FOMO-szindróma az üzleti szférában: Nagy a nyomás az AI-megoldások alkalmazására
12 pontba foglalt tanulmányt adott ki a mesterséges intelligencia vállalati integrálásáról a Bobcats Coding
Számos területen járhat versenyelőnnyel az AI üzleti alkalmazása, de egy, a piaci nyomás hatására született gyors döntés az eszközről költséges lehet– hívja fel a figyelmet a Bobcats Coding. A speciális szaktudású szoftverfejlesztő csapatokat bérbe adó magyar cég a mesterséges intelligencia alkalmazását vizsgáló Neuron Solutions kutatócsoportjával együttműködve tanulmányban gyűjtötte össze az AI alkalmazásával kapcsolatban felmerülő kulcsfontosságú pontokat.
A gyors technológiai fejlődés korában az AI rengeteg lehetőséget kínál, ugyanakkor mint minden erőteljes hullám, ez is számos kihívással jár. A befektetők mesterséges intelligenciával kapcsolatos FOMO-szindrómája – azaz félelmük attól, hogy kimaradnak – nyomaszthatja a vállalatokat, különösen akkor, ha a versenyelőny megszerzése a tét. A cégek sokszor felkészülés és szakértelem nélkül, befektetői nyomásra integrálják üzleti modelljükbe a mesterséges intelligenciát – még akkor is, ha ez nem egyezik az alapstratégiájukkal. Bár az AI-ben rejlő lehetőségek tagadhatatlanok, a vállalkozásoknak először meg kell érteniük az AI szerepét a vállalat jövőjében.
„Szinte minden ügyféltalálkozónkon szóba kerül a mesterséges intelligencia integrációja, és azt látjuk, hogy a különféle piacok hasonló kihívásokkal és döntési pontokkal szembesülnek – mondta Fazekas Barbara, a Bobcats Coding ügyvezetője. Tanulmányunk a cégek számára segít megérteni az AI potenciálját az iparágak forradalmasításában, és iránymutatást ad arra vonatkozóan, hogyan lehet hatékonyan, az üzleti növekedést szem előtt tartva a gyakorlatban is alkalmazni. Célunk, hogy az AI ne pusztán a technológia átvételéről szóljon, hanem valóban hozzáadott értéket is teremtsen a vállalat számára.”
A cég weboldaláról letölthető tanulmány részletesen foglalkozik olyan stratégiai kérdésekkel, mint hogy miként időzítheti egy vállalat megfelelően a fejlesztői döntéseket befektetői nyomás alatt, hogyan határozhatók meg a fejlesztői kapacitások az AI-megoldások integrálása után, és egyáltalán hogyan – inkább a generalistákra vagy inkább a specialistákra fókuszálva – kell majd a jövőben felépíteni egy szoftverfejlesztői csapatot.
Emellett olyan szektorspecifikus tanulságokra is kitér, mint az AI-forradalom technológiáinak megfelelő alkalmazása a szoftverprototípusok készítéséhez, vagy, hogy miként használható a low-code platformok és szintetikus adatok kombinációja piaci validációra.
Hasonlóan fontos fejezetek foglalkoznak az AI SaaS-megoldások költségeinek tervezhetőségével, az AI-modulok kiválasztásának szempontjaival, a témát övező jogi környezettel, a nemzetközi szabályozásokkal és azzal, hogy egyáltalán tervezhető-e a technológiai stratégia egy ilyen turbulens környezetben.
„Tanulmányunk lényegre törő 12 pontja a saját tapasztalati tudásunkon túl nemzetközi tanulmányok és jó gyakorlatok tanulságait is összegzi – mondta Kökény Tamás, a Bobcats Coding technológiai vezetője. – Magunk is tapasztaljuk, hogy az AI-megoldásokat övező információs káosz mennyire megnehezíti az üzleti döntéshozók helyzetét – a most kiadott anyaggal célunk, hogy megkönnyítsük ezt.”
A tanulmány teljes változata a Bobcats Coding weboldaláról, innen letölthető.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!