Gazdaság

Így segít jobb döntéseket hozni a sakk az üzletben, a karrierben és a mindennapokban

Három sakk-készség, ami sikeresebbé teheti az életünket.

Ahogy egy sakkjátszma, úgy az élet is döntések sorozata – az üzlet világában pedig gyakran még nagyobb tétje van egy-egy döntésnek, mint a táblánál. A sakk sok más készség fejlesztése mellett azért is hasznos, mert jobb döntéseket hozhatunk általa akár időkényszerben, bizonytalan, nehéz helyzetekben is – véli Fogarasi Norbert, a Polgár Judit Világsakkfesztivált ötödik éve támogató Morgan Stanley budapesti központjának vezetője, versenysakkozó.

Az élet döntések sorozata: döntünk, hogy felkelünk-e az első ébresztésre vagy megnyomjuk a szundi gombot, döntünk, hogy futni megyünk vagy megeszünk még egy csokit – és természetesen rengeteg döntést hozunk meg a szakmai, üzleti életben is. Bár első látásra nem biztos, hogy meglátjuk az összefüggést mindennapi döntéseink és a sakk között, az ősi játék számos olyan képességet és készséget fejleszt, amelyek révén jobb döntéseket hozhatunk.

Különösen így van ez az üzleti világban – nem véletlen, hogy számos sikeres vállalkozó és üzletember sakkozik. Az 1990-es években Wall Street Chess Club néven üzleti sakk-klub is működött a pénzügyi világ New York-i központjában, amelynek üzletemberek és bankárok mellett profi játékosok is tagjai voltak.

A világ egyik vezető pénzintézete, a Morgan Stanley több mint 3000 szakembert foglalkoztat budapesti elemző és informatikai központjában, és köztük is számos amatőr sakkozó és aktív versenyző van, köztük egy nemzetközi mester, két FIDE-mester és egy mesterjelölt. Az iroda munkatársa továbbá Ács Péter nagymester, az aktuális magyar bajnok és a 2024-es sakkolimpiára készülő magyar válogatott kapitánya is. Nem véletlen, hogy a Morgan Stanley immár ötödik éve támogatja a Polgár Judit által életre hívott Világsakkfesztivált, amelyet idén október 14–15-én rendeznek meg a Magyar Nemzeti Galériában, valamint online. A szponzoráció híre tavaly New Yorkba is eljutott a bank Times Square-en lévő óriási hirdetőképernyőjén, és a fesztivál keretében rendezik meg a vállalat belső sakkbajnokságának döntőjét is, amelyen évről évre több munkatárs indul.

Sakk-készségek az üzleti életben

Egy kutatás szerint a sakk javít olyan kognitív képességeket, mint a munkamemória, a koncentrációs képesség és a fluid intelligencia, amelyek mind segítenek abban, hogy jobb döntéseket hozhassunk. De hogyan jelenik meg mindez az üzleti életben? „A sakk számos olyan képességet fejleszt, amelynek nagy hasznát veheti mindenki. Ilyen a stratégiai tervezés, a mintafelismerés, az előre gondolkodás vagy épp az alkalmazkodás különböző helyzetekhez” – magyarázza Fogarasi Norbert, a Morgan Stanley budapesti irodájának vezetője, egyben mesterjelölt sakkozó, aki három fő területet emelt ki, ahol a sakk igazán sokat segít a döntéshozatalban, így karrierünk, szakmai, üzleti döntéseink sikerességében.

Az időkényszer kezelése – használjuk okosan az időt

A sakkban a győzelemhez elengedhetetlen, hogy mindig szemmel tartsuk az órát. Egy játékállás tökéletes kielemzése nemes cél lehet, de gyakran az vezet a győzelemhez, ha pragmatikus döntésekkel inkább megőrizzük az időelőnyünket. Az üzleti életben a gyorsan változó körülmények is gyors döntéseket kívánnak meg. A határidők és a váratlan piaci események hatékony időgazdálkodást követelnek meg, hogy akár rövid határidők mellett kezeljük a megnövekedett munkamennyiséget. A sakk megtanít, hogyan osszuk be az időnket, és ha kell gyorsan, de ne elhamarkodottan döntsünk.

