Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Továbbra is a panellakást lehet a leggyorsabban értékesíteni

panel

Lassult az ingatlanpiaci tempó, csökkent a tranzakciószám, ami látszik a forgási sebességen is, derült ki az Otthon Centrum elemzéséből: a legrövidebb időt még mindig a panel tölti a piacon, ám összességében minden lakástípus esetében növekedett az értékesítéshez szükséges idő.

A romló gazdasági klíma, az infláció, valamint az energiahordozók áremelkedése már érződik az ingatlanpiacon – ismertette az Otthon Centrum statisztikáinak legfőbb tanulságait Soóki-Tóth Gábor. Az elemzési vezető elmondta, az OC közreműködésével az előző év negyedik negyedévében értékesített ingatlanok esetében minden lakástípusnál nőtt a forgási idő. Némi meglepetésre a legnagyobb mértékben a téglalakásoknál érződik a lassulás, ahol átlagosan egy héttel hosszabbodott meg az értékesítéshez szükséges idő. A panellakásoknál az öt nap növekedés arányaiban megegyezik a téglalakásokéval, míg a használt házak esetében mindössze két nappal nőtt az értékesítés idő.

Továbbra is a panelt lehet a leggyorsabban eladni, kereken két hónap alatt. Ez az érték öt nappal hosszabb, mint 2022. III. negyedévében, de majdnem két héttel nőtt 2022. II. negyedévhez képest. Budán és a belvárosban 58 nap az átlag, a külső pesti kerületekben azonban már 67 nap ugyanezen érték. A régió központokban 64 napra nőtt értékesítési idő, míg a megyei jogú városokban 50 napra.

Bár országos átlagban nőtt az értékesítési idő, az átlagérték mögött nagyon nagy a szórás. Van, ahol ha kicsit is, de inkább gyorsult a piac. A fővárosi agglomerációban vagy Budán és a kisebb megyei jogú városokban például az országos átlagtól teljesen eltérően kicsit csökkent az értékesítési idő. Ugyanakkor a legtöbb tranzakciót bonyolító térségekben – a régió központokban, valamint Pesten – két héttel nőtt a panellakások piacon töltött ideje.

A panel után hagyományosan a téglalakásokat lehet a leggyorsabban értékesíteni. Ez a trend 2022. IV. negyedévben sem változott. Átlagosan 82 napos értékesítéssel számolhatnak a tulajdonosok, ami egy héttel hosszabb, mint 2022. III. negyedévben. A belvárosban és a megyei jogú városokban, ahol a legtöbb téglalakás található, már három hónapnál hosszabb idő kell a sikeres tranzakcióhoz. Ezzel szemben Budán és a régió központokban két és fél hónap az irányadó. A külső pesti kerületek 82 napos értékesítési ideje megegyezik az átlaggal. A kisebb településeken és az agglomerációban hektikusan alakult a piac és egy-egy jól árazott ingatlan az átlag alatti idő alatt is elkelt.

A legnagyobb mértékben a megyei jogú városokban nőtt a téglalakások értékesítési ideje. Itt több mint egy hónappal, míg a főváros belső kerületeiben és a kisebb városokban három héttel. A régió központokban és a külső pesti kerületekben egy hét növekedést mértek az Otthon Centrum elemzői. Az országos átlaghoz képest itt is akad olyan földrajzi körzet, ahol a nagy átlagtól eltérő értékeket látunk: Budán stagnált piac, míg Pest megyében egyedüliként csökkent az értékesítéshez szükséges idő.

Hagyományosan a használt házak értékesítéséhez szükséges a legtöbb idő, a negyedik negyedévben átlagosan 132 napra volt szükség ennek az ingatlantípusnak az eladásához. A külső pesti kerületekben csak 65 nap, míg az agglomerációban 112 nap volt az átlag – az utóbbi két térségben sosem volt ilyen alacsony az értékesítéshez szükséges napok száma. Ugyanakkor a főváros többi területére, a nagyobb városokra az átlag feletti értékek voltak jellemzőek. Budán és a megyei jogú városokban 145, a régió központokban 160, a kisebb városokban 170 nap kellett a sikeres üzlethez.

Ebben a szegmensben mindössze két nappal nőtt az értékesítési idő. Az első hallásra meglepő érték magyarázata, hogy az ebben a negyedévben értékesített lakások még a II. negyedévben kerültek a piacra, így a változás is lassabban érezhető, mint a többi ingatlantípus esetében. Ugyanakkor a fővárosban és a nagyobb városokban már most érezhető a változás. Budán és a kisebb városokban 19 nappal nőtt az értékesítési idő a III. negyedévhez képest, míg a régió központokban két és fél hónappal. A községekben és a többi megyei jogú városban nem történt lényegi változás. Egyedül az agglomerációban csökkent 16 nappal, és a külső pesti kerületekben két hónappal az értékesítési idő.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Már szupermarketben is vásárolhatunk itthon személyzet nélkül

coop hibrid okosbolt szeged

A jubileumi XX. Coop Rally egyik állomásaként mutatkozott be Szeged második hibrid okosboltja: a Temesvári COOP Szuper Plusz Áruház az ország második olyan üzlete, amelynek teljes – 6000 termékes – árukészlete elérhető marad a normál nyitvatartási időn túl, személyzet nélkül. Az új egységben is a Laurel Kft. magyar fejlesztésű 247 Shop rendszere működik, melyet ezúttal már szupermarket-méretű környezetben kellett kialakítani.

A bevezetést valós, hazai működési tapasztalatok előzték meg. Magyarország első hibrid okosboltja 2025 májusában nyílt meg Szegeden, a júniusban nyilvánosságra hozott adatok szerint pedig a 150 négyzetméteres üzletben egy év alatt több mint 27 ezer vásárlás történt a személyzet nélküli időszakokban. Ezekben az órákban az átlagos kosárérték mintegy 22%-kal haladta meg a hagyományos nyitvatartás alatt mért értéket, a 0–24 órás működés pedig 23,61%-os többletbevételt hozott. Az AI-alapú gesztusfelismerő rendszer közben több lopási kísérletet is észlelt és riasztást küldött a távfelügyeletnek.

„Az első üzlet eredményei megmutatták, hogy a technológia révén 0-24-es kiterjesztett nyitvatartásra Magyarországon is van valós vásárlói igény, a modell pedig üzletileg is életképes. A mostani fejlemény szakmai szempontból azért fontos számunkra, mert a technológiát már egy jóval nagyobb üzletkategóriában alkalmaztuk. Egy ilyen környezetben nagyobb eladóteret, összetettebb vásárlói útvonalakat és több be- és kilépési helyzetet kell kezelni, miközben a komplex rendszernek könnyen kezelhetőnek, hatékonynak és biztonságosnak kell maradnia” – mondta Bessenyei Attila, a Laurel Kft. ügyvezetője.

A 247 Shop a hagyományos és az automata bolti működést kapcsolja össze. A személyzettel működő nyitvatartás után a regisztrált vásárlók a mobilalkalmazásban elérhető QR-kóddal léphetnek be, majd önkiszolgáló kasszánál fizethetnek. A rendszerhez kamerás felügyelet és távoli diszpécserszolgálat is kapcsolódik. A konstrukció így a meglévő infrastruktúrára építve teszi lehetővé a nyitvatartás meghosszabbítását anélkül, hogy az üzlet teljes működését át kellene alakítani kizárólag személyzet nélküli üzemre.

Bessenyei Attila hozzátette, a mostani projekt azt is mutatja, hogy a hibrid technológia nem kötődik egyetlen bolttípushoz: a rendszer kialakítása a kis alapterületű üzletektől a nagyáruházi környezetig az adott helyszín méretéhez, elrendezéséhez és működéséhez igazítható. A Laurel ügyvezetője elárulta, a megoldás iránt már a Coop-hálózaton kívülről is érdeklődnek, több kereskedelmi partnerükkel folyik előkészítés. Ez azt jelzi, hogy nem egyedi kísérletről, hanem egy most formálódó üzemeltetési modellről van szó.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Megnyílt a MediaMarkt 41. áruháza az Allee-ban

mediamarkt allee áruház megnyító
Képek: MediaMarkt

Műszaki innováció és élményalapú vásárlás Buda szívében

Személyes élményzónákkal, digitális integrációval és exkluzív nyitási programokkal erősíti budai jelenlétét a műszaki áruházlánc

A nyári bejelentést követően ma hivatalosan is megnyitotta kapuit a MediaMarkt legújabb, szám szerint 41. hazai áruháza az Allee bevásárlóközpont második emeletén. A műszaki áruházlánc az újbudai egységgel nem csupán a budai hálózatát bővíti, hanem omnichannel és élményalapú stratégiájára építve kifejezetten a személyes tapasztalásra és a komplex szolgáltatási élményre helyezi a hangsúlyt.

Az Allee kiválasztásában kulcsszerepet játszott a bevásárlóközpont forgalmas budai elhelyezkedése, magas látogatottsága és kiváló megközelíthetősége. A MediaMarkt ezzel egy olyan forgalmas kereskedelmi és közösségi helyszínen jelenik meg, amely a környéken élők mellett a város más részeiből érkezők számára is könnyen elérhető, így széles vásárlói réteget szolgál ki.

Az új áruházban a széles termékkínálat mellett hangsúlyos szerepet kap a személyes terméktapasztalat. A vásárlók nemcsak megnézhetik, hanem működés közben össze is hasonlíthatják, illetve ki is próbálhatják a készülékeket az interaktív tesztállomások egyikén vagy a TV experience zónában. Az új bolt emellett a teljes szolgáltatási paletta bázisaként szolgál: a kiterjesztett garanciától és biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig és az online rendelések átvételéig minden elérhető egy helyen.

Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója és Mihók György áruházigazgató Allee

A bővítés szervesen illeszkedik a MediaMarkt omnichannel stratégiájába. A vásárlási folyamat ma már sok esetben online kezdődik: a vásárlók előzetesen tájékozódnak, összehasonlítják a termékeket és az árakat, majd eldöntik, hogyan szeretnék folytatni a vásárlást. A MediaMarkt célja, hogy ebben ne kelljen választani a digitális és a személyes csatornák között: az online vásárlás kényelmét az áruházakban elérhető terméktapasztalat, szakértői segítség és szolgáltatások egészítik ki.

„A műszaki kereskedelemben a bizalom továbbra is meghatározó tényező. Minél összetettebb vagy nagyobb értékű egy vásárlás, annál fontosabb, hogy a vásárló ne csak információt kapjon, hanem személyesen is meggyőződhessen arról, hogy jó döntést hoz. Ebben a fizikai üzleteknek ma is nehezen helyettesíthető szerepük van: lehetőséget adnak a termékek kipróbálására, az összehasonlításra és arra, hogy a vásárló szakértőtől kérjen segítséget. Mi azt látjuk, hogy a technológia fejlődésével ez a személyes bizalom nem veszít az értékéből, sőt bizonyos termékkategóriákban még fontosabbá válik. Az Allee megnyitása számunkra ezért nem egyszerűen hálózatbővítés, hanem befektetés egy olyan vásárlási élménybe, ahol a választék, a szakértelem és a személyes kapcsolat együtt teremt értéket” – mondta Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója.

MediaMarkt Mihók György áruházigazgató Allee

MediaMarkt Mihók György áruházigazgató Allee


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Gyakorlatorientált képzések: együttműködik a Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége

Együttműködési megállapodást írt alá a győri Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a napokban.

A partnerség célja, hogy tovább erősítse a logisztikai képzések gyakorlatorientáltságát és még szorosabb kapcsolatot teremtsen az egyetemi oktatás, valamint a szakterület piaci szereplői között.

„Hatékony logisztika – versenyképesség a gyakorlatban” címmel rendezett szakmai konferenciát és üzleti találkozót a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában. Az eseményen Bíró Koppány Ajtony, a szövetség főtitkára elmondta: céljuk, hogy az ágazatot érintő legfrissebb információk első kézből jussanak el a terület szakembereihez.

„Gyakorlati megoldásokat adunk ahhoz, hogy miként növelhetik versenyképességüket a kis-, közepes és nagyvállalatok, többek közt hatékonyabb logisztikával, zöld és fenntartható megoldásokkal, digitalizációval és adatvezérelt döntésekkel, valamint az elérhető támogatások és pályázatok bevonásával”

– sorolta. Hozzátette, a konferencia keretei közt a Széchenyi István Egyetemmel aláírt megállapodás ahhoz járul hozzá, hogy a naprakész ismeretek a hallgatók számára is elérhetővé váljanak.

Dr. Szép János, az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja kifejtette, a logisztika gyakorlatilag minden területen megjelenik. Nem véletlen, hogy ma már a műszaki menedzser szak keretében építőipari logisztika specializáción is képeznek szakembereket.

„Az együttműködés révén még gyorsabban tudjuk becsatornázni képzésünkbe azokat az információkat, amelyek az ipari szereplőktől jönnek. Hallgatóink így értékes és keresett tudással léphetnek ki a munkaerőpiacra”

– húzta alá.

Az eseményen dr. Földesi Péter professzor, a Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék vezetője üdvözölte a szövetséggel kialakított szoros kapcsolatot. Kiemelte, a logisztika ma már sokkal több mint rakodás-szállítás-tárolás, ezért nélkülözhetetlen, hogy a dinamikusan fejlődő tudományterületen folyamatosan a tananyag részévé váljanak a legújabb trendek és eredmények.

Az együttműködés értelmében a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége összegyűjti és az egyetem rendelkezésére bocsátja az aktuális piaci és szakmai elvárásokat, valamint tapasztalataival segíti a képzést. A szövetség folyamatos tájékoztatást ad a logisztikai ágazat legfrissebb trendjeiről, és lehetőséget biztosít az egyetem oktatóinak, valamint hallgatóinak arra is, hogy díjmentesen vegyenek részt saját szervezésű szakmai konferenciáin.

A Széchenyi István Egyetem a megfogalmazott szakmai és gyakorlati igényeket beépíti képzési programjaiba, emellett megosztja partnerével az oktatás területén megjelenő aktuális szakmai és módszertani irányokat. A partnerség közös szakmai rendezvények szervezésére is lehetőséget teremt.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss