Gazdaság

Így segít jobb döntéseket hozni a sakk az üzletben, a karrierben és a mindennapokban

Három sakk-készség, ami sikeresebbé teheti az életünket.

Ahogy egy sakkjátszma, úgy az élet is döntések sorozata – az üzlet világában pedig gyakran még nagyobb tétje van egy-egy döntésnek, mint a táblánál. A sakk sok más készség fejlesztése mellett azért is hasznos, mert jobb döntéseket hozhatunk általa akár időkényszerben, bizonytalan, nehéz helyzetekben is – véli Fogarasi Norbert, a Polgár Judit Világsakkfesztivált ötödik éve támogató Morgan Stanley budapesti központjának vezetője, versenysakkozó.

Az élet döntések sorozata: döntünk, hogy felkelünk-e az első ébresztésre vagy megnyomjuk a szundi gombot, döntünk, hogy futni megyünk vagy megeszünk még egy csokit – és természetesen rengeteg döntést hozunk meg a szakmai, üzleti életben is. Bár első látásra nem biztos, hogy meglátjuk az összefüggést mindennapi döntéseink és a sakk között, az ősi játék számos olyan képességet és készséget fejleszt, amelyek révén jobb döntéseket hozhatunk.

Különösen így van ez az üzleti világban – nem véletlen, hogy számos sikeres vállalkozó és üzletember sakkozik. Az 1990-es években Wall Street Chess Club néven üzleti sakk-klub is működött a pénzügyi világ New York-i központjában, amelynek üzletemberek és bankárok mellett profi játékosok is tagjai voltak.

A világ egyik vezető pénzintézete, a Morgan Stanley több mint 3000 szakembert foglalkoztat budapesti elemző és informatikai központjában, és köztük is számos amatőr sakkozó és aktív versenyző van, köztük egy nemzetközi mester, két FIDE-mester és egy mesterjelölt. Az iroda munkatársa továbbá Ács Péter nagymester, az aktuális magyar bajnok és a 2024-es sakkolimpiára készülő magyar válogatott kapitánya is. Nem véletlen, hogy a Morgan Stanley immár ötödik éve támogatja a Polgár Judit által életre hívott Világsakkfesztivált, amelyet idén október 14–15-én rendeznek meg a Magyar Nemzeti Galériában, valamint online. A szponzoráció híre tavaly New Yorkba is eljutott a bank Times Square-en lévő óriási hirdetőképernyőjén, és a fesztivál keretében rendezik meg a vállalat belső sakkbajnokságának döntőjét is, amelyen évről évre több munkatárs indul.

Sakk-készségek az üzleti életben

Egy kutatás szerint a sakk javít olyan kognitív képességeket, mint a munkamemória, a koncentrációs képesség és a fluid intelligencia, amelyek mind segítenek abban, hogy jobb döntéseket hozhassunk. De hogyan jelenik meg mindez az üzleti életben? „A sakk számos olyan képességet fejleszt, amelynek nagy hasznát veheti mindenki. Ilyen a stratégiai tervezés, a mintafelismerés, az előre gondolkodás vagy épp az alkalmazkodás különböző helyzetekhez” – magyarázza Fogarasi Norbert, a Morgan Stanley budapesti irodájának vezetője, egyben mesterjelölt sakkozó, aki három fő területet emelt ki, ahol a sakk igazán sokat segít a döntéshozatalban, így karrierünk, szakmai, üzleti döntéseink sikerességében.

Az időkényszer kezelése – használjuk okosan az időt

A sakkban a győzelemhez elengedhetetlen, hogy mindig szemmel tartsuk az órát. Egy játékállás tökéletes kielemzése nemes cél lehet, de gyakran az vezet a győzelemhez, ha pragmatikus döntésekkel inkább megőrizzük az időelőnyünket. Az üzleti életben a gyorsan változó körülmények is gyors döntéseket kívánnak meg. A határidők és a váratlan piaci események hatékony időgazdálkodást követelnek meg, hogy akár rövid határidők mellett kezeljük a megnövekedett munkamennyiséget. A sakk megtanít, hogyan osszuk be az időnket, és ha kell gyorsan, de ne elhamarkodottan döntsünk.

