Gazdaság

Így segít jobb döntéseket hozni a sakk az üzletben, a karrierben és a mindennapokban

Három sakk-készség, ami sikeresebbé teheti az életünket.

Ahogy egy sakkjátszma, úgy az élet is döntések sorozata – az üzlet világában pedig gyakran még nagyobb tétje van egy-egy döntésnek, mint a táblánál. A sakk sok más készség fejlesztése mellett azért is hasznos, mert jobb döntéseket hozhatunk általa akár időkényszerben, bizonytalan, nehéz helyzetekben is – véli Fogarasi Norbert, a Polgár Judit Világsakkfesztivált ötödik éve támogató Morgan Stanley budapesti központjának vezetője, versenysakkozó.

Az élet döntések sorozata: döntünk, hogy felkelünk-e az első ébresztésre vagy megnyomjuk a szundi gombot, döntünk, hogy futni megyünk vagy megeszünk még egy csokit – és természetesen rengeteg döntést hozunk meg a szakmai, üzleti életben is. Bár első látásra nem biztos, hogy meglátjuk az összefüggést mindennapi döntéseink és a sakk között, az ősi játék számos olyan képességet és készséget fejleszt, amelyek révén jobb döntéseket hozhatunk.

Különösen így van ez az üzleti világban – nem véletlen, hogy számos sikeres vállalkozó és üzletember sakkozik. Az 1990-es években Wall Street Chess Club néven üzleti sakk-klub is működött a pénzügyi világ New York-i központjában, amelynek üzletemberek és bankárok mellett profi játékosok is tagjai voltak.

A világ egyik vezető pénzintézete, a Morgan Stanley több mint 3000 szakembert foglalkoztat budapesti elemző és informatikai központjában, és köztük is számos amatőr sakkozó és aktív versenyző van, köztük egy nemzetközi mester, két FIDE-mester és egy mesterjelölt. Az iroda munkatársa továbbá Ács Péter nagymester, az aktuális magyar bajnok és a 2024-es sakkolimpiára készülő magyar válogatott kapitánya is. Nem véletlen, hogy a Morgan Stanley immár ötödik éve támogatja a Polgár Judit által életre hívott Világsakkfesztivált, amelyet idén október 14–15-én rendeznek meg a Magyar Nemzeti Galériában, valamint online. A szponzoráció híre tavaly New Yorkba is eljutott a bank Times Square-en lévő óriási hirdetőképernyőjén, és a fesztivál keretében rendezik meg a vállalat belső sakkbajnokságának döntőjét is, amelyen évről évre több munkatárs indul.

Sakk-készségek az üzleti életben

Egy kutatás szerint a sakk javít olyan kognitív képességeket, mint a munkamemória, a koncentrációs képesség és a fluid intelligencia, amelyek mind segítenek abban, hogy jobb döntéseket hozhassunk. De hogyan jelenik meg mindez az üzleti életben? „A sakk számos olyan képességet fejleszt, amelynek nagy hasznát veheti mindenki. Ilyen a stratégiai tervezés, a mintafelismerés, az előre gondolkodás vagy épp az alkalmazkodás különböző helyzetekhez” – magyarázza Fogarasi Norbert, a Morgan Stanley budapesti irodájának vezetője, egyben mesterjelölt sakkozó, aki három fő területet emelt ki, ahol a sakk igazán sokat segít a döntéshozatalban, így karrierünk, szakmai, üzleti döntéseink sikerességében.

Az időkényszer kezelése – használjuk okosan az időt

A sakkban a győzelemhez elengedhetetlen, hogy mindig szemmel tartsuk az órát. Egy játékállás tökéletes kielemzése nemes cél lehet, de gyakran az vezet a győzelemhez, ha pragmatikus döntésekkel inkább megőrizzük az időelőnyünket. Az üzleti életben a gyorsan változó körülmények is gyors döntéseket kívánnak meg. A határidők és a váratlan piaci események hatékony időgazdálkodást követelnek meg, hogy akár rövid határidők mellett kezeljük a megnövekedett munkamennyiséget. A sakk megtanít, hogyan osszuk be az időnket, és ha kell gyorsan, de ne elhamarkodottan döntsünk.

