jelzéseket” is „kiábrándítónak” nevezte.

Az USA és szövetségesei azt állítják, hogy Oroszországnak „ezt vagy azt kellene tennie”, és egy ilyen álláspont

„nem lehet alapja semmilyen produktív vitának, nemhogy megállapodásnak”

– véli a diplomata. Kifejtette, hogy amire Moszkva törekszik, az „jogilag kötelező garanciák arra, hogy a NATO nem terjeszkedik tovább Kelet felé”. A szövetségnek továbbá le kellene bontania

„mindazt, amit 1997 óta az oroszellenes fóbiák és az Oroszország politikájáról alkotott téveszmék által vezérelve hozott létre”

– tette hozzá a miniszterhelyettes.

Ha az USA és a NATO ismét a nyomásgyakorláshoz és a fenyegetésekhez folyamodik a párbeszéd helyett, az csak zsákutcába vezetné a tárgyalásokat – figyelmeztetett Rjabkov.

„Nem fogunk engedményeket tenni, miközben nyomásgyakorlással és fenyegetésekkel nézünk szembe, amelyeket jelenleg ellenünk intéznek.”

A magas rangú diplomata szerint Oroszország eltökélt abban, hogy nem hagyja, hogy a nyugati blokk „ugyanazon kérdések vég nélküli megvitatásába” temesse a tárgyalásokat, mint ahogyan az az Oroszország-NATO Tanácsban 2019-ig történt. Azt is elismerte, hogy Moszkva „egyáltalán nem” optimista a tárgyalások lehetséges kimenetelét illetően.

Szavai a január 10-re tervezett amerikai-orosz találkozó előtt hangzottak el a svájci Genfben. Ezt követi majd január 12-én az Oroszország-NATO Tanács ülése – 2019 óta az első. Január 13-án pedig az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében biztonsági konzultációk kezdődnek.

A megbeszéléseket az Oroszország és a Nyugat között az elmúlt hónapokban eszkalálódó feszültségek váltották ki. A nyugati nemzetek aggódnak Moszkva állítólagos ukrajnai inváziós tervei miatt – amit a Kreml többször is tagadott, és az oroszellenes „hisztériát” okolta.

A helyzet arra késztette Moszkvát, hogy egy sor biztonsági javaslatot terjesszen elő, amelyek a NATO-bővítés korlátozását és Oroszországnak nyújtott biztonsági garanciákat tartalmaznak. E követelések egy részét az Egyesült Államok és szövetségesei máris elutasították, mivel mind a NATO, mind Washington kijelentette, hogy a szövetség soha nem ígérné meg, hogy nem terjeszkedik.

Forrás: Computerworld