Az analízisparalízis elkerülése – merjünk dönteni

Egy sakkozónak sok tényezővel kell számolnia, amikor dönt a következő lépésről. Az aktuális játékállás, az ellenfél eddigi és várható stratégiája, a hátralévő idő… Ráadásul minden állás sok millió kimenetet rejt magában, a tökéletes lépés kiválasztásához pedig elvileg minden lehetséges folytatást ismerni kellene, ami lehetetlen. Az üzleti életben is gyakran előfordul, főleg a mai, adatvezérelt világban, hogy a túl sok információ bénítóan hat azokra, akik minden helyzetben a tökéletes, maximálisan megalapozott döntésre törekednek – ezt nevezik analízisparalízisnek. A sakkból megtanulható, hogy felismerjük azokat a helyzeteket, amikor további elemzés helyett dönteni kell, valamint azt is, hogy a legnagyobb hatással kecsegtető néhány lépésre szűkítsük le az alternatívák körét.

Küzdjünk meg a döntésünk következményeivel

A sakkozóra nemcsak a ketyegő óra miatt hárul nagy nyomás, hanem a tét miatt is – minden lépés lehet a győzelem kulcsa, de akár a vereség eredője is. Ebből megtanulhatjuk, hogy döntéseinknek mindig van következménye, és hozzájárulhat, hogy minden döntéshelyzetnél tisztában legyünk azzal, mi lehet a következő lépés. Ugyanakkor hiba, ha a lehetséges negatív következmények súlya megbénítja a sakkozót – ahogy az üzletben is végzetes lehet a döntésképtelenség. A sakk segíthet ezt legyőzni, mivel megtanít együtt élni a döntések következményeivel. Rossz döntés esetén például arra, hogy ne rágódjunk a múlton, hanem tanuljunk a hibából és próbáljuk a legtöbbet kihozni az adott helyzetből. Ezt a készséget az élet minden területén kamatoztathatjuk.

Polgár Judit, a sakktörténet legsikeresebb női játékosa és a Világsakkfesztivál alapítója elmondta:

„Az életünkben mindig minden folyamatosan változik, ezért akkor hozhatunk jó döntéseket, ha átlátjuk az összefüggéseket és a lehetőségeket, és ezeket mérlegelve alkalmazkodunk az adott helyzethez. A sakk éppen ebben támogatja az egyént: tudat alatt is fejleszti azokat a képességeket, amelyek segítenek meghozni az adott pillanatban a számára legjobb döntést. A rugalmas gondolkodás, azaz a minőségi döntés képessége a siker egyik záloga minden területen, a magán- és az üzleti életben, a kutatásban, a sportban. Sakkozóként fel kellett ismernem a számomra legelőnyösebb stratégiát, koncentráltnak kellett maradnom, ugyanakkor önkritikusnak is, de az utóbbit úgy, hogy ne sérüljön az önbizalmam. Az életünk is erről szól, amit a sakk tökéletesen modellez, sőt, önmagát kínálja edukációs tárgyként és terepként, hogy megtanuljunk jól dönteni.”

„A magasabb pontszámú sakkozó gyakran nem azért győzi le ellenfelét, mert többet lát vagy pontosabban kalkulál, hanem azért, mert jobb döntéseket tud hozni a játék hevében. Ezek a készségek beépültek a mindennapjaimba, és a pályafutásom, de már a tanulmányaim során is nagy hasznukat vettem – tette hozzá Fogarasi Norbert. – Büszkén támogatjuk immár ötödik éve a Polgár Judit Világsakkfesztivált, amelynek idei témája éppen a döntéshozatal, szemléletesen mutatva, milyen szinergiák vannak a sakk és az üzleti élet között.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:döntés fejlesztés készség sakk segítség üzlet

Up Next

Uniós céges kiberbiztonsági előírások jönnek jövőre, akár durva büntetéssel, eltiltással

Don't Miss

Új vezető a Liegl & DACHSER Logisztikai Kft. pénzügyi osztályának élén

Gazdaság

80 ezer kriptós tűnt el a magyar piacról

Látványosan átalakult a magyar kriptopiac az elmúlt egy évben: a PwC 2026 júniusában elvégzett felmérése szerint az aktív felhasználók száma mintegy 80 ezer fővel csökkent, ezzel az aktív felhasználói kör 38%-kal szűkült. A változások hátterében leginkább hazai sajátosságok állnak, köztük a szigorodó szabályozási környezet és a Revolut hazai kriptoszolgáltatásainak megszűnése. A megmaradó felhasználói kör tapasztaltabb és tőkeerősebb, de továbbra is óvatosan mozog.