Az analízisparalízis elkerülése – merjünk dönteni

Egy sakkozónak sok tényezővel kell számolnia, amikor dönt a következő lépésről. Az aktuális játékállás, az ellenfél eddigi és várható stratégiája, a hátralévő idő… Ráadásul minden állás sok millió kimenetet rejt magában, a tökéletes lépés kiválasztásához pedig elvileg minden lehetséges folytatást ismerni kellene, ami lehetetlen. Az üzleti életben is gyakran előfordul, főleg a mai, adatvezérelt világban, hogy a túl sok információ bénítóan hat azokra, akik minden helyzetben a tökéletes, maximálisan megalapozott döntésre törekednek – ezt nevezik analízisparalízisnek. A sakkból megtanulható, hogy felismerjük azokat a helyzeteket, amikor további elemzés helyett dönteni kell, valamint azt is, hogy a legnagyobb hatással kecsegtető néhány lépésre szűkítsük le az alternatívák körét.

Küzdjünk meg a döntésünk következményeivel

A sakkozóra nemcsak a ketyegő óra miatt hárul nagy nyomás, hanem a tét miatt is – minden lépés lehet a győzelem kulcsa, de akár a vereség eredője is. Ebből megtanulhatjuk, hogy döntéseinknek mindig van következménye, és hozzájárulhat, hogy minden döntéshelyzetnél tisztában legyünk azzal, mi lehet a következő lépés. Ugyanakkor hiba, ha a lehetséges negatív következmények súlya megbénítja a sakkozót – ahogy az üzletben is végzetes lehet a döntésképtelenség. A sakk segíthet ezt legyőzni, mivel megtanít együtt élni a döntések következményeivel. Rossz döntés esetén például arra, hogy ne rágódjunk a múlton, hanem tanuljunk a hibából és próbáljuk a legtöbbet kihozni az adott helyzetből. Ezt a készséget az élet minden területén kamatoztathatjuk.

Polgár Judit, a sakktörténet legsikeresebb női játékosa és a Világsakkfesztivál alapítója elmondta:

„Az életünkben mindig minden folyamatosan változik, ezért akkor hozhatunk jó döntéseket, ha átlátjuk az összefüggéseket és a lehetőségeket, és ezeket mérlegelve alkalmazkodunk az adott helyzethez. A sakk éppen ebben támogatja az egyént: tudat alatt is fejleszti azokat a képességeket, amelyek segítenek meghozni az adott pillanatban a számára legjobb döntést. A rugalmas gondolkodás, azaz a minőségi döntés képessége a siker egyik záloga minden területen, a magán- és az üzleti életben, a kutatásban, a sportban. Sakkozóként fel kellett ismernem a számomra legelőnyösebb stratégiát, koncentráltnak kellett maradnom, ugyanakkor önkritikusnak is, de az utóbbit úgy, hogy ne sérüljön az önbizalmam. Az életünk is erről szól, amit a sakk tökéletesen modellez, sőt, önmagát kínálja edukációs tárgyként és terepként, hogy megtanuljunk jól dönteni.”

„A magasabb pontszámú sakkozó gyakran nem azért győzi le ellenfelét, mert többet lát vagy pontosabban kalkulál, hanem azért, mert jobb döntéseket tud hozni a játék hevében. Ezek a készségek beépültek a mindennapjaimba, és a pályafutásom, de már a tanulmányaim során is nagy hasznukat vettem – tette hozzá Fogarasi Norbert. – Büszkén támogatjuk immár ötödik éve a Polgár Judit Világsakkfesztivált, amelynek idei témája éppen a döntéshozatal, szemléletesen mutatva, milyen szinergiák vannak a sakk és az üzleti élet között.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:döntés fejlesztés készség sakk segítség üzlet

Up Next

Uniós céges kiberbiztonsági előírások jönnek jövőre, akár durva büntetéssel, eltiltással

Don't Miss

Új vezető a Liegl & DACHSER Logisztikai Kft. pénzügyi osztályának élén

Gazdaság

Mire elég ma 40 millió forint a hazai ingatlanpiacon

Míg Budapesten 40 millió forintból jellemzően csak egy minigarzon vásárolható, addig a nagyobb vidéki városokban akár családi házat is lehet találni ezen az áron. Az Otthon Centrum adatai szerint a fővárosban egyre szűkebb a kínálat ebben az árkategóriában, vidéken viszont ugyanekkora összegért lényegesen nagyobb alapterületű ingatlanok közül válogathatnak a vevők.

