Az utóbbi fél évben a vevők kevesebb mint három százaléka volt külföldi állampolgár: az Otthon Centrum adatai szerint a legtöbbet a kínaiak költik, akik a magyar átlag majdnem másfélszereséért vásárolnak.

Továbbra is a magyarok pörgetik az ingatlanpiacot, az Otthon Centrum (OC) kimutatásai szerint az ügyfelek mindössze 2,5 százaléka külföldi. Közülük sokan életvitelszerűen Magyarországon élnek, a lakcímük alapján nem itt élő ügyfelek aránya viszont mindössze 1,6 százalék volt az előző félévben – összegezte az OC állampolgárság szerinti értékesítési adatait Soóki-Tóth Gábor. Az elemzési vezető elmondta, a külföldiek által vásárolt ingatlanok átlagos értéke 48,8 millió forint, ami alig százezer forinttal magasabb összeg a magyarok által vásárolt ingatlanok átlagáránál. Ugyanakkor a külföldiek között jelentős különbségek adódtak a vásárlásra fordított összegek nagyságában, amíg a németek átlagosan 31,2 millió forintot költöttek ingatlanszerzésre, addig a kínaiak 69,7 millió forintért vásároltak.

Az árakat jelentősen meghatározza az ingatlan elhelyezkedése, ebben is jelentős különbségek rajzolódtak ki: a kínaiakat kizárólag Budapest belvárosa érdekli, míg a németek egyetlen lakást sem vettek a fővárosban, de Pest vármegyében is csupán egyetlen tranzakciót bonyolítottak le. Körükben a Somogy és Zala vármegyék határ közeli települései – a somogyi Bolhó, Bélavár, Babócsa, vagy zalai Zalaszentbalázs, Hévíz, Zalakomár – a legkedveltebbek.

A külföldi ingatlanvásárlások kilencven százaléka a határ menti térségekhez és a fővároshoz, valamint közvetlen környezetéhez köthető. Ezen kívül csak eseti vásárlások történtek. A legtöbben a VIII. kerületet választották, a nyugat európai és az amerikai vevők mellett az ukránok voltak a legaktívabbak, ám ebben a városrészben csupán egyetlen kínai vett ingatlant.

A vásárlást döntően készpénzből finanszírozzák a külföldiek (92,5 százalékuk), hitelt, elvétve vesznek igénybe. A magyar vásárlók szokásai ettől jelentősen eltérnek: jóval kevesebben fizetnek készpénzzel (66 százalék), és hitelt (23 százalék), valamint állami támogatást (11 százalék) is igénybe vesznek.

A külföldiek leginkább a használt téglalakást preferálják (47,4 százalék), de a vidéken vásárlók körében már a használt ház a favorit (44,7 százalék). A panel és az új építésű lakás számukra nem opció, ebben a két szegmensben arányuk elhanyagolható, miközben a magyarok körében a panel (16,7 százalék) és az új építésű lakás is népszerű (14,2 százalék).

Ugyancsak jelentős különbség mutatkozik a nemi arányokban: amíg a magyar vásárlók esetében nagyjából ugyanannyi férfi és nő vásárol ingatlant, addig a külföldiek körében ez erősen eltolódik a férfiak felé (60,5 százalék). A korfa szerint a hazánkban vásároló külföldiek legnagyobb számban a 30-40, valamint a 60 évnél idősebb generációból kerülnek ki (26,7 százalék), e két korcsoport realizálja a vásárlások több mint felét. Minden ötödik külföldi 40-50 év közötti, az ötvenes éveikben járók, valamint a 18-29 év közöttiek aránya a legalacsonyabb (13,3 százalék). A magyar állampolgárok korfája ettől eltér: honfitársaink piaci jelenléte a harmincas, negyvenes korosztályban a legmagasabb, míg a legfiatalabbak és a nyugdíjasok körében a legalacsonyabb.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!