Gazdaság
Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura
Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.
A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.
Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.
Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.
A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.
A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.
A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.
Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.
Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.
Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása
Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.
„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”
– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.
A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.
A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.
„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”
– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.
A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.
A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.
Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.
A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.
„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”
– összegezte az adatokat a szakember.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról
Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.
Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.
A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.
Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.
Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
A nyár rejtett adója a vállalkozásoknál
-
Gazdaság2 hét ago
Megtorpantak a Temu-rendelések: a FOXPOST is jelentős visszaesést lát
-
Okoseszközök2 hét ago
Megérkeztek a Yettel HiperNet optikai internetcsomagok
-
Mozgásban2 hét ago
Biztonságban két keréken: megérkezett a Xiaomi Electric Scooter 6 sorozat
-
Egészség2 hét ago
A home office legdrágább tévedése: amikor a monitort próbáljuk megspórolni
-
Szórakozás2 hét ago
Presser, Oláh és az olimpiai bajnokok – ismét aukciót szervez a Tűzcsiholó
-
Szórakozás2 hét ago
Ilyen volt a foci VB a Telekomnál
-
Zöld2 hét ago
Kevesebb antibiotikum és környezetterhelés, kisebb járványkockázat: ezért számít az állatjólét