Budapesten ma már komoly kompromisszumokra kényszerül az, aki 40 millió forintból szeretne ingatlant vásárolni. Az Otthon Centrum adatai szerint ezen az árszinten még találni lakást, sőt esetenként még családi házat is, a kínálat azonban rendkívül szűk. Jellemzően kisebb alapterületű, régebben épült vagy felújításra szoruló ingatlanok érhetők el ekkora összegért.

A vásárlók helyzete a fővároson belül a téglalakások piacán a legnehezebb. Az idei átlagos négyzetméterárak alapján 40 millió forintból Budán mindössze egy 24 négyzetméteres lakás vásárolható, a belső pesti kerületekben átlagosan 27, míg a külső pesti városrészekben átlagosan 32,5 négyzetméterre elegendő ugyanez az összeg.

„A legkisebb lakások iránt folyamatosan erős a kereslet, miközben a kínálat korlátozott. Emiatt a minigarzonok sok esetben az átlagos négyzetméterárnál drágábban cserélnek gazdát, így egy ilyen lakás esetében a gyakorlatban még nehezebb kijönni 40 millió forintból”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

Mindezek ellenére idén is elkelt néhány tucat 40 millió forintnál olcsóbb lakás Budapesten. Ezért az összegért a vevők legnagyobb eséllyel téglalakást találhattak, igaz, többnyire jelentős kompromisszumok árán. Ezek az ingatlanok jellemzően az 1950-es évek előtt épült bérházakban találhatók, többségük földszinti, egyszobás lakás, gázkonvektoros vagy elektromos fűtéssel. Bár a kínálatban felújított minigarzonok is akadnak, az elérhető lakások jelentős része elhelyezkedésben vagy műszaki állapotban elmarad a piaci átlagtól.

Az átlagos négyzetméterárak alapján elméletileg a panelok piacán 40 millió forintból valamivel nagyobb lakás is elérhető: a belvárosban 32, Budán 31, a külső pesti kerületekben pedig akár 36 négyzetméteres ingatlan is vásárolható. A tényleges tranzakciók azonban árnyalják ezt a képet. Az OC közreműködésével idén értékesített valamennyi budapesti panellakás 40 millió forint felett talált gazdára. Ennek hátterében egyrészt a panellakások árának elmúlt évben tapasztalt jelentős emelkedése, másrészt a valóban kis alapterületű lakások továbbra is szűkös kínálata áll, melynek következtében irántuk tartósan élénk a kereslet.

A családi házak piacán sem sokkal kedvezőbb a helyzet. Az átlagos négyzetméterárak alapján Budán 41, a külső pesti kerületekben pedig 44,5 négyzetméteres ház vásárolható 40 millió forintból. Az év első felében ugyanakkor csak néhány ilyen tranzakció történt. Többségük az 1940-es vagy 1950-es években épült házrész volt, amelyekre az új tulajdonosnak a vételáron felül még költenie kellett. Ezekben a házakban gyakori az elektromos vagy fatüzelésű fűtés, és jellemzően a külső pesti kerületek kevésbé frekventált részein találhatók.

A régióközpontokban és a megyei jogú városokban a fővárosinál jóval kedvezőbb helyzetben vannak a vevők. Az átlagos négyzetméterárak alapján a régióközpontokban 40 millió forintból 41 négyzetméteres téglalakás, 43,5 négyzetméteres panellakás vagy 55 négyzetméteres családi ház vásárolható. A megyei jogú városokban ennél is nagyobb alapterület érhető el: ugyanakkora összeg átlagosan egy 55 négyzetméteres tégla- vagy panellakásra, illetve egy 77 négyzetméteres családi házra is elegendő lehet.