A nemzetközi visszaesés itthon erősebben csapódott le

A kriptoeszközök globálisan gyengébb teljesítményt mutattak az elmúlt időszakban, és ez Magyarországon is érezhető volt. A piaci kapitalizáció visszaesése, a szűkülő likviditás és a magas kamatkörnyezet egyaránt mérsékelte a kockázatvállalási kedvet. Itthon mindezt tovább erősítették a szabályozási környezet változásai és ennek következtében egyes szolgáltatók kivonulása. A PwC 2026 júniusában, immár második alkalommal elvégzett kriptopiaci felmérése azt vizsgálta, hogyan érintették ezek a fejlemények a magyar felhasználókat. A tavalyi kutatás szerint Magyarországon mindössze 210 ezer ember rendelkezett aktívan valamilyen kriptovalutával, ami a 4,4 millió fős, digitálisan affinis felnőtt lakosság szűk szeletét adta. Az elmúlt év hatására ez a kör hozzávetőlegesen 80 ezer fővel szűkült, ami a 2025-ös bázishoz viszonyítva 38%-os lemorzsolódást jelent. A visszaesés nem egyenletesen érintette a piacot: elsősorban azok tűntek el, akik számára a kriptózás egy könnyen elérhető platformhoz kötődött.

A legnépszerűbb platform kivonulásával eltűntek a kisbefektetők

A Revolut hazai kriptoszolgáltatásainak megszűnése különösen erősen hatott a felhasználói aktivitásra, mivel 2025-ben a hazai kriptósok 74%-a ezen a felületen keresztül kereskedett. A korábban Revoluton kereskedők 56%-a teljesen felhagyott a kriptózással, és mindössze 26%-uk helyezte át kriptobefektetéseit más platformra. A magyar piacon sok felhasználó számára nem maga az eszközosztály, hanem az egyszerű, ismert belépési pont jelentette a fő vonzerőt. A platformváltásból elsősorban a Binance, a Crypto.com, a Kraken, a Coinbase Exchange és a Bitpanda profitált.

„A Revolut esete megmutatta, hogy a hazai kriptohasználat meghatározó része továbbra sem klasszikus befektetői döntésként, hanem egy könnyen elérhető digitális szolgáltatás részeként működött. Amikor ez a megszokott belépési pont eltűnt, sok felhasználó számára maga a kriptózás is háttérbe szorult. Ez erős jelzés a szolgáltatóknak: a hazai piacon a hozzáférés egyszerűsége és a felhasználói bizalom legalább annyira meghatározó, mint az árfolyamok alakulása”

– mondta Móczó Árpád, a PwC Magyarország szakértője, a kutatás vezetője.

A tapasztalt befektetők megtartották pozíciójukat

Az elmúlt évben nemcsak az aktív kriptósok száma csökkent, hanem a csoport összetétele is átrendeződött. A kisebb összegekkel kísérletező, alkalmi szereplők közül sokan eltűntek, miközben nagyobb súlyt kaptak a hosszabb ideje jelen lévő felhasználók. A válaszadók átlagosan már négy éve tartanak kriptoeszközöket, szemben az előző évi 2,7 évvel; azok aránya pedig, akik több mint öt éve tartanak kriptót, 21 százalékponttal emelkedett. Eközben 18%-kal csökkent azoké, akik az elmúlt egy évben vásároltak először. A piac bővülése így megtorpant, és ma inkább a tapasztaltabb befektetők határozzák meg a hazai kriptós közeget.

„A lemorzsolódás után egy kisebb, de pénzügyileg tudatosabb felhasználói kör maradt aktív. Ők jellemzően nem rövid távú kísérletként tekintenek a kriptoeszközökre, hanem egy kockázatos, de jól ismert befektetési formaként. Ez megváltoztatja a piac karakterét: kevesebb az alkalmi belépő, miközben nagyobb szerep jut azoknak, akik hosszabb távon is hajlandók kezelni a volatilitást, illetve a felmerülő piaci sokkokat”

– fogalmazott Timár Szabolcs, a PwC szakértője.

Koncentráltabb portfóliók, visszafogott aktivitás

A kriptoeszközökben tartott összegek eloszlása is átrendeződött: az 50 ezer forint alatti portfólióval rendelkezők aránya 23 százalékponttal csökkent, de a 100–500 ezer forintos kitettségek súlya 13 százalékponttal, az 5 millió forint felettieké pedig 10 százalékponttal nőtt. A piac így nemcsak kisebb, hanem koncentráltabb is lett: az alkalmi, kis összeggel jelen lévő felhasználók visszaszorulásával nagyobb szerepet kaptak a tőkeerősebb, tapasztaltabb befektetők.

A szélesebb lakossági belépést továbbra is a korlátozott érdeklődés fékezi: a válaszadók 44%-a ezt jelölte meg fő visszatartó tényezőként. Emellett az alacsony tájékozottság 25%, a biztonsági aggályok 20%, a szükséges tőke hiánya 19%, a magas befektetési kockázat pedig 18% számára akadály. Az aktív befektetők többsége sem növeli kitettségét: 74%-uk havonta egyszer sem kereskedik kriptoeszközökkel, 46% nem változtatna kriptobefektetései mértékén, és 28% is legfeljebb kismértékű növelést tervez. A szabályozás stabilizálódását ugyanakkor sokan kedvezően ítélik meg: 45% mérsékelt, 23% pedig erőteljes fejlődést vár. A piac újraindulása így nem elsősorban az árfolyamokon, hanem a hozzáférés, a szabályozás és a bizalom együttes alakulásán múlhat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Mire elég ma 40 millió forint a hazai ingatlanpiacon

Míg Budapesten 40 millió forintból jellemzően csak egy minigarzon vásárolható, addig a nagyobb vidéki városokban akár családi házat is lehet találni ezen az áron. Az Otthon Centrum adatai szerint a fővárosban egyre szűkebb a kínálat ebben az árkategóriában, vidéken viszont ugyanekkora összegért lényegesen nagyobb alapterületű ingatlanok közül válogathatnak a vevők.

Budapesten ma már komoly kompromisszumokra kényszerül az, aki 40 millió forintból szeretne ingatlant vásárolni. Az Otthon Centrum adatai szerint ezen az árszinten még találni lakást, sőt esetenként még családi házat is, a kínálat azonban rendkívül szűk. Jellemzően kisebb alapterületű, régebben épült vagy felújításra szoruló ingatlanok érhetők el ekkora összegért.

A vásárlók helyzete a fővároson belül a téglalakások piacán a legnehezebb. Az idei átlagos négyzetméterárak alapján 40 millió forintból Budán mindössze egy 24 négyzetméteres lakás vásárolható, a belső pesti kerületekben átlagosan 27, míg a külső pesti városrészekben átlagosan 32,5 négyzetméterre elegendő ugyanez az összeg.

„A legkisebb lakások iránt folyamatosan erős a kereslet, miközben a kínálat korlátozott. Emiatt a minigarzonok sok esetben az átlagos négyzetméterárnál drágábban cserélnek gazdát, így egy ilyen lakás esetében a gyakorlatban még nehezebb kijönni 40 millió forintból”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

Mindezek ellenére idén is elkelt néhány tucat 40 millió forintnál olcsóbb lakás Budapesten. Ezért az összegért a vevők legnagyobb eséllyel téglalakást találhattak, igaz, többnyire jelentős kompromisszumok árán. Ezek az ingatlanok jellemzően az 1950-es évek előtt épült bérházakban találhatók, többségük földszinti, egyszobás lakás, gázkonvektoros vagy elektromos fűtéssel. Bár a kínálatban felújított minigarzonok is akadnak, az elérhető lakások jelentős része elhelyezkedésben vagy műszaki állapotban elmarad a piaci átlagtól.

Az átlagos négyzetméterárak alapján elméletileg a panelok piacán 40 millió forintból valamivel nagyobb lakás is elérhető: a belvárosban 32, Budán 31, a külső pesti kerületekben pedig akár 36 négyzetméteres ingatlan is vásárolható. A tényleges tranzakciók azonban árnyalják ezt a képet. Az OC közreműködésével idén értékesített valamennyi budapesti panellakás 40 millió forint felett talált gazdára. Ennek hátterében egyrészt a panellakások árának elmúlt évben tapasztalt jelentős emelkedése, másrészt a valóban kis alapterületű lakások továbbra is szűkös kínálata áll, melynek következtében irántuk tartósan élénk a kereslet.

A családi házak piacán sem sokkal kedvezőbb a helyzet. Az átlagos négyzetméterárak alapján Budán 41, a külső pesti kerületekben pedig 44,5 négyzetméteres ház vásárolható 40 millió forintból. Az év első felében ugyanakkor csak néhány ilyen tranzakció történt. Többségük az 1940-es vagy 1950-es években épült házrész volt, amelyekre az új tulajdonosnak a vételáron felül még költenie kellett. Ezekben a házakban gyakori az elektromos vagy fatüzelésű fűtés, és jellemzően a külső pesti kerületek kevésbé frekventált részein találhatók.