Az analízisparalízis elkerülése – merjünk dönteni

Egy sakkozónak sok tényezővel kell számolnia, amikor dönt a következő lépésről. Az aktuális játékállás, az ellenfél eddigi és várható stratégiája, a hátralévő idő… Ráadásul minden állás sok millió kimenetet rejt magában, a tökéletes lépés kiválasztásához pedig elvileg minden lehetséges folytatást ismerni kellene, ami lehetetlen. Az üzleti életben is gyakran előfordul, főleg a mai, adatvezérelt világban, hogy a túl sok információ bénítóan hat azokra, akik minden helyzetben a tökéletes, maximálisan megalapozott döntésre törekednek – ezt nevezik analízisparalízisnek. A sakkból megtanulható, hogy felismerjük azokat a helyzeteket, amikor további elemzés helyett dönteni kell, valamint azt is, hogy a legnagyobb hatással kecsegtető néhány lépésre szűkítsük le az alternatívák körét.

Küzdjünk meg a döntésünk következményeivel

A sakkozóra nemcsak a ketyegő óra miatt hárul nagy nyomás, hanem a tét miatt is – minden lépés lehet a győzelem kulcsa, de akár a vereség eredője is. Ebből megtanulhatjuk, hogy döntéseinknek mindig van következménye, és hozzájárulhat, hogy minden döntéshelyzetnél tisztában legyünk azzal, mi lehet a következő lépés. Ugyanakkor hiba, ha a lehetséges negatív következmények súlya megbénítja a sakkozót – ahogy az üzletben is végzetes lehet a döntésképtelenség. A sakk segíthet ezt legyőzni, mivel megtanít együtt élni a döntések következményeivel. Rossz döntés esetén például arra, hogy ne rágódjunk a múlton, hanem tanuljunk a hibából és próbáljuk a legtöbbet kihozni az adott helyzetből. Ezt a készséget az élet minden területén kamatoztathatjuk.

Polgár Judit, a sakktörténet legsikeresebb női játékosa és a Világsakkfesztivál alapítója elmondta:

„Az életünkben mindig minden folyamatosan változik, ezért akkor hozhatunk jó döntéseket, ha átlátjuk az összefüggéseket és a lehetőségeket, és ezeket mérlegelve alkalmazkodunk az adott helyzethez. A sakk éppen ebben támogatja az egyént: tudat alatt is fejleszti azokat a képességeket, amelyek segítenek meghozni az adott pillanatban a számára legjobb döntést. A rugalmas gondolkodás, azaz a minőségi döntés képessége a siker egyik záloga minden területen, a magán- és az üzleti életben, a kutatásban, a sportban. Sakkozóként fel kellett ismernem a számomra legelőnyösebb stratégiát, koncentráltnak kellett maradnom, ugyanakkor önkritikusnak is, de az utóbbit úgy, hogy ne sérüljön az önbizalmam. Az életünk is erről szól, amit a sakk tökéletesen modellez, sőt, önmagát kínálja edukációs tárgyként és terepként, hogy megtanuljunk jól dönteni.”