„A 40 millió forintos árszint ma elsősorban a nagyobb vidéki városokban kínál valódi választási lehetőséget. Budapesten ez az összeg inkább a belépőszintet jelenti, amely jelentős kompromisszumokkal jár együtt”

– foglalta össze a helyzetet Soóki-Tóth Gábor.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

K&H: rekordot döntött a mesterséges intelligencia használata a magyar cégeknél

Rekordszintre emelkedett a mesterséges intelligencia használata a magyar közép- és nagyvállalatok körében a K&H innovációs index felmérés legfrissebb adatai szerint. A legalább 300 millió forintos éves árbevételű cégek 58 százaléka már alkalmaz valamilyen mesterséges intelligencia-megoldást, miközben az AI-fejlesztést végző vállalatok aránya is történelmi csúcsra, az előző féléves 24-ről 36 százalékra nőtt.

A K&H innovációs index 2026 első féléves felmérése szerint a mesterséges intelligencia használata jelentősen erősödött a vállalati szektorban. Míg fél évvel korábban a cégek 48 százaléka alkalmazott AI-t valamilyen területen, addig arányuk mostanra 58 százalékra emelkedett. Ezzel párhuzamosan az AI-hoz kapcsolódó fejlesztések aránya is történelmi csúcsra nőtt: fél év alatt 24 százalékról 36 százalékra emelkedett. A vállalatok egyre tudatosabban építik be a mesterséges intelligenciát működésükbe, és egyre többen lépnek túl a kész megoldások egyszerű használatán.:

A fejlesztések növekedése illeszkedik a vállalatok szélesebb körű digitalizációs törekvéseihez. A cégek 57 százaléka számolt be jelentősebb digitális fejlesztésről, ami arra utal, hogy a mesterséges intelligencia egyre inkább a digitális transzformáció szerves részévé válik, nem csupán önálló technológiai fejlesztési irányként jelenik meg. A mesterséges intelligencia leggyakrabban szövegek fordításában jelenik meg a vállalatok működésében, ezt a cégek 39 százaléka használja – ez az arány egy év alatt duplájára, két év alatt pedig a háromszorosára nőtt. Szintén elterjedt a szövegek feldolgozása, például kivonatok vagy levelek készítése (33 százalék), mely alkalmazás a fordításhoz hasonló dinamikával növekedett, valamint a marketingkommunikáció támogatása (22 százalék), mely 2024 második fele óta a kétszeresére nőtt. Az AI alkalmazása ugyanakkor már számos más üzleti funkcióban is megjelent, az ügyfélkiszolgálástól a folyamatautomatizáláson át az üzleti döntéstámogatásig.

„A mesterséges intelligencia használata látványosan kilépett a kísérleti szakaszból. A vállalatok ma már nem csak tesztelik ezeket a megoldásokat, hanem egyre több üzleti területen építik be őket a működésükbe, igaz, a leggyakrabban még a legevidensebb területeken. A következő időszak egyik fontos kérdése az lesz, hogy az AI mennyire tud hozzájárulni a hatékonyabb működéshez, a jobb ügyfélkiszolgáláshoz és az új szolgáltatások fejlesztéséhez, azaz végső soron mekkora üzleti értéket teremt”

– mondta Lóska Gergely, a K&H informatikai és innovációs vezetője.

A kutatás szerint az AI használata különösen magas a szolgáltató szektorban, ahol a vállalatok 66 százaléka alkalmaz ilyen megoldásokat. Árbevétel szerint a legnagyobb, 4 milliárd forint feletti cégek járnak az élen: körükben 72 százalék használ mesterséges intelligenciát. A fejlesztések és az AI-használat között is szoros kapcsolat figyelhető meg: azoknak a vállalatoknak a 65 százaléka alkalmaz mesterséges intelligenciát, amelyek az elmúlt két évben új terméket vagy szolgáltatást vezettek be.

Még erősebb az összefüggés az innovációs támogatások esetében. Az innovációra támogatást elnyerő vállalatok 80 százaléka használ mesterséges intelligenciát, ami jóval meghaladja a teljes vállalati szektor átlagát. A kutatás eredményei alapján az AI egyre inkább az innovatív és növekedésorientált vállalatok működésének alapvető eszközévé válik.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Eltűntek a jó szakmunkások, minden második cég ugyanazért a néhány jelöltért versenyez

A magyarországi vállalatok továbbra is komoly kihívásokkal szembesülnek a fizikai munkavállalók toborzásában. Bár a jelentkezők felkutatása önmagában is nehéz feladat, a legnagyobb veszteség sok esetben a kiválasztási folyamat végén jelentkezik.