A régióközpontokban és a megyei jogú városokban a fővárosinál jóval kedvezőbb helyzetben vannak a vevők. Az átlagos négyzetméterárak alapján a régióközpontokban 40 millió forintból 41 négyzetméteres téglalakás, 43,5 négyzetméteres panellakás vagy 55 négyzetméteres családi ház vásárolható. A megyei jogú városokban ennél is nagyobb alapterület érhető el: ugyanakkora összeg átlagosan egy 55 négyzetméteres tégla- vagy panellakásra, illetve egy 77 négyzetméteres családi házra is elegendő lehet.

„A 40 millió forintos árszint ma elsősorban a nagyobb vidéki városokban kínál valódi választási lehetőséget. Budapesten ez az összeg inkább a belépőszintet jelenti, amely jelentős kompromisszumokkal jár együtt”

– foglalta össze a helyzetet Soóki-Tóth Gábor.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

K&H: rekordot döntött a mesterséges intelligencia használata a magyar cégeknél

Rekordszintre emelkedett a mesterséges intelligencia használata a magyar közép- és nagyvállalatok körében a K&H innovációs index felmérés legfrissebb adatai szerint. A legalább 300 millió forintos éves árbevételű cégek 58 százaléka már alkalmaz valamilyen mesterséges intelligencia-megoldást, miközben az AI-fejlesztést végző vállalatok aránya is történelmi csúcsra, az előző féléves 24-ről 36 százalékra nőtt.

A K&H innovációs index 2026 első féléves felmérése szerint a mesterséges intelligencia használata jelentősen erősödött a vállalati szektorban. Míg fél évvel korábban a cégek 48 százaléka alkalmazott AI-t valamilyen területen, addig arányuk mostanra 58 százalékra emelkedett. Ezzel párhuzamosan az AI-hoz kapcsolódó fejlesztések aránya is történelmi csúcsra nőtt: fél év alatt 24 százalékról 36 százalékra emelkedett. A vállalatok egyre tudatosabban építik be a mesterséges intelligenciát működésükbe, és egyre többen lépnek túl a kész megoldások egyszerű használatán.:

A fejlesztések növekedése illeszkedik a vállalatok szélesebb körű digitalizációs törekvéseihez. A cégek 57 százaléka számolt be jelentősebb digitális fejlesztésről, ami arra utal, hogy a mesterséges intelligencia egyre inkább a digitális transzformáció szerves részévé válik, nem csupán önálló technológiai fejlesztési irányként jelenik meg. A mesterséges intelligencia leggyakrabban szövegek fordításában jelenik meg a vállalatok működésében, ezt a cégek 39 százaléka használja – ez az arány egy év alatt duplájára, két év alatt pedig a háromszorosára nőtt. Szintén elterjedt a szövegek feldolgozása, például kivonatok vagy levelek készítése (33 százalék), mely alkalmazás a fordításhoz hasonló dinamikával növekedett, valamint a marketingkommunikáció támogatása (22 százalék), mely 2024 második fele óta a kétszeresére nőtt. Az AI alkalmazása ugyanakkor már számos más üzleti funkcióban is megjelent, az ügyfélkiszolgálástól a folyamatautomatizáláson át az üzleti döntéstámogatásig.

„A mesterséges intelligencia használata látványosan kilépett a kísérleti szakaszból. A vállalatok ma már nem csak tesztelik ezeket a megoldásokat, hanem egyre több üzleti területen építik be őket a működésükbe, igaz, a leggyakrabban még a legevidensebb területeken. A következő időszak egyik fontos kérdése az lesz, hogy az AI mennyire tud hozzájárulni a hatékonyabb működéshez, a jobb ügyfélkiszolgáláshoz és az új szolgáltatások fejlesztéséhez, azaz végső soron mekkora üzleti értéket teremt”

– mondta Lóska Gergely, a K&H informatikai és innovációs vezetője.

A kutatás szerint az AI használata különösen magas a szolgáltató szektorban, ahol a vállalatok 66 százaléka alkalmaz ilyen megoldásokat. Árbevétel szerint a legnagyobb, 4 milliárd forint feletti cégek járnak az élen: körükben 72 százalék használ mesterséges intelligenciát. A fejlesztések és az AI-használat között is szoros kapcsolat figyelhető meg: azoknak a vállalatoknak a 65 százaléka alkalmaz mesterséges intelligenciát, amelyek az elmúlt két évben új terméket vagy szolgáltatást vezettek be.

Még erősebb az összefüggés az innovációs támogatások esetében. Az innovációra támogatást elnyerő vállalatok 80 százaléka használ mesterséges intelligenciát, ami jóval meghaladja a teljes vállalati szektor átlagát. A kutatás eredményei alapján az AI egyre inkább az innovatív és növekedésorientált vállalatok működésének alapvető eszközévé válik.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!