„A magasabb pontszámú sakkozó gyakran nem azért győzi le ellenfelét, mert többet lát vagy pontosabban kalkulál, hanem azért, mert jobb döntéseket tud hozni a játék hevében. Ezek a készségek beépültek a mindennapjaimba, és a pályafutásom, de már a tanulmányaim során is nagy hasznukat vettem – tette hozzá Fogarasi Norbert. – Büszkén támogatjuk immár ötödik éve a Polgár Judit Világsakkfesztivált, amelynek idei témája éppen a döntéshozatal, szemléletesen mutatva, milyen szinergiák vannak a sakk és az üzleti élet között.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:döntés fejlesztés készség sakk segítség üzlet

Up Next

Uniós céges kiberbiztonsági előírások jönnek jövőre, akár durva büntetéssel, eltiltással

Don't Miss

Új vezető a Liegl & DACHSER Logisztikai Kft. pénzügyi osztályának élén

Gazdaság

2027-től egyablakos ügyintézéssel támogatja a vállalkozókat a Kamara

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) feladatai az Országgyűlés döntése alapján 2027. január 1-től több kulcsfontosságú területen bővülnek, jelentősen csökkentve ezzel a vállalkozások adminisztrációs terheit. A Kamara így még szorosabb partnere lesz a vállalkozóknak, akik egyre több mindenben számíthatnak a szervezetre.

Az Országgyűlés a mai napon elfogadta a Kormány és a Kamara között március 5-én kötött együttműködési megállapodás kapcsán alkotott törvényt. A most elfogadott törvény értelmében a meglevő közfeladatain túl, mint például az építőipari kivitelezők és a duális képzőhelyek nyilvántartásának vezetése és ellenőrzése, a származási bizonyítványok és exportigazolások kiállítása stb., 2027. január 1-jétől a Kamara vezeti majd az egyéni vállalkozói nyilvántartást, így a vállalkozók egy helyen intézhetik az alapítással, módosítással vagy szüneteléssel kapcsolatos ügyeiket. Ez gyorsabb ügyintézését és kevesebb papírmunkát jelent a vállalkozásoknak.

A törvény megteremti a hazai építőiparban már több mint egy évtizede működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) egységes működését, amellyel a kivitelezők és a megrendelők közötti vitákat gyorsan és hatékonyan rendezi. A törvénymódosítással javul a közbeszerzési eljárások és építőipari beruházások jogszerűsége, valamint komolyan fékezi a lánctartozások kialakulását.

A felnőttképzési rendszer megerősítése érdekében a Kamara 2027-től fontos hatósági feladatokat lát el. Emellett új elemként az MKIK felel a minősítési rendszer kidolgozásáért és működtetéséért, amelynek célja a felnőttképző intézmények magas színvonalú szakmai támogatása. Mindezek garantálják a hatékonyan működő adatalapú döntéshozatalt, a minőségi, munkaerőpiaci igényekhez jobban illeszkedő felnőttképzéseket.

A villamos biztonsági felülvizsgálók nyilvántartását a Kamara vezeti, ezzel újabb ágazattal bővült a Kamara szolgáltatásfelügyeleti hatásköre, ezzel is erősítve a vállalkozások élet- és vagyonbiztonságot. A nyilvántartásokkal a Kamara nyomon követi a szakemberek képzését, továbbképzését és jogosultságát, kiszűrve a szabálytalanul működő vállalkozásokat.

A kamarai rendszer a területi kamarai hálózat, a vármegyei és városi szervezetek meglévő tapasztalatára, gyakorlatára és felkészültségére építve látja majd el a most kibővülő feladatokat.

A megújult Kamara működésének középpontjába Nagy Elek elnöksége alatt a vállalkozó került. A tavalyi, öt évre kötött Kamara-Kormány megállapodás ágyazott meg annak, hogy a Kamara közfeladatai 2027-től tovább bővüljenek és még hatékonyabban támogathassa a hazai vállalkozásokat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Az AI 2026-ban átköltözik a chatből az infrastruktúrába

Az elmúlt években a mesterséges intelligenciát főként chatfelületeken használtuk, ahol válaszol a kérdéseinkre. A SUSE előrejelzései szerint azonban a következő időszakban az AI szerepe alapvetően átalakul, és különálló eszköz helyett az informatikai rendszerek működésének alapvető részévé válik.

Az intelligens rendszerek így már nem pusztán támogatják az IT-csapatokat, hanem aktívan részt vesznek a felügyeletben és az optimalizálásban, ami gyorsabb hibaelhárítást, hatékonyabb erőforrás-kihasználást, átláthatóbb költségeket és megbízhatóbb működést eredményezhet. Az áttöréshez a vállalati környezetekhez tervezett olyan nyílt platformokra van szükség, amelyek képesek összehangoltan kezelni az AI-modelleket és az infrastruktúrát.

„Az AI ma már nem kísérletezésről szól, hanem a mérhető teljesítménybeli eredmények eléréséről. Ha nem változtatjuk meg a vállalat teljes működését, akkor valójában nem újítunk meg semmit, és nem tudjuk kiaknázni az AI-ban rejlő értéket.”

-mondta Julie Sweet, az Accenture vezérigazgatója.

A technológiai vállalatok és kutatóintézetek az elmúlt időszakban arra törekedtek, hogy egyre nagyobb és összetettebb AI-modelleket fejlesszenek. Ezek ugyanis több adatot és összefüggést képesek kezelni, ezért pontosabb és árnyaltabb válaszokat adnak. Idővel azonban kiderült, hogy a méret önmagában nem garancia a hatékony működésre. A fókusz 2025-ben arra helyeződött át, hogy az AI működtetését miként lehet a puszta válaszadás helyett a környezet értelmezése és az arra adott következetes reakció felé elvinni.

Ennek a szemléletváltásnak a részeként terjedt el a RAG (Retrieval-Augmented Generation) megközelítés, amely lehetővé teszi, hogy az AI egy vállalat saját dokumentumaiból és adatforrásaiból is merítsen, így pontosabb válaszokat adjon. Megjelent az egységes MCP (Model Context Protocol) szabvány is, amely egyszerűbbé teszi az AI-rendszerek és adatforrások összekapcsolását. Ezzel párhuzamosan az is világossá vált a tavalyi év során, hogy a kísérleti megoldásokból csak stabil és jól szabályozott platformokra építve lehet vállalati szintű szolgáltatásokat biztosítani. Ezek közé tartozik például a SUSE AI is.

A 2025-ben kirajzolódó szemléletváltás nem áll meg az alapok megerősítésénél. A SUSE szakértői szerint 2026-ban ezek a folyamatok tovább mélyülnek, és az alábbi 5 irány válik meghatározóvá az AI-infrastruktúra fejlődésében:

Az AI az infrastruktúra részévé válik

Az autonóm AI-ügynökök egyre inkább beépülnek az infrastruktúra működésébe. A Kubernetes-alapú rendszerekben idén már nemcsak mikroszolgáltatások futnak, hanem önálló döntési logikával rendelkező AI-komponensek is. Ezek az ügynökök saját jogosultságokkal és azonosítható identitással rendelkeznek, így képesek ellenőrizni a naplókat, felismerni a problémákat és javítási javaslatot készíteni. Az üzemeltetési csapat szerepe átalakul: a kézi beavatkozás helyett az AI-ügynökök felügyelete és irányítása kerül előtérbe.

Az adatok a vállalat ellenőrzése alatt maradnak

Egyre fontosabb a digitális szuverenitás, vagyis az, hogy az adatok a vállalat ellenőrzése alatt maradjanak akkor is, amikor az AI dolgozik velük. Sok esetben ezért az AI-megoldásokat helyben, saját infrastruktúrán futtatják. Ebben az esetben kiemelt jelentőségű a kontroll és a megfelelőség biztosítása, amiben hatékony segítséget nyújtanak az olyan nyílt, Rancher-alapú platformok, mint a SUSE AI. Felértékelődnek továbbá a kisebb nyelvi modellek is, amelyek kevesebb erőforrást igényelnek, jól használhatók bizonyos konkrét üzleti feladatokhoz, és kiszámíthatóbb működést tesznek lehetővé.