Az alkalmasnak minősített jelöltek közül sokan egyszerűen nem állnak munkába. A Jobtain HR Szolgáltató országos Kékgalléros Benchmark kutatása szerint a cégek számára a megbízhatóság messze a legfontosabb kiválasztási szemponttá vált. Eközben a szakmunkásokért zajló verseny tovább erősödött, miközben a gyorsaság, a jelöltélmény és a toborzási folyamat hatékonysága minden korábbinál nagyobb szerepet kap.

A munkáltatók számára a kékgalléros munkaerőpiacon a megbízhatóság vált a legfontosabb kompetenciává, a válaszadók 90 százaléka jelölte meg elsődleges kiválasztási szempontként. A második helyen a fizikai állóképesség szerepel 57 százalékkal, amelyet szorosan követ a szakmai tapasztalat 56 százalékkal. A gyors tanulási képesség jelentősége is tovább nőtt, már a vállalatok fele tekinti meghatározó tényezőnek a felvételi döntések során.

„A kutatásból egyértelműen látszik, hogy a vállalatok stabilitást keresnek egy kiszámíthatatlan munkaerőpiaci környezetben. A cégek ma már elsősorban olyan munkavállalókat alkalmaznának, akikre hosszú távon lehet építeni. A szakmai tudás fejleszthető, a munkához való hozzáállás és a megbízhatóság viszont az első pillanattól meghatározza a sikeres együttműködést”

– mutat rá az egyik legfontosabb trendre Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

A meglévő dolgozók hozzák a legtöbb új munkatársat

A fizikai munkaerő felkutatásában továbbra is a munkavállalói ajánlások bizonyulnak a legerősebb eszköznek. A cégek 90 százaléka használ belső ajánlási rendszert, míg az állásportálokon történő hirdetést 81 százalék, a Facebookot pedig 76 százalék alkalmazza. A TikTok jelenléte továbbra is minimális, mindössze 4 százalék említette a platformot a legfontosabb toborzási csatornák között. Az operátori és szakmunkás pozíciók esetében ugyanaz a három csatorna vezeti a listát: a belső ajánlások, a közösségi média és az állásportálok. Ez azt mutatja, hogy a kékgalléros munkavállalók megszólításában továbbra is a közvetlen kapcsolatok és a gyorsan elérhető online felületek hozzák a legjobb eredményt.

„A belső ajánlási rendszerek tartós népszerűsége sokat elárul a piacról. A munkavállalók továbbra is leginkább azokban a munkahelyekben bíznak, amelyekről hiteles információt kapnak egy ismerősüktől. Ez a bizalom különösen felértékelődött az elmúlt években”

– fogalmaz Mihályi Magdolna.

A cégek fele szerint eltűntek a jó szakmunkások

A szakmunkásokat érintő kihívások továbbra is súlyosak. A kutatásban résztvevők közel 55 százaléka szerint a legnagyobb problémát a bérigények és a kínált fizetés közötti különbség jelenti. Emellett a jelentkezők alacsony száma és a megfelelő szakmai tapasztalat hiánya is a legfontosabb akadályok között szerepel. A felmérés egy másik, figyelemre méltó tendenciára is rámutat. A szakmunkás pozíciók esetében a vállalatok közel 45 százaléka már a jelentkezőszámot is jelentős vagy kritikus problémának tekinti. Számos szegmensben rendkívül szűk merítési lehetőségek mellett zajlik a toborzás.

„A szakmunkás piac egyre inkább jelöltvezéreltté válik. Sok térségben ugyanazért a néhány tapasztalt munkavállalóért versenyez több munkáltató. Ebben a környezetben a kiválasztási folyamat sebessége és a jelöltélmény közvetlen üzleti hatással bír”

– hangsúlyozza a Jobtain ügyvezetője.

