Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Vállalkozók! Erre figyeljetek informatikai fejlesztés esetén!

informatikai

Az elmúlt hónapokban az IT világban megfigyelhető trendek alapján a 2022-es év elején sokkal nagyobb mértékben kell számolni a munkaerőhiánnyal és beszállítói nehézségekkel, mint az előző években, mely többek között a koronavírus okozta ellátási fennakadásoknak, valamint annak köszönhető, hogy a járvány kezdete óta sokan most látják elérkezettnek a pillanatot a munkahelyváltásra. Ezeket az előjeleket elsősorban azoknak a cégeknek érdemes figyelembe venniük, amelyek az idei évben terveznek informatikai fejlesztést. A megfelelő időben történő felkészüléshez indokolt lehet akár az alapoktól újragondolni az éves gazdasági terveket. De mégis milyen szempontokat kell figyelembe venni egy IT projekt tervezésénél a zökkenőmentes megvalósítás érdekében? Borzák Péter az INSPYRE ügyvezető igazgatójának elemzéséből kiderül.

“Az első üzleti negyedév szokásos nehézségei, többek között a nagy felmondási hullám előjelei már most érzékelhetők, hiszen projekttől függően akár 30-40%-al is drágábbak lehetnek a fejlesztői költségek, mint más időszakokban. Ennek ellenére a legfontosabb projektek biztos megvalósításához érdemes lehet minél előbb elkülöníteni a szükséges erőforrásokat, elindítani a nélkülözhetetlen beszerzéseket, valamint elkezdeni toborozni új dolgozókat vagy megkötni a szerződéseket külsős fejlesztőkkel. A megfelelő tervezéssel a cégek könnyebben bebiztosíthatják magukat az első üzleti negyedévre.

– emeli ki Borzák Péter, az INSPYRE ügyvezető igazgatója.

Munkaerő tekintetében, akár házon belül, akár házon kívül, a feladat kiszervezésével van betervezve a fejlesztés, ajánlott a gondos és körültekintő utánajárás a szakemberek tapasztalataival és korábbi munkáival kapcsolatban. Nagyon sokat számíthat, nem utolsó sorban pedig pénzt és időt lehet spórolni vele, ha a feljesztő dolgozott már korábban az adott iparágban.  Mivel a vállalatok általában abban az esetben rendelnek meg IT fejlesztéseket, ha automatizálni, innoválni, vagy digitalizálni szeretnének a területükön, ezért a fejlesztést végző csapatnak teljes egészében meg kell ismernie az adott iparágat és annak működési sajátosságait, eszköz és erőforrás igényét. Abban az esetben viszont, ha már dolgoztak korábban az adott szektorban, a jártasság hatására könnyebben képesek elkezdeni a fejlesztést, mellyel átlagosan 10-15%-ot is lehet spórolni időben és pénzben egyaránt.

Sokat számít, ha az informatikai fejlesztésre felkért szakemberek megismerik a projekthez kapcsolódó más feladatokat és azok felelőseit, hiszen ezzel is növelhető a hatékonyságuk, és a transzparencia segítségével akár átjárhatóság is teremthető a tevékenységek között.

Végül de nem utolsó sorban, ha egy vállalat már az egyeztetések alatt betekintést enged a saját cégkultúrájába, az jelentősen csökkentheti a későbbiekben az ebből fakadó félreértéseket. Mindenhol mások a keretek, míg bizonyos helyeken (pl. közlekedési vállalatoknál) a rendszerszintű működéshez elvárt hogy a dolgozók állandóan elérhetőek legyenek e-mailben vagy telefonon, és akár hétvégén is válaszoljanak a legfontosabb kérdésekre, addig ezt egyes informatikai csapatoknál a munkavállalói jogok megsértésének foghatják fel. Szintén sok múlik a döntéshozói szerepkörök tisztázásán és azon, hogy adott esetben. milyen szinten álló vezető szava a mérvadó. Ez utóbbi kijelölése különösen az ún. “lapos” hierarchiájú szervezeteknél okozhat gondokat. Mindezek előzetes egyeztetésével lényegesen megkönnyíthető és hatékonyabbá tehető az együttműködés bármilyen fejlesztési projekt ideje alatt.

“Ha egy tervezett projekt tekintetében a legtöbb fenti szempont érvényesül, akkor érdemes lehet az azt megvalósító szakembereknek hosszútávú együttműködési lehetőség felajánlani, hiszen ebből a vállalat és a partner is hosszú távon profitálhat.”

– fejezi be elemzését Borzák Péter.

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss