Soha nem látott roham indult a boltokban, miután a SZÉP kártyával hideg élelmiszert is lehetett vásárolni. 2025. december 1-jétől idén április 30-ig 44 ezer K&H kártyabirtokos használta fel cafeteriáját bevásárlásra. A friss adatok szerint összesen 4,7 milliárd forintot költöttek el az élelmiszerüzletekben, ami a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest közel 1,5 milliárdos növekedést mutat.

A számok döbbenetesek: az öt hónapos időszak teljes SZÉP-kártyás forgalmának több mint 30 százaléka élelmiszer-vásárlásokból származott, igaz, ebbe beleesett a tavalyi karácsonyi időszak is. Kimondható, hogy amíg hideg élelemért is lehetett SZÉP kártyával fizetni, addig a cafeteria-rendszer legismertebb eleme már nemcsak a pihenést és kikapcsolódást szolgálta, hanem a mindennapi megélhetés egyik fontos pénzügyi lába lett.

A vásárlási szokásokból az is jól látszik, hogy a felhasználók tudatosan és nagyobb volumenben költöttek. Az átlagos kosárérték elérte a 9200 forintot, vagyis sokan nem csupán néhány terméket vásároltak, hanem a kártyabirtokosok többsége jelentősebb, tervezett nagybevásárlások finanszírozására használta a keretét.

„Kiemelkedő érdeklődés övezte a hideg élelmiszerek SZÉP kártyával történő fizetését. És nemcsak a költési adatokban jelentett látható szintlépés, hanem a fizetési technológiák terén is

– hangsúlyozta Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője.

– Az ügyfeleink 5 százaléka használta digitális SZÉP kártyáját a fizetésnél. A digitális fizetés növekvő népszerűsége is igazolja, hogy a könnyű és gyors felhasználói élmény, valamint a technológiai naprakészség ma már alapvető elvárássá kezd válni bevásárláskor. Nem kérdés tehát, hogy a kkv-szektor számára a SZÉP kártya valódi stratégiai eszköz, akár cafeteriaként adják munkavállaóiknak, akár úgy, hogy maguk válnak elfogadóhellyé.”

Bár a K&H SZÉP-kártyás forgalmi statisztikákban továbbra is a nagyvállalatok dominálnak, a kisvállalkozások szerepe is érezhetően megnőtt ebben az időszakban, ami egyben azt is eredményezte, hogy a forgalom egy része közvetlenül a helyi közösségekben maradhatott, hozzájárulva a gazdasági sokszínűség megőrzéséhez.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A digitális technológiák egyre fontosabb szerepet játszanak a mezőgazdaságban. Az új megoldások segítenek abban, hogy a gazdálkodás hatékonyabb és fenntarthatóbb legyen. A pontos talajnedvességi adatok és az adatvezérelt öntözés hozzájárulhatnak a vízfelhasználás csökkentéséhez, a terméshozamok növeléséhez, valamint a természeti erőforrások védelméhez. A K&H STEM pályázat szakmai különdíjas projektje szenzoros mérések és műholdas adatok kombinálásával támogatja ezt a törekvést.

 A fejlesztés hatása azonban nemcsak a mezőgazdaságban fontos. A víz tudatos használata a mindennapokban is érezhető lehet. Kevesebb pazarlás történik, így a természeti erőforrások is jobban megmaradnak. A pontos öntözési döntések pedig hozzájárulhatnak ahhoz, hogy stabilabb legyen az élelmiszer-ellátás. Az ilyen adatvezérelt megoldások segítenek abban, hogy a mezőgazdaság jobban alkalmazkodjon a szélsőséges időjáráshoz, és hosszútávon is fenntarthatóbbá váljon.

Simon Márton, az Óbudai Egyetem, Neumann János Informatikai Kar hallgatójának fejlesztése egy szenzoros és egy szoftveres rendszer kombinációja. Az eszköz rendszeres talajnedvesség-méréseket végez, az adatokat pedig egy online felületen jeleníti meg műholdas megfigyelésekkel – például növényállapot mutatókkal – kiegészítve. Így a gazdálkodók pontosabb képet kaphatnak a talaj állapotáról és megalapozottabb döntéseket hozhatnak az öntözésről.

A fejlesztés egyik különlegessége, hogy a szenzorok nem hagyományos mobilhálózati IoT-kapcsolatra épülnek. Egy speciális rádiós megoldásnak köszönhetően egyetlen központi egység akár 10–20 kilométeres területet is lefedhet, így a rendszer olyan mezőgazdasági területeken is használható, ahol a mobilhálózati lefedettség korlátozott. A projekt egy talajnedvesség-szenzor és adatplatform prototípusa, amely segíthet a gazdálkodóknak csökkenteni a vízfelhasználást és a költségeket, miközben fenntarthatóbbá teszi a mezőgazdasági gyakorlatokat.

„A K&H-nál kiemelten fontos számunkra a fiatal tehetségek támogatása, hiszen meggyőződésünk, hogy a jövő innovációi gyakran az egyetemi évek alatt születnek és ezek a gondolatok később a gyakorlati IT fejlesztésekben is értéket teremtenek. Egy fiatalos, dinamikus és energikus szervezetként működünk, ahol az IT-szakemberek valódi fejlődési lehetőségeket találnak, támogató szakmai közösség, széles képzési lehetőségek, valamint karrierutak és projektváltási lehetőségek segítik kollégáink szakmai kiteljesedését. A K&H STEM pályázat díjazott projektjei is jól mutatják, miért fontos számunkra ez a terület, a fiatal fejlesztők már egyetemi éveik alatt olyan technológiákon dolgoznak- például szenzorhálózatokon, beágyazott rendszereken és felhő alapú adatplatformokon-, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a modern IT megoldásokhoz, melyek hosszútávon a banki és üzleti digitalizációt is formálják.”

– mondta Ozorai Dénes a K&H IT vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A kormányváltást követő bizonytalanság rövid távon érezhetően visszafoghatja a magyar ipari és logisztikai ingatlanpiac aktivitását. A piaci szereplők szerint a következő hónapokban a befektetők és vállalatok jelentős része kivárásra rendezkedhet be, ami átmeneti lassulást hozhat a tranzakciók számában.

„A politikai mikrokörnyezet rövid távon kivárást eredményez, szinte paralízist okozva a piacon, ahol a nem sürgős döntéseket elhalasztják”

– mondta Weitzel Zsolt, a REMAX Hillside irodák partnere és vezető értékesítője.

A nagy beruházások lehetnek a legérzékenyebbek

A szakértő szerint a bizonytalanság különösen a nagyobb volumenű beruházásokat és fejlesztéseket érintheti, ahol a döntések időigénye eleve hosszabb, és a gazdaságpolitikai környezet kiszámíthatósága kulcsszerepet játszik. Az ipari és logisztikai ingatlanpiac működését alapvetően meghatározza a befektetői bizalom, amely egy politikai fordulatot követően átmenetileg meginoghat.

„A kormányváltást követően az átmeneti bizonytalanság miatt a befektetők még legalább fél, akár egy évig kivárnak, amíg az új gazdaságpolitikai irányok körvonalazódnak”

– tette hozzá.

A kivárás elsősorban a nem sürgős beruházásokat érinti, ugyanakkor a már előkészített vagy folyamatban lévő projektek esetében nem várható azonnali leállás. A piaci szereplők ugyanakkor óvatosabbá válhatnak, különösen a spekulatív fejlesztések esetében, ahol a bérlői elköteleződés hiánya nagyobb kockázatot jelent.

A kereslet nem tűnt el, de óvatosabb lett

A bérlői oldalon szintén érzékelhető a döntéshozatal lassulása, amely nem független az elmúlt évek gazdasági folyamataitól sem. Az infláció, a magasabb finanszírozási költségek és az energiaárak növekedése már korábban is óvatosabb működésre késztette a vállalatokat.

„Vagyis a kereslet nem tűnt el, de óvatosabb, lassabban döntő és sokkal inkább költségtudatos lett”

– fogalmazott a szakértő.

Magyarország az elmúlt években jelentős nemzetközi tőkét vonzott az ipari és logisztikai szektorba, különösen az autóipari és e-mobilitási beruházások területén. A külföldi befektetők reakciója ezért kulcsfontosságú lehet a következő időszakban. Egy új gazdaságpolitikai környezet rövid távon kivárásra késztetheti a nemzetközi szereplőket is. A szakértők szerint ugyanakkor a jelenlegi helyzet elsősorban átmeneti jellegű. Amint az új gazdaságpolitikai irányok és szabályozási keretek kiszámíthatóvá válnak, a beruházási aktivitás fokozatosan visszatérhet.

Hosszabb távon a magyar ipari és logisztikai ingatlanpiac fundamentumai továbbra is stabilak maradhatnak, ugyanakkor a következő hónapokban a kivárás és az óvatos döntéshozatal határozhatja meg a piaci működést.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!