Az operátori pozícióknál más problémák kerülnek előtérbe. A vállalatok 40 százaléka a jelöltek megbízhatatlanságát nevezte meg első számú kihívásként. A munkához való hozzáállással kapcsolatos nehézségeket 38 százalék, a magas fluktuációt pedig 36 százalék említette. Továbbra is gyakori jelenség, hogy a jelentkezők már az interjúra sem érkeznek meg, vagy az állásajánlat elfogadása után lépnek vissza.

A legnagyobb veszteség az utolsó métereken keletkezik

A vállalatok jelentős része nem a toborzás elején, hanem a folyamat végén veszíti el a jelölteket. Hiába sikerül alkalmas pályázókat találni, a tényleges munkába állásig vezető úton jelentős a lemorzsolódás. A versengő ajánlatok, az elhúzódó kiválasztási folyamatok, a munkakezdés előtti visszalépések vagy az adminisztratív folyamatok lassúsága egyaránt hozzájárulhat ehhez a jelenséghez.

„A kékgalléros munkaerőpiacon mára az egyik legfontosabb kérdéssé vált, hogy sikerül-e a jelölttel kapcsolatban maradni a munkába állásig. Egyetlen elmaradt visszahívás vagy néhány napos csúszás is elegendő lehet ahhoz, hogy másik ajánlatot fogadjon el”

– hívja fel a figyelmet a Jobtain ügyvezetője.

A jelöltélmény dönthet a munkaerőpiaci versenyben

A jelöltélmény egyre közvetlenebb hatással van a toborzási eredményekre. A válaszadók 74 százaléka szerint a gyors válaszadás a legfontosabb tényező. Az elvárások világos kommunikációját 65 százalék, a toborzók hozzáállását pedig 61 százalék emelte ki. A személyes interjú továbbra is a legfontosabb kiválasztási eszköz, a vállalatok közel fele tartja a leghatékonyabb szűrőnek. Emellett egyre több cég alkalmaz gyakorlati teszteket, próbafeladatokat vagy valós munkakörnyezetben végzett próbamunkát is. A szakmai vezetők bevonása szinte általános gyakorlattá vált.

Még mindig kihasználatlan a jelöltadatbázisokban rejlő lehetőség

Pozitív változás, hogy egyre tudatosabbá válik a toborzási folyamatok mérése. Míg egy évvel korábban a vállalatok 36 százaléka semmilyen mutatót nem használt a toborzás eredményességének nyomon követésére, addig 2026-ban ez az arány 28 százalékra csökkent. A hosszú távú megtartást már a cégek 36 százaléka követi, ami szintén előrelépést jelent az előző évhez képest. A kutatás ugyanakkor jelentős fejlesztési tartalékokat is azonosított. A vállalatok közel fele csak bizonyos esetekben használja újra a korábbi jelöltek adatbázisát, 14 százalék pedig egyáltalán nem támaszkodik a korábban felépített jelöltállományra.

„Miközben sok szervezet munkaerőhiányról beszél, a korábban megszólított jelöltek között gyakran komoly tartalék található. Az újraaktiválás gyorsabb és költséghatékonyabb lehet, mint egy teljesen új keresés elindítása. A tudatos adatbázis-kezelés az elkövetkező évek egyik legfontosabb előnye lehet”

– emelte ki Mihályi Magdolna.

A jövő a digitalizációról és a munkavállalói élményről szól

A következő évek fejlesztési prioritásai közül a digitalizált jelentkezési rendszerek állnak az első helyen. Érezhetően nőtt a vállalatok érdeklődése az új típusú juttatási csomagok, a munkavállalói visszajelző rendszerek és a személyre szabott munkavállalói élmény iránt is. A válaszadók 59 százaléka már tudatosan keresi azokat a jelölteket, akikben hosszú távon fejleszthető potenciált lát.

„A vállalatok egyre kevésbé kész munkaerőt keresnek. Sokkal nagyobb hangsúlyt kap annak felismerése, hogy kik azok a jelöltek, akikből megfelelő támogatással és fejlesztéssel hosszú távon értékes munkatárs válhat. Ez a szemlélet a következő években várhatóan tovább erősödik”

– összegez Mihályi Magdolna.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!