Gazdaság

Rugalmasan a válságban: A bérelt IT gyorsítja a cégek reakcióidejét

A válság újra a bérelt IT-szolgáltatásokra (SaaS) irányította a cégek figyelmét. Az így igénybe vett IT-erőforrások, -eszközök nemcsak azonnal, rugalmasan méretezhetők az aktuális igényekhez, de informatikai szempontból is lényegesen biztonságosabbak ‒ mutatott rá a magyarországi BDO Solutions üzletágának vezetője. Kényszerű munkaerő-leépítés esetén is gyorsabb és egyszerűbb megoldást jelentenek, mint a belső szakemberek és géppark használata.

A jelen gazdasági körülmények között felértékelődik a vállalatok számára néhány tulajdonság, képesség és gyakorlat, ami korábban kevésbé volt hangsúlyos a versenyképesség szempontjából ‒ mutatott rá Nagy Rita, a magyarországi BDO Solutions üzletágának vezetője. Természetes például, hogy konjunktúra idején a vállalatok beruháznak, létszámot bővítenek, míg recesszió alatt megszorítanak: átszerveznek és ha nincs más, munkavállalókat bocsátanak el. Bizonytalan, gyorsan változó körülmények között nem mindegy, hogy milyen gyorsan képesek váltani egyik szemléletből a másikba, illetve, hogy a kiépített folyamatok, erőforrások mennyire rugalmasan tudják követni a pillanatnyi igényeket.

Hazánk a DESI (Digital Economy and Society Index) jelentés szerint most a 22. helyen áll digitalizáció tekintetében az EU-s rangsorban annak ellenére, hogy számtalan vállalkozás tett lépéseket ebben az irányban. A hazai vállalkozások azonban elsősorban kényszer hatására fejlesztenek. Ilyen volt az online számla bevezetése, később a járvány miatt a fokozott távmunka. Jellemző, hogy CRM, azaz ügyfélkapcsolati menedzsmentrendszert minden 10. vállalat, ha használ, míg ERP szoftvert némi előrelépés ellenére is csak a vállalkozások 21%-a, szemben az EU-s 38%-kal ‒ mutatott rá a szakértő.

Ennek a lassú fejlődésnek az egyik oka, hogy a cégek jelentős része a digitalizációra elsősorban mint „néhány” számítógép és szoftver megvásárlására gondol. Ezzel szemben a digitalizáció egy szemléletmód, amelynek középpontjában a cég folyamatai állnak, amelyek egyszerűsítésére, automatizálására meg kell határoznunk a lépéseket és azok sorrendjét. Hogy ezek során vásárolunk-e informatika eszközöket, szinte másodlagos ‒ hangsúlyozta Nagy Rita. A valódi haszon a folyamatok optimalizálásán, automatizálásán keletkezik, míg az ehhez szükséges infrastruktúrát, akár szoftvert, akár hardvert nyugodtan bérelhetjük is. A szoftvereink, akár a legalapvetőbb alkalmazások, lehetnek felhőben is, a SaaS rendszerben pedig a gépeket sem kell megvásárolni. A szolgáltató automatikusan mindig pontosan annyi számítási teljesítményt, gépet, szervert bocsát rendelkezésünkre, amennyire a gördülékeny működéshez szükségünk van. Mindez már kkv-k számára is elérhető, ráadásul a váltást időről időre pályázatokkal is támogatják.

A kiszervezett, bérelt IT nemcsak rugalmas, automatikusan méretezett a pillanatnyi igényekhez, de van még egy vetülete, ami jelentős előnyt jelent. Ha egy cég elbocsátásokra kényszerül, és mondjuk egy adott IT-feladat ellátására már nem gazdaságos belső munkaerőt alkalmazni, miközben a feladat maga elengedhetetlen, érdemes megvizsgálni, hogy ugyanazt szolgáltatásként vásároljuk meg. Egy rugalmas szerződés csökkenti a fix költséget, a szolgáltatók versenyeztetése pedig kedvezőbb árakat hoz. A szolgáltatások és az infrastruktúra bérlésével nem mellesleg munkánk ökológiai lábnyomát is csökkentjük, különösen, ha zöld energiával működő szolgáltatót bízunk meg.

A BDO üzletágvezetője végezetül hangsúlyozta, hogy a digitalizáció és a kiszervezés célja nem az, hogy emberi munkaerőt spóroljunk meg, hanem hogy az aktuális helyzetben minél jobban meg tudjuk őrizni a hatékonyságunkat, ezáltal versenyképességünket.

Related Topics:automatikus bérelt infrastruktúra IT kiszervezett ötlet tipp

Up Next

Itt az ideje az átláthatóságnak – Petíció az átlátható bérekért

Don't Miss

Bízzuk a bevallást a gépekre – a NAV új eÁFA koncepciója

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!