GPU-tudatos erőforrás-kezelés

A hagyományos rendszerek az alkalmazások futtatását elsősorban az általános erőforrás-kihasználás alapján szervezik. Az AI-feladatok azonban gyakran igényelnek speciális hardvert, például GPU-t. Ezek a grafikus feldolgozóegységek olyan számítási eszközök, amelyek különösen hatékonyak a nagy mennyiségű párhuzamos művelet végrehajtásában, ezért kulcsszerepet játszanak az AI-modellek futtatásában. A jövő rendszerei már azt is figyelembe veszik, hogy egy adott feladat mennyi GPU- és egyéb erőforrást igényel, és ennek megfelelően optimalizálják az elosztást. Ez csökkenti a pazarlást és javítja a rendszer megbízhatóságát.

Modellek és a konténerek egy rendszerben kezelve

Korábban az AI-modellek kezelése jellemzően elkülönült az alkalmazások és a konténerek üzemeltetésétől. Ma már azonban a modellek validálása és élesítése egyre inkább részévé válik ugyanannak az üzemeltetési környezetnek, amelyben a konténerek és alkalmazások működnek. Az egységes technológiai stack átláthatóbb működést és szabályozottabb életciklus-kezelést tesz lehetővé.

Kontrollált költségek és beépített FinOps

Az AI-megoldások költségigénye jelentős lehet, ezért a pénzügyi kontroll beépül az üzemeltetési folyamatokba. Az egyre szélesebb körben alkalmazott FinOps-megközelítés célja, hogy a költségek előre láthatók és kezelhetők legyenek, és egy túlzottan nagy erőforrásigényű modell élesítése még időben megállítható legyen.

Ezek az újonnan kirajzolódó trendek olyan platformokat igényelnek, amelyek egyszerre biztosítják a kontrollt, a skálázhatóságot és a költségek átláthatóságát. A SUSE AI hatékony támogatást nyújt ebben a vállalatoknak azzal, hogy Rancher-alapú megközelítésre építve egységes keretbe szervezi az AI-szolgáltatásokat Kubernetes-környezetekben, támogatja a GPU-erőforrások hatékony kihasználását, és segíti a pénzügyi kontrollt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A biztonság új korszaka: a preventív videófelügyelet nem csak reagál, hanem megelőz

A magyarországi ipari és logisztikai ingatlanpiac történelmi mérföldkőhöz érkezett: a BRF legfrissebb piaci jelentése alapján a modern raktárállomány országosan átlépte a 6,1 millió négyzetmétert, amelyből több mint 4 millió négyzetméter a budapesti agglomerációban koncentrálódik.

A SmartMe Kft. szakmai véleménye szerint ez a volumen, kiegészülve az iparágban zajló drasztikus automatizációs hullámmal, befolyásolni fogja a hagyományos, reaktív biztonságtechnikai megoldásokat. 2026-ban a videós távfelügyelet már nem csupán vagyonvédelmi eszköz, hanem az automatizált üzletmenet-folytonosság kritikus eleme.

Automatizáció és AI: A raktározás és a biztonság közös jövője

A 2026-os év meghatározó trendje a raktározásban az autonóm targoncák, az automata polcrendszerek és a mesterséges intelligencia által vezérelt készletgazdálkodás. Ezzel a technológiai fejlődéssel a biztonságtechnikának is lépést kell tartania. Ahol a raktári folyamatokat algoritmusok optimalizálják, ott a védelem sem alapozható kizárólag utólagos visszajátszásra.

„A 21. századi modern technológiával felszerelt raktárakban a biztonság már nem a ‘mi történt?’ kérdésénél kezdődik. A preventív videómenedzsment lényege, hogy a problémát még azelőtt észleli és kezeli, hogy kár keletkezne”

– mutat rá a SmartMe Kft. ügyvezető igazgatója, Móró Tibor. Az AI-alapú rendszerek ma már nem pusztán mozgást érzékelnek, hanem mintázatokat ismernek fel: megkülönböztetik az irreleváns környezeti hatásokat a valódi biztonsági kockázattól.

Technológiai szakadék: NVR rögzítés vs. Integrált Videómenedzsment (VMS)

A legtöbb hazai vállalat már rendelkezik korszerű IP-kamerákkal és nagy kapacitású rögzítőkkel (NVR), a technológiai beruházások és a tényleges káresemények megelőzése között mégis szakadék tapasztalható. A két megközelítés közötti alapvető különbség:

A hagyományos (reaktív) modell: A működési logika eseményvezérelt. A rendszer rögzíti a határsértést, de a beavatkozás legtöbbször fáziskéséssel, a károkozás megkezdése után történik meg. A diszpécserek gyakran több tucat különálló területet figyelnek, ami humán túlterheltséghez és lassabb reakcióidőhöz vezet.
A modern (preventív) modell: A videómenedzsment (VMS) egy magasabb szintű architektúra. Egységes platformon integrálja a különböző gyártók eszközeit, több telephelyet kezel egyetlen felületen, és dokumentált incidenskezelési folyamatot (workflow) biztosít.

Azonnali beavatkozás: A valódi prevenció eszközei

Amikor az intelligens rendszer gyanús mozgást vagy illetéktelen behatolást érzékel – például éjszaka a rakodótérnél –, a központi diszpécserszolgálat azonnal élőben értékeli a helyzetet. A rendszer lehetővé teszi a közvetlen beavatkozást:

Távoli hangosbemondó: A diszpécserek élőszóval figyelmeztethetik a behatolót, ami az esetek többségében elegendő az elrettentéshez.
Aktív eszközvezérlés: Reflektorok felkapcsolása vagy előre programozott biztonsági protokollok (pl. kapuk zárása) azonnali aktiválása.
Strukturált incidenskezelés: Minden esemény és válaszreakció másodpercre pontosan dokumentált, ami alapfeltétele a transzparens működésnek és a kedvezőbb biztosítási konstrukcióknak.

Jelentős költségmegtakarítás több telephely esetén

A preventív videófelügyelet egyik legnagyobb előnye, hogy egyetlen központi diszpécserszolgálattal több telephely is hatékonyan kezelhető egységes rendszerben, az emberi túlterhelés és figyelemkiesés nélkül.

Így nem szükséges minden objektumban folyamatos élőerős őrzést fenntartani, ami jelentős bér- és járulékköltség-megtakarítást eredményez. A rendszer skálázható, integrálható különböző gyártók eszközeivel, és alkalmazható:

ipari üzemekben,
logisztikai és raktárbázisokon,
irodakomplexumokban,
valamint nagy kiterjedésű mezőgazdasági területeken is.

Nem csak a kamera számít, hanem a működési modell

„A legtöbb vállalat már rendelkezik korszerű IP-kamerákkal és nagy kapacitású rögzítőkkel. A kérdés már nem csak az, hogy jó-e a képminőség, hanem az, hogy mit kezdünk az információval”

– mondta Móró Tibor, a Smartme Building Technologies Kft. ügyvezetője.

„A preventív videómenedzsmenttel a biztonságtechnikát más megközelítésbe helyezzük. Nem akkor reagálunk, amikor a határsértés már megtörtént, hanem még a kár bekövetkezése előtt beavatkozhatunk. Ez különösen fontos a több telephellyel működő vállalatoknál, ahol a gyors reagálás és a költséghatékonyság egyszerre üzletmeneti kérdés.”

A 21. századi biztonság üzletmenet-védelem

A preventív videófelügyelet nem csupán technológiai fejlesztés, hanem kockázatkezelési eszköz. Csökkenti az üzletmenet-kiesést, minimalizálja a lopásból és rongálásból eredő károkat, valamint dokumentált és visszakövethető incidenskezelést biztosít.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!